Magyar Közlöny, 1983. január-szeptember (1-40. szám)

1983-01-01 / 1. szám

1. szám MAGYAR KÖZLÖNY tályát a tárgyévben befejezett és a 14. életévüket betöltött fiatalok, b) a szakiskolák, a szakmunkásképző iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tago­zatos tanulói, c) a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatói, valamint d) nemzetközi megállapodás alapján külföldi fiatalok (a továbbiakban együtt: fiatal). (2) A 18. életévét be nem töltött fiatalnak a tá­borozásban való részvételéhez a törvényes kép­viselő beleegyezése szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai építőtáborozásban való részvételre nem vonatkozik. (3) A szakiskolák, a szakmunkásképző iskolák, valamint a szakközépiskolák tanulóit, továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóit elsősorban a szakmájuknak megfelelő szakirányú munkával kell foglalkoztatni. (4) A szakmunkástanulók, valamint a szak­munkásképzést folytató szakközépiskolák tanulói külön jogszabályok rendelkezései szerint szakmai építőtáborokban is részt vehetnek. A Művelődési Minisztérium — a képzésben érdekelt miniszté­riumokkal egyetértésben — a szakmai építőtábo­rozásban való részvétel lehetőségét egyes közép­fokú szakmai képzést folytató szakközépiskolák tanulóira is kiterjesztheti. (5) A fiatalt a szakmai építőtáborban csak a szakmájával összefüggő — a tantervi követel­ményeknek megfelelő — munkára szabad igény­be venni. A szakmai építőtáborban végzett szak­irányú munka szakmai gyakorlatként való el­ismeréséről külön jogszabályok rendelkeznek. 2. § Az építőtábort, illetőleg szakmai építőtábort (a továbbiakban együtt: építőtábor) a szorgalmi időn kívül — általában a nyári szünetben — rendkívüli esetben azonban más tanítási szünet idején is lehet szervezni. Az építőtábori turnu­sok időtartama általában két hét, a szakmai épí­tőtáborozás időtartama pedig kizárólag két hét lehet. 3. § (1) A fiatalt, valamint az üzemeltetővel munka­­viszonyban nem álló, a fiatalok felügyeletével megbízott személyt az építőtáborban eltöltött időre térítésmentes szállás és étkezés, az oda- és visszautazás költségei, valamint a szakmára, ille­tőleg a munkahelyre meghatározott — a munka­­viszonyban állókkal azonos — munkaruha és egyéni védőeszköz juttatás illeti meg. A jutta­tásokról, valamint a munkavédelemmel össze­függő — külön jogszabályban meghatározott — feladatok ellátásáról az építőtábort üzemeltető szerv gondoskodik. (2) Az építőtáborban a fiatalt ért kár — ide­értve az egészség és testi épség sérelméből eredő károkat is — megtérítésére a munkaviszony kere­tében okozott kár megtérítésére vonatkozó szabá­lyokat kell megfelelően alkalmazni. 4­ § (1) Az építőtábori munkaerőigény bejelentésé­nek, valamint az építőtáborozás tapasztalatairól szóló jelentés megküldésének rendjét e rendelet melléklete tartalmazza. (2) A szakmai építőtáborokba évenként mozgó­sítható tanulók létszámtervét, szakmák szerinti részletezését a Művelődési Minisztérium a kép­zésben érdekelt minisztériumokkal egyetértésben hagyja jóvá. 5. § Az üzemeltető szerv, az üzemeltetés és foglal­koztatás feltételeiről a mozgósító KISZ-bizottság­­gal szerződésben állapodik meg, amelynek egy példányát megküldi az építőtábor helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács V. B. munka­ügyi feladatot ellátó szakigazgatási, — mezőgaz­dasági és élelmiszeripari célú építőtábor esetében — a megyei (fővárosi) tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (továbbiakban: illetékes szakigazgatási szerv). 6. § Az üzemeltető szerv feladata biztosítani: a) a folyamatos termelőtevékenység feltételeit; b) a munkavédelmi előírások betartását; c) a fiatal központi normatíváknak megfelelő elhelyezését, életkori sajátosságoknak megfelelő ellátását és a szabadidő hasznos eltöltésének tárgyi és anyagi feltételeit; d) szakmai építőtábor esetében a tantervi köve­telményeknek megfelelő munkavégzés feltételeit; e) a teljesítmények mérésének lehetőségét, a táborvezetőség és a táborozó fiatal ösztönzésének, jutalmazásának feltételeit; f) az építőtáborozással kapcsolatos központi és egyéb — az üzemeltető szervnél tervezett —■ költségek fedezetét, amelyeknek mértékét az Ál­lami Ifjúsági Bizottság (a továbbiakban: ÁIB) a KISZ KB-val és a minisztériumokkal közösen évente központilag határoz meg; g) a következő év foglalkoztatási igénybejelen­tésével együtt az illetékes szakigazgatási szerv tájékoztatását az üzemeltetés és foglalkoztatás tapasztalatairól; h) hogy a fiatallal foglalkozó dolgozója rendel­kezzék a megfelelő szakmai és munkavédelmi felkészültséggel .

Next