Magyar Közlöny, 1983. január-szeptember (1-40. szám)
1983-01-01 / 1. szám
1. szám MAGYAR KÖZLÖNY tályát a tárgyévben befejezett és a 14. életévüket betöltött fiatalok, b) a szakiskolák, a szakmunkásképző iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatos tanulói, c) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói, valamint d) nemzetközi megállapodás alapján külföldi fiatalok (a továbbiakban együtt: fiatal). (2) A 18. életévét be nem töltött fiatalnak a táborozásban való részvételéhez a törvényes képviselő beleegyezése szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai építőtáborozásban való részvételre nem vonatkozik. (3) A szakiskolák, a szakmunkásképző iskolák, valamint a szakközépiskolák tanulóit, továbbá a felsőoktatási intézmények hallgatóit elsősorban a szakmájuknak megfelelő szakirányú munkával kell foglalkoztatni. (4) A szakmunkástanulók, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák tanulói külön jogszabályok rendelkezései szerint szakmai építőtáborokban is részt vehetnek. A Művelődési Minisztérium — a képzésben érdekelt minisztériumokkal egyetértésben — a szakmai építőtáborozásban való részvétel lehetőségét egyes középfokú szakmai képzést folytató szakközépiskolák tanulóira is kiterjesztheti. (5) A fiatalt a szakmai építőtáborban csak a szakmájával összefüggő — a tantervi követelményeknek megfelelő — munkára szabad igénybe venni. A szakmai építőtáborban végzett szakirányú munka szakmai gyakorlatként való elismeréséről külön jogszabályok rendelkeznek. 2. § Az építőtábort, illetőleg szakmai építőtábort (a továbbiakban együtt: építőtábor) a szorgalmi időn kívül — általában a nyári szünetben — rendkívüli esetben azonban más tanítási szünet idején is lehet szervezni. Az építőtábori turnusok időtartama általában két hét, a szakmai építőtáborozás időtartama pedig kizárólag két hét lehet. 3. § (1) A fiatalt, valamint az üzemeltetővel munkaviszonyban nem álló, a fiatalok felügyeletével megbízott személyt az építőtáborban eltöltött időre térítésmentes szállás és étkezés, az oda- és visszautazás költségei, valamint a szakmára, illetőleg a munkahelyre meghatározott — a munkaviszonyban állókkal azonos — munkaruha és egyéni védőeszköz juttatás illeti meg. A juttatásokról, valamint a munkavédelemmel összefüggő — külön jogszabályban meghatározott — feladatok ellátásáról az építőtábort üzemeltető szerv gondoskodik. (2) Az építőtáborban a fiatalt ért kár — ideértve az egészség és testi épség sérelméből eredő károkat is — megtérítésére a munkaviszony keretében okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 4 § (1) Az építőtábori munkaerőigény bejelentésének, valamint az építőtáborozás tapasztalatairól szóló jelentés megküldésének rendjét e rendelet melléklete tartalmazza. (2) A szakmai építőtáborokba évenként mozgósítható tanulók létszámtervét, szakmák szerinti részletezését a Művelődési Minisztérium a képzésben érdekelt minisztériumokkal egyetértésben hagyja jóvá. 5. § Az üzemeltető szerv, az üzemeltetés és foglalkoztatás feltételeiről a mozgósító KISZ-bizottsággal szerződésben állapodik meg, amelynek egy példányát megküldi az építőtábor helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács V. B. munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási, — mezőgazdasági és élelmiszeripari célú építőtábor esetében — a megyei (fővárosi) tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez (továbbiakban: illetékes szakigazgatási szerv). 6. § Az üzemeltető szerv feladata biztosítani: a) a folyamatos termelőtevékenység feltételeit; b) a munkavédelmi előírások betartását; c) a fiatal központi normatíváknak megfelelő elhelyezését, életkori sajátosságoknak megfelelő ellátását és a szabadidő hasznos eltöltésének tárgyi és anyagi feltételeit; d) szakmai építőtábor esetében a tantervi követelményeknek megfelelő munkavégzés feltételeit; e) a teljesítmények mérésének lehetőségét, a táborvezetőség és a táborozó fiatal ösztönzésének, jutalmazásának feltételeit; f) az építőtáborozással kapcsolatos központi és egyéb — az üzemeltető szervnél tervezett —■ költségek fedezetét, amelyeknek mértékét az Állami Ifjúsági Bizottság (a továbbiakban: ÁIB) a KISZ KB-val és a minisztériumokkal közösen évente központilag határoz meg; g) a következő év foglalkoztatási igénybejelentésével együtt az illetékes szakigazgatási szerv tájékoztatását az üzemeltetés és foglalkoztatás tapasztalatairól; h) hogy a fiatallal foglalkozó dolgozója rendelkezzék a megfelelő szakmai és munkavédelmi felkészültséggel .