Magyar Közlöny, 1995. november-december (99-114. szám)
1995-11-16 / 99. szám
5834 1995/99. szám MAGYAR KÖZLÖNY II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 1995. évi XCV. törvény a devizáról* Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következetes folytatásaként, a devizagazdálkodás eddigi korlátozásait fokozatosan felszámolva, a forint a nemzetközi szervezetek által is elfogadott szintű — konvertibilitását megvalósítva, törvényt alkot a deviza, vagy valuta vásárlásának és felhasználásának szabályairól. ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. § Amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a) a devizabelföldinek belföldön és külföldön, valamint b) — ha e törvény kifejezetten így rendelkezik — a devizakülföldinek a Magyar Köztársaság területén lévő devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. 2. § A devizahatóság hatósági ellenőrzést végezhet arra nézve, hogy a devizabelföldiek, illetőleg a devizakülföldiek megtartják-e a devizajogszabályokban, a jegybanki rendelkezésekben, valamint a devizahatósági engedélyben foglalt előírásokat. A devizahatósági ellenőrzés kiterjed a devizakülföldieknek a Magyar Köztársaság területét érintő jogügyleteire és cselekményeire, illetőleg a devizabelföldiek külföldi tevékenységére is. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. § E törvény alkalmazásában 1. devizabelföldi: a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa van, a tizennégy éven aluliak esetén személyi lapja van, illetőleg azzal jogszabály értelmében rendelkezni köteles (a továbbiakban együtt: személyi igazolvány). A határátlépéskor a magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi, d) külföldi vállalkozás és szervezet belföldön működő telepe, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét, e) a külföldön lévő külképviselet, továbbá a devizabelföldi képviselője e minőségében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizakülföldi; 2. devizakülföldi: a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyi igazolványa, illetőleg azzal jogszabály értelmében nem köteles rendelkezni, b) a vállalkozás és a szervezet—jogi formájától függetlenül —, ha székhelye külföldön van, c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő telepe, fiókja, kivéve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét, d) a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldi belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete, továbbá devizakülföldinek a képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi, e) a vámszabadterületi társaság és a 85. § hatálya alá tartozó társaságok; 3. külföld: a) a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület, b) a Magyar Köztársaság területén lévő, a vámjogszabály szerinti — a nemzetközi személyforgalom és áruforgalom számára nyitva álló — tranzitterület és vámszabad terület; 4. deviza: külföldi pénznemre Szóló követelés (pénz helyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés) 5. valuta: külföldi pénz; 6. konvertibilis pénznem, deviza, valuta: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján, illetőleg valutaárfolyam lapján feltüntetet pénznem, deviza, valuta; 7. pénz: a bárhol forgalomban lévő és a forgalomba lévőre még átváltható bankjegy és fémpénz (érme); 8. fizetőeszköz: a pénz, továbbá — ellenkező rendelkező hiányában — a forintra vagy külföldi pénznemre kiállító pénzhelyettesítő eszköz. A törvényt az Országgyűlés az 1995. november 7-i ülésnapján fogadta el.