Magyar Közlöny, 1999. május (38-47. szám)
1999-05-03 / 38. szám
1999/38. szám MAGYAR KÖZLÖNY Az oktatási miniszter 21/1999. (V. 3.) OM rendelete a fizika szakirányú tanári továbbképzési szakok képesítési követelményeiről A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1.§ Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, a környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 2 számú melléklete, a statisztikus fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 3. számú melléklete, a kísérleti fizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményeit a 4. számú melléklete tartalmazza. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Pokorni Zoltán s. k., oktatási miniszter 1. számú melléklet a 21/1999. (V. 3.) OM rendelethez Az anyagszerkezet szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegyetemen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzettségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenységük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív oktatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati munkáinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításokat stb. szervező tanárok. A szakirány az anyagszerkezeti kutatás új eredményeinek átadása, közvetítése, valamint a legújabb kísérleti módszerek gyakorlati bemutatása, illetve a témakörök szemléleti, módszertani vonatkozásainak hangsúlyozása révén, fejleszti, ösztönzi és segíti a tanári kezdeményezőkészséget a tananyag megújításában. 2 Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megnevezése Anyagszerkezet szakirányú szakos tanár. 3. A képzésben résztvevők köre A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szakirányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör. 4. A képzési idő Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra. 4.1. E melléklet alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közreműködését igénylő idő. 5. A képzés főbb tanulmányi területei Anyagszerkezeti ismeretek 30—40%. A korábbi ismeretek elmélyítése, középiskolai vonatkozások felfrissítése, szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák, alakváltozás és törés, nem egyensúlyi anyagok és alkalmazásaik, elektromos és mágneses tulajdonságok, felületek, szemcse- és fázishatárok, multirétegek. Új anyagok és technológiák 15—20%. Mikro- és nanokristályos anyagok, kvázikristályok, folyadékkristályok, szuperötvözetek, intermetallikus fázisok, szupravezetők, ion-implantáció, felületek kezelése nagy intenzitású lézer nyalábbal, plazmaszórás. A szerkezetvizsgálat modern módszerei 30—40%. Pásztázó elektronmikroszkópia, transzmissziós elektronmikroszkópia, röntgenanalitika, multirétegek készítése és vizsgálata, röntgen-diffrakciós vizsgálatok, szupravezetők vizsgálata, differenciális scanning kalorimetria, ionsugaras analitika, felületanalitikai módszerek. Szakdidaktika 8—10%. Szilárdtestek szerkezetének modellezése termikus, mechanikus, elektromos és mágneses tulajdonságok tárgyalása a középiskolában, a témakör demonstrációs kísérletei, dinamikus golyómodell alkalmazása ponthibák, diszlokációk, szemcsehatárok dinamikus modellezésére, fizika oktatási programok. Pedagógia 8—10%. Tantervelmélet, tananyag-kiválasztás és -elrendezés, nemzeti alaptanterv és helyi tantervek, iskolai pedagógiai program, tantervfejlesztés elmélete és gyakorlata, tantervértékelések. 2675