Magyar Közlöny, 1999. május (38-47. szám)

1999-05-03 / 38. szám

2676 MAGYAR KÖZLÖNY 1999/38. szám 6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független alá­írások és gyakorlati jegyek megszerzéséből, beszámolók, kollokviumok letételéből, szakdolgozat elkészítéséből, va­lamint záróvizsgából tevődik össze. 6.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a tanított témakörökből egy kérdéskör­nek szakirodalmi tájékozódást, illetve kísérletes munkát feltételező kidolgozása, a képzési célokhoz illeszkedő jel­leggel. Olyan, eredményében írásosan is megjelenő, alkotó feladat, amelynek megoldása a hallgató tanulmányaira tá­maszkodva, a hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmá­nyozásával, témavezető irányításával kidolgozható, és iga­zolja azt, hogy a hallgató képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett munka és az ered­mények szakszerű összefoglalására, a témakörébe tartozó feladatok kreatív megoldására, önálló szakmai munka vég­zésére. 6.2. A záróvizsga 6.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei A tantervben előírt feltételek teljesítése: — 7 beszámoló, 9 kollokvium, — 120 kredit megszerzése, — bíráló által elfogadott szakdolgozat. 6.2.2. A záróvizsga részei A záróvizsga három részből áll: — egy kötelező és egy választható tárgykörű vizsgából­­ kötelező tárgyak:­­ Szilárdtestek szerkezete, periodikus és nem periodikus struktúrák - A szerkezetvizsgálat modern módszerei , választható tárgyak: - Elektromos és mágneses tulajdonságok, mág­neses szerkezetek - Új anyagok és technológiák — a szakdolgozat megvédéséből. 6.2.3. A záróvizsga eredménye A vizsgáztató bizottság által a szakdolgozatra, annak megvédése eredményeként adott egy, valamint a két szó­beli vizsgára adott két érdemjegy egészre kerekített átlaga. 2 számú melléklet a 2111999. (V. 3.) OM rendelethez , A környezetfizika szakirányú tanári továbbképzési szak képesítési követelményei 1. A képzési cél Olyan tanárok továbbképzése, akik a tudományegye­temen szerzett okleveles fizika szakos tanári szakképzett­ségük birtokában folytatott eredményes tanári tevékenysé­gük során szerzett tapasztalataikra támaszkodva képesek iskolájukban kiemelkedő szerepet játszani a fakultatív ok­tatásban, szakkörök vezetésében, a tanulók pályázati mun­káinak irányításában, versenyekre való felkészítésében. Ezeken túlmenően, a továbbképzésben részt vettek közül kerülhetnek ki a szakértők, szaktanácsadók, helyi vagy megyei továbbképzéseket, bemutatókat, eszközkiállításo­kat stb. szervező tanárok. A szakirány felkészíti a fizika tanárokat a környezet állapotával, a környezetben tapasz­talható káros tendenciákkal, illetve a környezetvédelem­mel kapcsolatos ismereteknek a középiskolai oktatásban történő minél szélesebb körű bevitelére, ezzel is hozzájá­rulva egy, a környezetre érzékeny generáció felnevelésé­hez. Az átadott ismeretek birtokában a szaktanár képes arra, hogy a nap mint nap felmerülő környezeti problémá­kat tudományos megalapozottsággal, a mai kor ismeretei­nek megfelelő színvonalon interpretálja, a téves, nem helytálló információkat pedig megfelelő érveléssel cáfolni tudja. 2 Az oklevélben szereplő szakirányú képzettség megneve­zése Környezetfizika szakirányú szakos tanár. 3. A képzésben résztvevők köre A képzésben részt vehetnek a tudományegyetemeken oklevelet szerzett fizika szakos tanárok, akik legalább egyéves iskolai tanítási gyakorlattal rendelkeznek. A szak­irányú továbbképzésben való részvételnek nem feltétele a pedagógus-munkakör. 4. A képzési idő Levelező tagozaton 4 félév alatt legalább 360 tanóra. 4.1. E melléklet alkalmazásában a tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez egyetemi oktató személyes közremű­ködését igénylő idő. 5. A képzés főbb tanulmányi területei Környezetfizikai alapismeretek 30—40%. Az atmoszféra fizikája, a hidroszféra fizikája, az at­moszféra és a hidroszféra kémiája, a litoszféra fizikája és kémiája. Ökológia 20—25%. Ökológiai faktorok, biológiai indikáció, biológiai diver­­zitás és jelentősége, ökoszisztémák, a bioszféra kialakulá­sa, antropogén hatások az ökoszférában, energiatermelés és környezet.

Next