Magyar Közlöny, 1999. december (121-127. szám)
1999-12-24 / 121. szám
1999/121. szám MAGYAR KÖZLÖNY b és a),és és l) pontjaiban meghatározott célokra történő felhasználása során figyelembe veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak az Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 3. §-ában, valamint 9—13. §-ában meghatározott eljárást. A Magyar Köztársaság által az Európai Megállapodás 62. Cikke 4. pontjának b) alpontjában vállalt információszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja. (12) A privatizációs tartalék a következő célokra használható fel: a) jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kifizetések, b) készfizető kezességek, illetve az átvállalt tartozások kiegyenlítése, c) szerződéses kapcsolaton alapuló tartozás kiegyenlítése, d) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok értékesítése kapcsán kifizetendő, a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések, e) E-hitel garancialehívás teljesítése, f) elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rende- zése, g) bírósági határozatok alapján történő kifizetések, h) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések, i) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete, j) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20 %-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték Hányad), k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése, l) a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése, m) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések, n) az a),m) pontokban szereplő kifizetésekkel kapcsolatos ráfordítások. (13) Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék (12) bekezdés k) pontja szerinti igények rendezését fedező államkötvények feletti részének legfeljebb 70%-át, a privatizációért felelős miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével, a Pkv.tv. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti részvényekben tarthatja. Amennyiben a részvények aránya a privatizációs tartalékból történő kifizetések, illetve részvényárfolyamváltozások következtében két hónapon át meghaladja a 70%-ot, az ÁPV Rt. köteles az előírt arányt helyreállítani. (14) A Pkv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2000. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg. (15) A Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. 1999. évben keletkezett adózás utáni eredménye (nyeresége) a központi költségvetés központosított bevételét képezi. (16) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére az Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány által létrehozandó nemzetközi központ székhelyéül szolgáló ingatlanok megvásárlására — a Kormány előzetes jóváhagyásával — legfeljebb 2000 millió forintot, általános forgalmi adóval együtt 2500 millió forintot fordíthat azzal, hogy a megvásárolt ingatlanokat a KVI-nek kell átadni. 7. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően — foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére — eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról. 8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a költségvetési szerv köztartozását. A köztartozás mértékét és az értékesítés költségének összegét meghaladó bevételhányad 50%-a — a Honvédelmi Minisztérium kivételével — a központi költségvetési szervet illeti meg. A pénzügyminiszter által indokoltnak tartott esetben e visszahagyott bevételhányad a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) javaslata alapján magasabb is lehet. Az ezt követően fennmaradó összegből a felügyeletet ellátó szerv vezetője dönt — a pénzügyminiszter egyetértésével —jogcímenként a javaslatban szereplő központi költségvetési szerv által az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra, valamint környezetvédelemre (hatásvizsgálatra, kármentesítésre) felhasználható összegről. (2) Az Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó, a 2000. évben megszűnő központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó ellenérték — az Ifjúsági és Sportminisztérium által javasolt építési beruházáson, ingatlanvásárláson, felújításon és rekonstrukción kívül — felhasználható a Magyar Állam 100%-os tulajdonában, az ifjúsági és sportminiszter vagyonkezelése mellett megalakuló sportlétesítményeket vagyonkezelő és fejlesztő gazdasági társaság megfelelő alapítói vagyonnal való ellátásához is. (3) A központi költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenértékkel a kiadási és bevételi előirányzatukat megnövelhetik. A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.