Bangha Béla szerk.: Magyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. 14. évfolyam (Budapest, 1927)
1-24. szám tartalomjegyzéke - TÁRCA - Dénes Gizella: Túl a rácson
Pedig de jó volna, ha a közönség valami szemfüles intimpista indiszkréciójából ezzel a fényképpel is megismerkednék. Nem is hiszik a pestiek, hogy milyen jól sikerült és mennyire hasonlít ez a fotográfia a kinti Erdélyi Bélák arcvonásaihoz. Legalább látnák igazi alakjában , akik nem tartoznak a vérszerinti rokonok közé, megborzadnának ettől az étvágytalanító embertípustól, mely szórja a becstelenül szerzett vagyont s amely a hátborzongató erkölcstelenség porondján nyolcszor párbajozik egy héten, de mindamellett annyira szórakozott és lovagiatlan, hogy kívül hagyja menni a feleségét, ha sétára indul vele a Kisvárda és Millstatt am See-beli sétány között egy meredek hegyoldal szélén. Dr. Liszt Nándor: Hinduk és mohamedánok küzdelme Indiában. Körülbelül három év óta a napilapok mindegyre hírt adnak az indiai hinduk és mohamedánok véres összeütközéseiről. Szinte sablonosan játszódnak le az események: hindu körmenet vallási himnuszok éneklése mellett elérkezik egy mecset elé, ahol mohamedánok imádkoznak s addig zengi éneket, míg a mohamedánokban fölébred a fanatizmus s megrohanják a hindukat. Kövek röpülnek, botok és dorongok suhognak; mire az angol rendőrség elhatározza magát a beavatkozásra, egy csomó halott és sebesült hever a földön. Pár napra vagy hétre helyreáll a nyugalom, hogy azután ugyanez a jelenet, esetleg szerepcserével, egy másik városban megismétlődjék. India viszonyainak felületes ismerete mellett sem kerülheti el a figyelmet a hindu és mohamedán ellentétek kérdésének fontossága. Abban a széttagolt, óriási kiterjedésű birodalomban, ahol 320 millió benszülött 130 tájszólást beszél (amelyek hat különböző nyelvtörzsből erednek), ez a kérdés rendkívül nagy jelentőségű. A viszálykodás évszázadokra nyúlik vissza, de az utolsó évtizedek alatt lényeges változáson ment át: a kizárólag vallási fanatizmus és vak előítéletek teréről átterelődött a politikai és gazdasági harcok mezejére. A probléma komolyságát növeli a súrlódási alap folytonos kiterjedése. A régi vallási gyűlölködés okait a népnevelés és fölvilágosítás idővel eltüntethette, vagy legalább az élességét enyhíthette volna, a jelenlegi viszonyok között azonban éppen ellenkező hatást ér el. Mennél mélyebben hatol a művelődés az indiai tömegekbe, annál veszedelmesebbé válik a hatása. Mert az indiai iszlám követői közt a műveltségi színvonal átlag jóval alacsonyabb, mint a hinduknál. A nagyobb képzettség pedig a gazdasági hatalom és befolyás megszerzésére vezet az indiai élet minden ágában. Ezidőszerint a hinduk szinte egyedbirtokosai a gazdasági életnek. Az ellentét kihat a külpolitikára is, mert lehetetlenné teszi, hogy a két felekezet egységesen lépjen föl a külső ellenség, az idegen uralom ellen. *1 817-52