Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)

1816-10-22 / 33. szám

mellett «impune, ’s az é­pűlet’ sok ré­szeiben romlásokat látva, noha beteges állapotban lévén, mégis a’ hintájából kiszállott, ’s mi­­nekutánna mindeneket m­egve­zegetett vol­na, meg se’ kérettetvén, tsak önnön maga kegyességéből segedelmet ígért az épület ki igazittatására. Az ő különös kegyessé­gének bizonyságául szolgál nem külömben az is , hogy a* megnevezett oskolákban ta­nuló 's a’ Haza’ jövendőbeli Oszlopainak nevekedő ifjúság közzűl némellyeket esz­tendőnként járó Stipendiummal tart, és az erköltsök követésében ’s tanulásban való vetélkedő buzgóság’ felgerjesztetésére, vá­logatott foglalatú ’s drága és gyönyörű kö­tésű könyveket osztat­ ki mindenik oskolá­ban az öt elsőbb Eminensek között, a’ tanu­lásban való szorgalmatosságok’ jutalmául. Tartsa­ fenn az Isten hoszszú időkre a’ Hit­ ’s Haza’ díszére. WVVWW\VV\VM­ Fő Méltósága és Fő Tisztelendő Szabó András Kassai Püspök Ür ő Nagysága Sep­tember vége felé rekeszté be a’ maga Püs­pöki Megy­éjében hasonlóképpen munkába vett Canonica Visitárióját. Ezt ő oly pon­tossággal és buzgósággal vitte, hogy az egész Püspöki Megyében egy Plébániát sem mel­lőzött el, hogy meg nem látogatta, ’s figye­lemmel meg nem visgálta volna. Plébánia templomokban ő maga tartotta mindenütt az Oltári Sz. Áldozatot a’ maga nyájjáért; a/.utáni Mit’ dolgában oktatta azt, és a’ Bér­­málás Szentséget osztotta. Ezt követte az Ekklésia’, a’ Plébánia’, a’ Fundátiók’, és az ahoz tartozó Papi Személyek’ állapotjáról való visgálódás. A’ Papság ’s a’ nép’ er­­költsiségiről való tudakozódás sem mellőz­­tetett­ el, a’ melly felől való tanátskozás utána a’ betsúszó hibáknak és viszsza­élé­seknek elhárittatásokra szolgáló foganatos eszközök rendeltettek. Kísérték a’ Püspök Urat, az Archidiaconusokon és Vice Archi­­diaconusokon kívül a’ Szolgabírák és Esküdt­­jeikkel egyetemben nem külömben a’ föl­des Uraságok Tisztviselőik. Magok a’ nem katolika vallásokon le­vők is mely tisz­telettel fogadták mindenütt Püspök Ur Ő Fő Méltóságát. Ezen végbe vitt munkás foglalásiig­ a’ fentisztelt Püspök Urnak annál nagyobb emlékezetre méltó, mennél nehezebb ’s ba­josabb hivatalos foglalatosságokon ment ál­­tál egé­sz életében. Viselte ő tudniillik a’ Capitularis Vicariátusnál a’ Secretariusi hi­vatalt, a’Semináriumok’ Directorságát, a’ Theologica Facultas Directorságát, a’ Gene­rális Vicariusságot ; az Országos Deputátió­­nak is a’tudományok dolgában ő volt egyik tagja. Ezelőtt öt esztendővel töltötte­ el a’ papságban élt 56-dik esztendejét , ’s így ’hát már 80 hoz közelít­­ ’s még is illyen késő élete korában is ily nagy buzgósággal, ’s közdítséretre méltó maga felajánlásával járt el ezen fáradságos munkában. Erdély Ország. Felséges Urunk kegyelmesen méltoz­­tatott Méltóságos Noptsa Elek urat, ki is tsak kevéssel ennekelőtte mint II. Hunyad. Vármegyei Vice-ispány, az ezen Nagy Fe­jedelemségbéli Királyi Törvényes Táblához Assessornak neveztetett vala, szép érdemeit és szolgálatbéli tehetőségét tekintvén, a* mindjárt nevezett N. Vármegyének Fő Is­­pányává nevezni* Itt Bétsben Gróf Bethleni Bethlen Já­nos ő Nagyságát, ki is a’ Collorédó Rege­­mentjétöl mint Kapitány, önnön kérésére, ’s a’ Felséges megelégedésnek kinyilatkoz­­atása mellett , rangjának megtartásával­ nyugodalomra botsáttatott vala, az Erdélyi Felséges Udvari Cancellariához számfelett való Udvari Concipistává, Erdélyben pedig Fő Kormányozó Széki számfelett való Con­­cipistat M. Gyerő Monostori Báró Kemény Miklós ő N.gát, Cs. K. Camerariussá nevezni* Híradás. Egy minden Kar-Kor-Nem és Villás* beli Emberekre nézve interessant, avvagy haszonnal mulattató kézírás került mostan­ság kezemhez. A’ Szent Föld, a­­vagy Pa­­laestina jelenvaló állapotának , az elebbe-

Next