Magyar Kurir, 1817. január-június (31. évfolyam, 1-51. szám)

1817-06-10 / 46. szám

a’ Catholicusok’ ügyére nézve is kevés idő alatt történt nagy megváltozását. Tudjuk a’ múlt esztendőkbéli újságokból, hogy a mikor ugyan ez az ügy a’ Parlamentum­­ban utóbbszor fennforgott volt és viszsza vettetett, éoo kérőlevelek jöttek volt be ellene külömbkülömb Anglicana gyüle­kezetektől az alsó házhoz, ’s még is az ő ügyek ugyan ezen alsó házban akkor tsak négy voksokból álló többséggel vettetett viszsza. Most ellenben tsak két kérdle­­velek jöttek­ be ellene , egy tudni illik a’ Dublini Protestáns gyülekezettől , a’ más pedig az O­rv/bríf/'Universitástól; s még is most 2­4 ellenzéket talált ez az ügy az alsó házban. Arra a’ plánum­ára nézve, a’ Ministe­reknek, mellyet a’ Habeas Corpus Akta’ felfüggesztetésének további fenntartatásá­ra nézve már kijelentettek a’ Parlamen* fum­ban, ilyen jegyzések jöttek­ ki a’ Ti­mes nevű újságban : — „A* nemzet na­gyon meg fog az által kedvetlenittetni, hogy a’ Ministerek a’ Habeas Corpus Aktának felfüggesztetését Jul­i­ső nap­ján túl is nyújtani akarják. Erre jutott tehát már Anglia’ Constitutziójának állapotja! Akármelly oldalról tekintsük mi ezt az eszközt, minden tekintetben na­gyon sérelmes és keserves dolog ez mi reánk nézve. Ha szükséges, ezen Akta’ felfüggesz­tetődés­ének fennmaradása, így az a­ tapasztalás , hogy a’ békesség’ ide­jén, mikor mással senkivel semmi bajunk nintsen , nállunk a’ rosz emberekre való vigyázás a­ jókra nem bizattathatik a’nél­kül , hogy szabadságunk a’ veszedelem­nek kitétettessék ’s egész országunk a’Mi­­nisterek’ kezébe adattassék, ugyan keser­ves tapasztalás. Ha pedig nem szükséges az, hogy ez az Akta felfüggesztetve ma­radjon, mellyet minden betsü­letes ember­nek kívánni kell, ’s a’ mellyet mi való­sággal kívánunk és hiszünk is , így is tsak ugyan felettébb keserves dolog az, hogy hazafi társaink’ egy részének, azon rend­tartással ellenkezőleg mellyet a’ mi re­­­­volútziónknak leghíresebb emberei állítot­tak-f­el , ’s a’ me­lynek az Anglus névvel éppen egy ideig mellett­ volna tartani, fog­házakban senyvednek! Némelyek azt mond­ják, hogy szükséges a’ Constitútziót, az egésznek megtartathatása végett, egy ide­ig felfüggeszteni; ’s valósággal ennél kis­­sebb okot nem is kellene ’s nem is lehet­ne előhozni a’ folyó dolgoknak menté­sére, hanem így, jövendőre nézve lát­szik nékünk lenni ezen oknak felhozásá­val a’ czélzás. Ha ez nem fundamentum nélkül való dolog, így mi élni sem kívá­nunk tovább­, ha pedig fundamentum nél­­kül való, úgy, ilyen eszközzel élni két­szeres gyalázat. Mit mondottak tava­ly a’ Frantzia Követek’ kamarájában a’ nyom­tatásbéli és személyes szabadság ellen ? Azt, hogy a’ Frantzia nép még olyhány­­kodásban van , hogy veszedelmes lenne néki olyan szabadságot engedni, mint a’ milyen Angliában fennáll ! Mi most ép­pen így tselekszünk, midőn azt erőssit­­jük, hogy a’ mi nemzetünk’ állapotra oly bizontalan és félelmes, hogy telyességgel nem­ lehet, néki nagyobb szabadságot en­gedni, mint a’ milyen Frantziaországban fenn áll. Mi nem hiszszük,­ hogy a’ Par­lamentünk a’ nemzet’ egygyik részének a’ másik ellen ezélze efféle gondolkodásában megegygyezhessék ’s azt megerössithesse : de ha tselekszi, így végképpen kitörölve van a’ mi törvényes könyvünkből, a’ mi Con­­stitútziónkból, a' Habeas Corpus Akta.“ Ezzel a’ Times nevű újsággal egy ke­véssé ellenkező gondolkodás fordúl elő a’ Bavariában kijövő úgy nevezett Közönsé­ges újságban : — ,,Minthogy elközele­dett , így szólt a’ nevezett újságban egy Londoni tudósító, a’ Parlamentumnak új választás által letendő megújittatása, te­hát nem leszen szükségtelen megemlíte­ni, hogy Angliában a’külömbkülömb ren­dű emberek’ gondolkodása melly külön­­böző legyen az iránt, hogy melyik jobb.

Next