Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-12-18 / 48. szám
Hazai Dolgok és egyéb Toldalékok. Magyar Ország. A’ Hazai Kalendáriomok száma ~egy igen jeles Debreczeni Magyar Kalendáriommal szaporodik a’ ránk jövő 1819- dik esztendőtől kezdve, mellyet ott Toch Ferentz Könyvnyomtató kezdett kiadni, és a’ mellynek mind Typographiai szépsége,mind belső jó elintézése ollyan,hogy az ezeknél fogva a’ köz kedvesség megnyerésére sokkal fundamentomosabb okoknál fogva számot tarthat, mint a’ miilyenek hajdan a’ két Országra szólló Lőtsei Kalendariomot megkedveltették. Minden egyenes és józan gondolkozást! Embernek azt kell kívánni, sőt azon kellene igyekezni, hogy minden más Kalendáriomok illyen módon készülnének, hogy az idő prófétálás elenyészésével, lassan lassan más bal vélekedések is kevesednének, és a’ szükséges,s hasznosan gyönge 1*1*Odtoto dolgok joil j' jd kiválogatva közöltetnének benne, mint azt ezen Debreczeni Uj Magyar Kalendáriumban gyönyörködve látjuk. De hogy ezt belső elrendelése szerént, önnön magából ismertessük meg Olvasóinkat, közöljük abból a Tábláján olvasható, s mintegy Bevezetésül szolgáló szép Verseket, nem külömben a'Kiadónak a’ Hazafiakhoz intézett Beszédjéből egy két Szavait, e’ szerént: Szép idő leszsz é vagy homályos holnap h ívem nagy Országban ,le tsak egy Megyében : Ily’ kevéstől is nyomosan felelni Senki se tudna. Hát az esztendő lefolyása millyen Változásokkal fog előhaladni ? Mely’k hazgig lélek mert azt előre Sorba leírni ? A’ Boszorkány , a’levegői sárkány, Tátos és Tündér, kik az ostobáknak, A’ betétben ült babonás világban , Bábjai voltak, Szent hevétől a’ szabad értelemnek Mind elolvadtak , valamint az ablak Zúzmarázból , egy hideg éjtszakána nőtt Tzifra virági, Óh ditso Nemzet! Te! ki hajdanábann A’ vitéz Korban egekig ragyogtál. A’ világosság kiderült korábann Éjbe maradnál? Nem de hát tolunk ne remélélj , ne kívánj Sem tsudát, sem hogy kikoholt időkkel Meg se szűnjünk «meg tsalogatni a’ még Gyenge hitüket. A’ Nap és Hóid , 's a’ nagy üregbe forgó Tsillagok közzül bizonyos hogy egy is A’ Teremtőről kiszabott határát Át nem ugordja. Hogy tehát a’ Tél, Tavasz , a’ meleg nyár, És az Ősz mely’k nap jön elő ? 's a’ Hóid is Hogy telyik, ’s ismét hogy esik fogyása Ez ’s ez időre ? *S hogy foevadroznak ^ tT~ 1.1 a1 , ’S mely’k idő pertzben? ki lehet tanulni Rendes útiokból. De mivel nem értünk így az időhöz: Vegyük el hasznát mai jó napunknak, Holnapunk gondját az egekre bizvám , Várjuk el vigam, de azért kezünket Öszve ne dugjuk-Társaságunknak ne legyünk heréji, És ne kívánjuk, hogy élénkbe szórja Nem velünk eggyütt keresett vagyonját A’ takarékos. Munkai gondosság ! ezek a’ mik által Várhatunk vidám napokat napunkra: ’S nem szorulunk a’ panaszos kenyérért Más Küszöbéhez. Érdemes Hazafi! íme most jelenik meg előtted első ízbenn a’ DEBRECZENI MAGYAR KALEDARIOM, melynek elkészítésébenn tellyes igyekezetünkés azon voltunk, hogy