Magyar Kurir, 1818. július-december (32. évfolyam, 1-50. szám)

1818-12-18 / 48. szám

Hazai Dolgok és egyéb Toldalékok. Magyar Ország. A’ Hazai Kalendáriomok száma ~egy igen jeles Debreczeni Magyar Kalendá­­riommal szaporodik a’ ránk jövő 1819- dik esztendőtől kezdve, mellyet ott Toch Ferentz Könyvnyomtató kezdett kiadni, és a’ mellynek mind Typographiai szépsé­ge,mind belső jó elintézése ollyan,hogy az ezeknél fogva a’ köz kedvesség megnye­résére sokkal fundamentomosabb okok­nál fogva számot tarthat, mint a’ mii­lyenek hajdan a’ két Országra szólló Lő­­tsei Kalendariomot megkedveltették. Min­den egyenes és józan gondolkozást! Em­bernek azt kell kívánni, sőt azon kellene igyekezni, hogy minden más Kalendá­­riomok illyen módon készülnének, hogy az idő prófétálás elenyészésével, lassan lassan más bal vélekedések is kevesed­­nének, és a’ szükséges,­­s hasznosan gyönge 1*1*Odtoto d­olgok­ j­oil j' jd kiválogatva közöltetnének benne, mint azt ezen Debreczeni Uj Magyar Kalen­­dáriumban gyönyörködve látjuk. De hogy ezt belső elrendelése szerént, önnön ma­gából ismertessük meg Olvasóinkat, kö­zöljük abból a­ Tábláján olvasható, s mintegy Bevezetésül szolgáló szép Ver­seket, nem külömben a'Kiadónak a’ Ha­zafiakhoz intézett Beszédjéből egy két Szavait, e’ szerént: Szép id­ő leszsz é vagy homályos holnap h ívem nagy Országban ,­­le tsak egy Megyében : Ily’ kevéstől is nyomosan felelni Senki se tudna. Hát az esztendő lefolyása millyen Változásokkal fog előh­ala­dni ? Mely’k hazgig lélek mert azt előre Sorba leírni ? A’ Boszorkány , a’­levegői sárkány, Tátos és Tündér, kik az ostobáknak, A’ betétben ült babonás világban , Bábjai voltak, Szent hevétől a’ szabad értelemnek Mind elolvadtak , valamint az ablak Zúzmarázból , egy hideg éjtszakána nőtt Tzifra virági, Óh ditso Nemzet! Te! ki hajdanábann A’ vitéz Korban egekig ragyogtál. A’ világosság kiderült korábann Éjbe maradnál? Nem­­ de hát tolunk ne remél­élj , ne kívánj Sem tsudát, sem hogy kikoholt időkkel Meg se szűnjünk «m­eg tsalogatni a’ még Gyenge hitüket. A’ Nap és Hóid , 's a’ nagy üregbe forgó Tsillagok közzül bizonyos hogy egy is A’ Teremtőről kiszabott határát Át nem ugordja. Hogy tehát a’ Tél, Tavasz , a’ meleg nyár, És az Ősz mely’k nap jön elő ? 's a’ Hóid is Hogy telyik, ’s ismét hogy esik fogyása Ez ’s ez időre ? *S hogy foevad­roznak ^ tT~ 1.1 a1 , ’S mely’k idő pertzben? ki lehet tanulni Rendes útiokból. De mivel nem értünk így az időhöz: Vegyük el hasznát mai jó napunknak, Holnapunk gondját az egekre bizvám­ , Várjuk el vigam­, de azért kezünket Öszve ne dugjuk-Társaságunknak ne legyünk heréji, És ne kívánjuk, hogy élénkbe szórja Nem velünk eggyütt keresett vagyonját A’ takarékos. Munkai gondosság ! ezek a’ mik által Várhatunk vidám napokat napunkra: ’S nem szorulunk a’ panaszos kenyérért Más Küszöbéhez. Érdemes­ Hazafi! íme most jelenik meg előtted első ízbenn a’ DEBRECZENI MAGYAR KA­­LEDARIOM, melynek elkészítésébenn tellyes igyekezetünkés azon voltunk, hogy

Next