Magyar Kurir, 1819. július-december (33. évfolyam, 1-53. szám)

1819-09-14 / 22. szám

w­vve­l ^ 0- chesteri elöljárók’ c. Polgári katonák* magaviseletét visgálja és fontolja­­k­eg. Londonban egy embert fogtak­­el Augustus’ 2'j-dillén estvéri 11 órakor, a’ lű éppen erre a’ Westmünsteri gyülés­re meghívó czéduláknak kiraggatásában foglalatoskodott az utszákon. A’, czédu­­táknak ily foglalatja volt: „Fegyverre bri­­­tannusok! Anglia várja, hogy köteles­­őségének minden ember megfeleljen. Ha­­„zafitársak! hé.dvi Aug. 3-dikán 181­5­­-ben népgyülés fog ;/ Palace-Jard­­.,b­a­n tartatni. Sir Francis Burdett, „a* Parlamentünk tagja lesz,gn benne az „Előlürő.“ — Azt jegyzik­­ meg, hogy azon kérelmet, mellyet a’ Westmünsteri lakosok ezen gyűlésnek tarthatásáért az Elöljáróknak beadtak, épo olyan polgá­rok írták alá, a’ kik Választói jussal bír­nak, még sem ny­erhettek­ meg kívánsá­gaikat. Doktor W­a­t­s­o­n a’ Londoni Lord Majorhoz írván, megköszönte néki, hogy ő ’s az ő alatta lévő tisztviselők magokat ,,A’ mi kereskedésünk, úgy mond, melyből eddig a’ véghetetlen sok adót (vámot) vette ’s szükségeit pótolta Státu­sunk , megdugult. Addig, míg a’ hada­kozás folyt, Anglia tsaknem az egész vi­lág­ terméseinek lerakodó piatzul szolgált, a’ békességnek helyreállásától fogva el­lenben minden Országok elkezdettek a’ magok plántatartom­ányaikkal ’s Napkele­ti Indiai birtokaikkal egyenesen keresked­ni, melyből, a’ lett, hogy mi , kik eddig az egész száraz Európának minden szük­ségeit tsak magunk elégítettük­ ki, *s ek­képpen nekünk, minden tengerek’ hajós oskolául, ’s gazdagságunknak kútfejéü­l szolgáltak, azt látni kéntelenü­letünik, hogy Státusunk’jövedelme kissebbedik, »’mel­lett, hogy valami­ reménségünk lehetne ahoz , ho£ v költségeink , kissebbillelhet­­­nének. Szerzeményeinket már most csak úgy adhatjuk­ el szomszédainknál, ha na­gyon olcsón adjuk , hogy pedig ily olcsón adhassuk, munkásainknak béreket kelle oly nagyon alászállítanunk, hogy már oly nagy mérséklettséggel viselték, hogy a’ 25-dikben tartatott,népgyűlésnek sem­mi rész következése nem lett. Murray, a*­­* Manchesteri fűszer­­számáruló, ki, mint Politziai Biztos egy éjjel a’ mezőre titkon kiment, hogy a’ Reformálok’ gyakorlásaikat megkémlelje, ’s ott ezek által megfogattatván.’, megve­­retett, ezen verés miatt nem halt­ meg, mint akkor írták volt. A’ Londoni Börsének (pénzpiac­nak) nagy baja kezdett lenni; nagy zűr­zavar uralkodott benne ; néhány napok alatt több mint 4° bankrotizálások tör­téntek. Egy Sensal, nagy summával el­­illantva. A’ kötelező papirosok' betse szün­­'lesen tsaporg le ’s fel, a’ melly nagy bi­zallankodásnak a’ jele. A’ Morning Chronicle így beszélt Angliának mostani, kereskedési pénz­folyamat­ megzavarodásáról: —“ most nagy számú munkásaink nem élhet­nek ! Illy környűlállások között lehetet­len , hogy nyugodalmas lélekkel várhas­suk a’ jövő lelet, melyben a’ szegénység* ínségei és szenvedései még nagyobbadni fognak. Külső tekintetben se látunk vi­gasztalóbb környűlállásokat. Ila békes­ség* idején kereskedési jövedelmeink ke­vésednek , hadakozás’ idején költségeink fognak sokasodni. Mind­ezek mellett az Amerikai Egygyesült Státusok’ nagyravá­­gyásában, a’ két Floridáknak az ő ke­zekre lett jutásában, ’s a’ mi nemzeti adósságunknak, az övékkel való öszszeha­­sonlitásában, ’s végezetre az­ ő Anglia tránt viseltető gyűlölsé­geikben , elégsé­ges feliidító okokat találhatunk arra , hogy valósággal felem­­elkedjünk.“ A’ Manch­e­sterben Aug. is-dij­an tar­tatott n­­épgy­ü­lésre­k nagyon tukcsösen kellett folyni, m­int tsak ez itt következő

Next