Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-11-01 / 36. szám
W»M« 283 mvu jának, a* Státus, a* Haza, de különösen Pest városa iránt tett érdemeit, az Arad Vármegyében fekvő eddig volt Cameralis Algyesti és Vojvogyen nevű helységeket méltóztatott kegyelmes birtokába adni. Nádor-Ispán Ő Cs. K. Fő Herczegsége, mint a’ Magyar Nemzeti Muzeum’ Protectora, ezen Intézetnél a’ Természeti Gyüjtemények’ Kabinetjében, T. T. Frivaldszky Imre Urat az Orvosi Tudomány Doctorát Gondviselővé méltoztatott kinevezni. Buda. Cs. K. Fő Herczegsége Országunk’ Nádor - Ispánja ’s felséges Hitvese, Bécsbe és Salzburgba tett útjokból f. h. 25d. a’ legjobb egésségben megérkeztek. Pozsony, Oct. 22d. Prímási Herczegsége f. h. 1pd. hagyá el városunkat, minekelőtte az előtt való nap az ide másfél órányira eső Máriavölgyön nagy buzgósággal búcsút járt volna. A’Nemzeti Szent-Zsinat végzéseinek három Exemplárjai, mellyeket minden jelen volt Egyházi Atyák aláírtak, Pápa Ö Szentsége, Ő Cs. K. Felsége és Prímás Ó Herczegsége számokra vannak rendelve. Tudósítás Enoch Könyve’ feltalálásáról. (Nagy Újság a’ Szent írás’ Magyarázójinak). Ama’ derék Skótus Bruce nem élhette meg a’ Közönség előtt való megigazulását. U t. i. minekutána éjszaki Afrikán és Egyiptomon keresztül tett utazásai , Abiszsziniában tartózkodása és mind azok felöl, miket ezen tartományokról tapasztalt, a Közönséget 1 790. esztendőben tudósitotta volna, úgy járt, mint sok emberek, kik mint öntapasztalást beszélik el, a’ mit más Tudósok Íróasztalaiknál nem is álmodhattak, da kétségbe hozták, gáncsolták és megczáfolták ötét puffadozó bölcselkedéssel és hitvány gúnyolódással. Ez utolsóval kivált az Angolok vétettek ellene, mint Skótus ellen. Forster György egyhelyt, ha jól tartom Benyovszky fordulásához írott élőbeszédjében, igen kiereszkedett arra , hogy ő kész sok utazókat meggyőzni, hazudásokról. Ő ezt tehette is, mert soha hazudással maga nem vádoltathatott, sőt az ellen ugyan ő Brucet is védelmezte, kit esmért személlyesen. A’ derék Skótus a’rajta esett igazságtalanságot nagyon szivére vette*, és elfogta a’ közönségtől, a’ mit utazásának gyümölcseiből még keze között tartott. Csak néhány esztendők óta , hogy a’ Bruce által Kelet - Afrikában tett utakat több Európaiak is megjárták, igazodik meg ezek által sok hiradásainak valósága. ’S talán éppen ez a méltatlan előítélet oka, hogy a’könyvek barátinak figyelmüket nem foglalta el Enoch könyve is, mellynek Ethiopiaból, ugyan ethiopiai forditlásban, három lemásolt példányait hozta el magával; egyikét Párisban a’ királyi, másikát Oxfordban a Bodeliánumi Könyvtárnak ajándékozván, harmadikat pedig maga tartván meg. Csak nem régiben szolgáltatott ennek nyilvánságos esmértetésére alkalmat egy Szaxoniai Tudós Orientálista , Profeszszor Grygéniusz Ur. Ez a’ Párisban találkozó példánynak mássát vette. Mellyet megtudván Dr. Lawrence az Oxfordban, arra a’ gondolatra jutott, hogy ezen fontos találmányt, mellyet a’tudós világ az ő Hazafijai egyikének köszönhet, Angol fordittásban általadja a’ Közönségnek , a’ mit már valósággal végbe is vitt 1821 ben. Enoch könyve eddigelé csak Judás Apostol Levelének 14.5. verseiben, Szent Kelemen, Tertullián és mások írásaiban olvasható felidézésekből esméretes élet-