A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 24. évfolyam (1890)

9-10. szám - Malina Gyula: A Tisza szabályozásáról I.

•496 között (pl. a főpárkány 25­65 m magasan fekszik, a mellék- és főhajók nagyobb szélességéből kifolyólag az ívköz is nagyobb, stb.) csak 27,056 cm2 (1. Viollet-Le-Duc: Dict. de­rArchitecture, 8 köt.). Hasonló számítással állapítható meg például ugyancsak a keresztezés­torony szabadon álló fialéjának stabilitása. E fialé súlya körülbelül 15,000 kg és egy-egy oszlopra esik belőle cma-enkint mintegy 3 kg. A súly nyomatéka a fialé külső határának egy pontjára vonatkoztatva 12,750 kg, a szélnyomás nyomatéka pedig ugyanarra a pontra, 250 kg szélnyomást feltételezve, 11,160 kg. Vagyis a fiaté stabilis. Ezt az állósságot könnyen lehet még vaskapcsolással is növelni. A fentiekben röviden előadtam tervemnek lényegét, az elveket, a­me­lyeket tervezéskor szem előtt tartottam, valamint a hibákat, a­melyeket tervemen fölfedezni vélek. Egységes, szigorúan stílszerű, nem sablonos ki­képzésre, festői fölfogású csoportosításra törekedtem. Hogy ezt a célomat mennnyire sikerült megközelítenem, azt ítéljék meg szaktársaim. A Tisza szabályozásáról. Matina Gyulá­tól. Mióta az ármentesítéshez komolyabban hozzá láttak, vagyis 1846 óta, a Tisza árvize látszólag egyre kedvezőtlenebb viszonyok között folyik le. Az 1855. évi árvíz a folyó több szakaszán magasabb volt, mint az 1830. évi, az 1860, 1863, 1866, 1867, 1869, 1876, 1877, 1879, 1881 és 1888. évi árvíz s némileg az 1889. évi is, a szabályozott folyó egyik vagy másik szakaszára nézve többé-kevésbbé fokozódó emelkedést mutat.* Az árvíz eme szokatlan emelkedését többen leginkább a „rendkívüli" légköri csapadékviszonyoknak tulajdonítják, abból indulván ki, hogy már az 1855. évi árvíz is nagyobb volt az 1830. évinél, pedig 1855-ben még kevés új töltés gátolta az árvíz szétterjedését; azután még az átvágások­nak is csupán 8 %-a volt még kiépítve,** a szabályozás hatása akkor tehát még nem érvényesülhetett. * L. az 1880-ban a Tiszaszabályozás tárgyában a törvényhozáshoz benyújtott kor­mányi előterjesztést. ** Csak az 1888. évi árvíz után elrendelt töltéserősítések és magasítások költ­sége legkevesebb 8—10 millió frtra rúg. (A bécsi kiállításra készült jelentésből követ­keztetve). Ez az érdekeltség nagy megterheltetése, ha meggondoljuk, hogy körülbelül 3—4 millió magyar holdnyi terület ármentesítése már 1888 előtt is közel 50 millió írtba került p­u­s­z­t­á­n az érdekelteknek. Az ármentesítésen kívü­l pedig a belső víz rendezé­sére, valamint a megvédett területek kellő kihasználását lehetővé tevő egyéb berendezé­sekre előreláthatólag még szintén tetemes költség fog kölleni.

Next