A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 24. évfolyam (1890)

11. szám - Malina Gyula: A Tisza szabályozásáról II.

A Tisza szabályozásáról. Matina Gyulától. (Vége.) (XXXIII—XXXV. táblák.) II. A Tiszaszabályozás múltjának és fontosabb műveinek rövid ismertetése. A Tiszaszabályozás keletkezését közönségesen az 1846. évre, vagyis akkorára teszik, a mikor Széchenyi István gróf a Tiszavölgyi társulatot megalakította (1846. évi január hó 20-án) és így az egész Tiszavölgyre kiterjedő ármentesítés alapkövét letette. Azonban ennél már jóval korábban foganatosítottak a Tisza különböző pontjain több-kevesebb ármentesítő munkát. A kezünkben megfordult kevés régibb ügyiratokból is kitűnik, hogy 1846 előtt a Tisza mentén már elég sok védőtöltés volt. E kevés ügyirat­ból láttuk ugyanis, hogy Bereg és Ugocsa vármegyék között a tiszamenti védőtöltések miatt régebben villongások voltak, 1829. évi szeptember 12-én pedig egyöntetű kiépítésük és jövőben való fenntartásuk iránt egyesség jött létre. A beregmegyei régi védőtöltések közvetetlenül a Tiszapart szélén sok helyen még ma is föltalálhatók. A Tisza árvízének a Bodrogközre és a Latorca árterére való áttörésé­nek megakadályozására több-kevesebb sikerrel már a régibb időkben védő­töltésekkel törekedtek. A zemplénieknek a század elején és az 1842—1844 években a szabályozás foganatosítása érdekében kifejtett mozgalmát való­színűleg szintén e töltéseknek Kerecseny tájékán létrejött és az egész Bodrog­közre végzetessé vált átszakadása indította meg, mert úgy látszik, hogy eme töltésszakadás elzárása az érdekelt vármegyék között hosszas és élénk tárgya­lásokat okozott. A Latorca mentén egykor fennállott régi megyei töltések maradványai több helyen még ma is megvannak. Duffaud nevű hatósági mérnöknek (dirigi­ender Ingenieur) 1830. évi június hó 28-án kelt és a k.­zombori Maros-töltésszakadás elzárásáról szóló jelentése szerint a Maros töltései már akkor is régóta fönnállottak. Rosszul voltak ugyan építve, de egyre erősítették és magasították őket. 1841-ben az écskai mentesített határban már a belső víz leeresztésére szolgáló csatornázást is készítettek. Az építési igazgatóság 1831. évi jelentése szerint az 1816. évi árvíz Szegeden magasabb volt ugyan, de nem tartott olyan soká mint az 1830. évi, hanem azért az akkor uralkodott heves szelek Szeged város védőtölté­seit — melyek 1830-ban már tízezer ölnyi hosszúk voltak — erősen meg­rongálták. A Szamos mentén, valamint a Tisza és Szamos szögletén az egyes községektől ma is föntartott kezdetleges töltések valószínűleg szintén a sza­bályozás előtti, jóval korábbi korszakból erednek.

Next