A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 25. évfolyam (1891)
1. szám - Kvassay Jenő-Péch József: Megjegyzések Malina Gyula "A Tisza szabályozásáról" című közleményére
Ez különben a lankolás törvényének egyszerű jelensége. (L. Choron erre vonatkozó tanulmányait az „Ann. d. P. et Ch."-ben.) 2. „Kvassay csakis a helyi viszonyok figyelmen kivül hagyásával állíthatja „Vízszabályozásaink ügyében" írt emlékiratában azt, hogy a Felső-Tisza legfontosabb mellékfolyói Tokajnál veszítik el „többékevésbbé" hegyi jellegüket; mert a Tisza és Szamos Tokaj fölött igen messze, t. i. Újlak alatt Vári körül, illetve Szatmár alatt Vetés táján veszítik el kavicsukat, s vele hegyi jellegüknek utolsó maradványát; a Bodrog folyónak pedig mint ilyennek tudvalevőleg hegyi jellege egyáltalában nincs is!" Erre vonatkozólag egyszerűen ide iktatom a művemben mondottakat és a 1. olvasóra bízom az ítéletet. „Hogy miért oly veszedelmes a helyzet Tokaj körül, arról a Tisza völgyére vetett egyszerű tekintet is bárkit meggyőzhet." „Tokaj fölött egyesülnek a felső Tiszavölgy legjelentékenyebb folyói és itt veszítik el többé-kevésbbé hegyi jellegüket. Mindkét ok vízszin-emelkedésre vezet, mint ezt valamennyi folyó természete egyformán igazolja." 3. „Csakis Belgrand szabályainak félreértése és a tényleges vízjárási viszonyok figyelmen kívül hagyása mellett lehet azt állítani, hogy a Tiszán is van egy pont, mégpedig Tokaj fölött, amelyen alul a mellékfolyók áradásai a főfolyó árvizét már nem fokozzák, nem növelik." „Lásd Kvassaynak a csekély esésű folyók szabályozásának írt művét. A szerző ezt az állítását egy más művében maga is lerontja, kilátásba helyezvén, hogy Tokajnál az árvíz még jelentékenyen emelkedhetik." Nagyon csodálkoznám, ha Malina Gyula figyelmét elkerülte volna, hogy a hydrográfiai osztály mérései alapján is a Tisza másodpercenkénti legnagyobb vízemésztését Tokajnál találták , míg ugyanis a Tisza-Kürth-Titel-i szakaszon a legnagyobb vízemésztés 1888-ban Szegednél 3535 ma volt másodpercenkint, Tokajnál körülbelül 4000 m3-t tett ki. Különben legyen szabad erre nézve is a tőlem mondottakat szó szerint idéznem: „Minden nagy, át nem bocsátó folyóvölgyben van egy pont, ahol az árvizek megszűnnek növekedni (t. i. tömegükben). E pont ott van, hol a főfolyó főárja nem találkozik többé a mellékfolyónak már előbb lefolyt főárjával." „E pont annál távolabb esik a folyó eredetétől, minél hegyesebb a vízgyűjtő medencéje, nem csupán mert az esők ott tartósabbak, hanem mert a nagyobb esés következtében a rohamos ár adott időben nagyobb utat tesz meg a hegységek között, mint a sík földön." * Tehát Tokaj fölött és nem Tokajnál, amint Malina szavaimat tévesen értelmezte.