A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 25. évfolyam (1891)

1. szám - Kvassay Jenő-Péch József: Megjegyzések Malina Gyula "A Tisza szabályozásáról" című közleményére

Megjegyzések Malina Gyula „A Tisza szabályozásáról" című közleményére.* 1. Nincs arra való időm, hogy Malina Gyulának „A Tisza szabályo­zásáról" írt közleményére részletesen felelhessek s ezért is szorítkozom csupán azokra az ellenvetésekre vagy félreértésekre, melyeket reám, illető­leg a tőlem közrebocsátott ez irányú művekre vonatkozólag nyilvánított. Annál inkább tehetem ezt, mert egyrészt azt az álláspontot, melyet a föld­művelésügyi minisztérium kis tanácsának többsége ezekben az ügyekben el­foglalt, a jegyzőkönyveknek legközelebb leendő közrebocsátása után mindenki a­ki e kérdés iránt érdeklődik, behatóan megítélheti; másrészt az egész Tisza-szabályozás kérdése a jövő év elején a vízépítészeti nagy tanács elé kerül, a­mikor kinek-kinek módja és alkalma lesz véleményét teljes mértékben nyilvánítani és a javasolt intézkedéseket megbírálni, a­mennyiben e javaslatok hasonlóképpen közzé fognak tétetni. Észrevételeimben ugyanazt a sorrendet követem, melyben Malina Gyula közleményében megjegyzéseit teszi. 1. „Mederképezés szempontjából különösen fontos hatása van az áradó és apadó víznek. Az elsőnek élénkebb folyása közben a sebesség­változások nagyobb határok közt mozognak, mint az utóbbi esetben; azért és mert á­r­a­d­á­skor több hordaléka is van a folyónak, az áradások nagyobb mérvű átalakításokat (kimosásokat és feltöltéseket) idéznek elő, mint az apadó víz. Nagyon téved tehát K­v­a­s­s a­y, mikor a csekély esésű folyók szabályozásáról írt művében azt állítja, hogy a hullámterek feliszapolódását a medrébe visszatérő apadó víz okozza." Régi mondás, hogy : qui bene distinguit, bene docet. Nekem sem jutott soha eszembe azt állítani, hogy a magasabb, nagyobb víz kisebb mérvű át­alakításokat okoz a mederben, sem azt, hogy kevesebb hordalékot hajt magával. Én azonban nem helyi iszapolódásokról, lerakódásokról beszél­tem hanem a hullámtér általános feltöltéséről, és erről mondtam, hogy nagyobb mértékben történik a víz apadásakor, mint áradásakor, mert az áradó víz sebességének növekedtével tovasodorja a magával hozott, sőt esetleg a már lerakott iszapot is, míg a fokozatosan meglassudó víz lerakja hordalékát abban az arányban, a­melyben sebessége fogy. Az apadás idejében lerakott iszapot a következő árvíz nem igen képes már megbolygatni, mert akkorra rendesen már megülepedett és növényzettel nőtt be, úgy hogy a víz erejének ellen tud állani. * Lásd a Közlöny 1890. évi folyamát.

Next