A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 61. évfolyam (1927)
51-52. szám - Zelovich Kornél: A tudományos technika úttörői
1927 XII. 18. A Magyar Mérnök* és Építész-Egylet Közlönye 319 se voltak nagyobb folyókról megfelelő adatai, emész* tési szelvényei.10 Ellenőrző számítást egyedül mi végezhettünk volna, ha hozzánk is fordultak volna, a Duna, Tisza és mellék* folyóik számos részletes emésztési szelvényei alapján. Vásárhelyi kiváló munkássága következtében csupán a Tiszáról 19 emésztési és 1864 keresztszelvény állott rendelkezésre. Az egész históriában azután az a legérdekesebb, hogy Humphreys és Abbot a folyóvíz mozgása tekintetében majdnem ugyanazt a törvényszerűséget állapította meg, mint két évtizeddel korábban Vásárhelyi. Amíg azonban a két hírneves amerikai kutató neve minden tudományos vízépítészeti munkában megtalálható, azt nem tudják, hogy a folyóvíz mozgásának hasonló törvényszerűségét jóval előbb, sokkal nagyobb nehézségek legyőzése után, egyedül a tudomány szeretejétől sarkalva megállapította egy magyar mérnök, akit nem gyámolíthatott az állam bőkezűsége s aki hivatalos teendőkkel túl volt terhelve. Egyesületünk 1867. évi alakuló közgyűlését a nagy magyar mérnök emlékezetének szentelte. Közlönyünk első számában az első cikk Vásárhelyi Pálról szól.11 Születésének századik évfordulóján díszülésen áldozatunk emlékének. Kiadtuk műveit. Szepesolasziban emléktáblával ékesítettük a házat, amelyben született és a Tisza-völgyi társulat központi bizottságával együttesen mozgalmat indítottunk emlékszobrának létesítésére. A Tisza*völgy nagy városának, Szegednek, legszebb terén, a Széchenyi téren áll emlékszobra, így találkozik újra neve a legnagyobb magyaréval, akinek olyan oda* adó, hű munkatársa volt. Vásárhelyit a magyar nemzet nagyjai között említi. Szelleme, amint a Szózat nagy költője Vásárhelyi Pál sírkövére írt remek soraiban gondolta, itt van közöttünk: „Hallom*e még zúgásaidat Tisza féktelen árja? Látom*e zöldkoszorús róna virányaidat? Eljön*e a délbáb tündérpalotáival álmom képeihez szebbnek festeni a honi tért? Oh siket és vak a föld! De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, lelkem hallja és megérti e szót!" A vízi utak kiváló fejlesztői. Vásárhelyivel kapcsolatban emlékezzünk meg a vízi utak későbbi kiváló fejlesztőiről s közöttük mindenek* előtt Wallandt Ernőről, aki az Al*Duna végleges sza* bályozásának terveit készítette el. Vásárhelyi hirtelen halála után Széchenyi ezt írja Popovics Photának, Orsován lakó barátjának: „Vásár* helyi meghalt, jó éjszakát demir kapj!"1' Bizony majd* nem félszázad múlva kerül a sor a Vaskapu végleges szabályozására. Megelőzően sem Európában, sem a világ más helyén nem végeztek ilyen nagyszabású, sok tekintetben egészen különleges természetű, rendkívül nehéz mérnöki munkát. A magyar tudás és energia azonban itt is diadalmaskodott. A szabályozási munkálatok 1898 őszére elkészültek. Magyar tudás, magyar akarat, magyar szív és magyar kar véste be ezt a hajóutat a sziklákba maradandó emlékül, de figyelmeztetésül is, hogy itt a magyarság vitte előre a kultúrát és emelte magához az Al-Duna melletti alacsony kultúrájú oláh és szerb népet. Az aldunai szabályozásokon kívül a középső és felső Duna*szakaszok szabályozása is felettébb fontos fel adat volt. Ennek a nagy munkálatnak tervezője és vezetője Kvassay Jenő volt, az országos vízépítési igazgató* ság főnöke, a kiváló kultúrmérnöki szervezet megalapítója. Egyesületünknek illusztris tagja. A mesterséges víziutak, ú. m. a Duna—Száva* és Duna—Tiszai csatorna, valamint a budapesti kereske* delmi kikötő nagyfontosságú forgalomtechnikai kérdésekben, amelyekkel megelőzően számosan foglalkoztak, a XX. század elején a m. kir. kereskedelmi minisztériumban végeztek beható tanulmányokat és az eredményt nagyterjedelmű értékes művekben tették közzé. Ezeknek a nagyszabású munkálatoknak, amelyekben mind a három kérdés nemcsak tudományos technikai, hanem közgazdasági, forgalmi és kereskedelmi szem*pontból kiváló szakértelemmel van tárgyalva, „szerve* zője és a minisztérium illető tanulmányainak vezetője Hoszpótzky Alajos. Egyesületünknek egyik leghűbb tagja volt, aki életének nagy részét a víziutaknak szen* telte". A Magyar Tudományos Akadémia úgy Hosz* pótzkyt, mint Kvassayt a lFaftmann*jutalommal tün tette ki. A tudományos technikai oktatás úttörői. A tudományos technikai oktatás úttörői között három kiváló műegyetemi tanárról emlékezünk meg: Stoczek Józsefről, id. Szily Kálmánról és Lipthay Sándorról. Mind a három nagy szervező tehetséggel megáldott elsőrangú előadó, a technikai tudományok fejlesztésében is fáradhatatlan és mind a három kimagasló szerepet játszott Egyesületünk életében is. Stoczek József az Institutum Geometricum*ot végezte hites mérnök, ,,a mérőfizikának lett első képviselője" hazánkban. Ő az első választott rektora az 1871*ben egyetemi rangra emelt műegyetemnek. Egyesületünk* nek első alelnöke s a legnehezebb időkben hű tanács* adója. Nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Egye* sületünk a technikai tudományok művelésében kezdet* től fogva kiváló szerepet töltött be. Az elnyomatás korszaka után új életrekelő Magyar* ország bűbájos tavaszán, 1867*ben alakul meg Egyesü* letüink s a technikai tudományok művelésére szakfolyó* iratot alapít, amelynek első szerkesztője Egyesületünk főtitkára, idősb Szily Kálmán, a mechanikának ékes szavú előadója. A magyar szépirodalom akkoriban éli fénykorát. A legnagyobb epikus költő: Arany, a legédesebb elbeszélő. Jókai, költői erejük teljességében szebbnél szebb mű* vekkel ajándékozza meg a nemzetet. A magyar tech nikai irodalmi nyelvet, a magyar technikus terminuso kat most kellett és szaporán megteremteni. Ez a súlyos feladat szintén az első magyar tudományos technikai folyóirat, Közlönyünk szerkesztőjének vállaira nehezedett. De lehetett volna-e a kezdettel járó nagy nehézségek leküzdésére alkalmasabb szerkesztőt keresve keresni, mint id. Szily Kálmánt, a magyar nyelvnek alapos ismerőjét. Lipthay Sándor világos, mesterkéletlen előadásával s páratlan kedvességével lebilincselte a hallgatóságot és mindenkit, aki vele érintkezett. A technikai tudományok előbbrevitelében legjelentősebb Vasútépítéstan című nagyszabású műve, mely Egyesületünk könyvkiadóvállalatában jelent meg. A mű a vasút egész komplexusára kiterjed s magas színvonalon tárgyalja a vasút technikai kérdéseit, különös tekintettel a hazai viszonyokra. Külföldön ilyen széles* körű mű nem egy szerzőnek, hanem számos speciális* tának munkája. Lipthayrnak nagy érdeme a technikai doktorátus intézmény életbeléptetése műegyetemünkön. Egyesületünk a felejthetetlen tudós mérnökprofes*szor, volt főtitkárunk, alelnökünk és elnökünk emléke* zetére minden harmadik esztendőben versenypályáza tot hirdet olyan eredeti szakmunkának megírására, amely az út*, vasút*, híd* vagy vízépítés körébe eső tárgyát szaktudományi és irodalmi tekintetben magas színvonalon dolgozza ki. A nyertes műnek jutalma a Lipthay- díj. A magyar vasutak úttörői. A magyar vasutak úttörői közül Hollán Ernőről és Tolnay Lajosról emlékezünk meg. A két jeles mérnök 10 Herrich K.: Értekezés Vásárhelyi Pál felett. M. M. és É. E. K. 1867. 5. oldal. 11 Herrich K. i. m. 12 Demir kapi a Vaskapu török elnevezése.