A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 68. évfolyam (1934)

27-30. szám - Lósy-Schmidt Ede: Beszámoló az MMÉE könyvtárának és technikatörténeti gyűjteménytárának 1933. évi fejlődéséről

27 188 fő Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXVIII. kötet, 39—40. szám. csendes megadással beleélte magát ebbe a nehéz hely­zetbe, megkönnyítvén ezzel az én munkásságomat is. Erős a reményem, hogy Közlönyünk is túl van már a mélyponton, és hogy közel van az az idő, amikor Köz­lönyünk terjedelmét bővíthetjük, s ezzel tartalmát vál­tozatosabbá tehejük. Zárszámadásunkkal nem kívánok részletesen foglal­kozni. A reá vonatkozó főbb tudnivalókat a zárszám­adásokat felülvizsgáló bizottság úgyis előterjesztette. Csak azt szeretném kiemelni, hogy a zárszámadásban közölt rideg számoszlopok sok-sok figyelmet, gondosságot és megértő szeretetet rejtegetnek magukban. Hasonló gondossággal készítettük elő az ez évi költségvetést, amely az előző évek statisztikai adatainak figyelembe vé­telével nagyjából a régi, takarékos keretek között mo­zog. Erős a hitem, hogy ezeket a kereteket be fogjuk tarthatni és ezzel Egyletünk eleven életét jól kiszolgálni. Mielőtt jelentésemet befejezném, engedtessék meg, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki a lelépő Elnök úr­nak és az egész Választmánynak, a múlt év folyamán irántam tanúsított bizalomért, nemkülönben velem együtt dolgozó tisztviselő­társaimnak és egyleti alkal­mazottainknak azért a szeretetteljes támogatásért, amely­lyel kötelességeik végzésével állandóan támogattak. Kö­zös munkánkat a legteljesebb harmónia, szeretet és köl­csönös megbecsülés jegyében folytattuk és kívánjuk folytatni ezentúl is, mert szent meggyőződésem, hogy az élet minden munkáját csak a szeretet áldása teszi ered­ményessé. BESZÁMOLÓ a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárának és technikatörténeti gyűjtemény­tárának 1933. évi gyara­podásáról, valamint a technikai szakirodalom 1933. évi fejlődéséről. Dr. Lósy-Schmidt Ede egyleti könyvtárnoknak és a technika­történeti gyűjteménytár őrének az 1934. évi 67. rendes köz­gyűlés elé terjesztett XVI. évi jelentése. Igen tisztelt Közgyűlés! A gondozásomra bízott egyesületi könyvtár munkás­ságáról és forgalmáról, a 14 évvel ezelőtt alapított technika­történeti gyűjteménytár munkásságáról és gyarapodásá­ról, valamint szakirodalmunk múlt évi fejlődéséről teszem meg évi jelentésemet. Az egyesületi könyvtár munkássága és forgalma. Könyvtárunk olvasótermét az elmúlt esztendőben mintegy 5000 alkalommal 280 tagtársunk látogatta. Enge­déllyel — mint más esztendőkben —, nem tagok is igénybe vették könyvtárunkat és gyűjteménytárunkat. Főként a tudományegyetemek bölcsészetkari hallgatói, doktori érte­kezéseikhez végezve könyvtárunkban kutatásokat. Az olvasóteremben 109 magyar folyóirat, 45 német­nyelvű és 23 más, idegen nyelvű, technikai és építészeti szakfolyóirat állott tagtársaink rendelkezésére. Összesen tehát 177 folyóiratnak a technikai tudományok és az építőművészet különféle területein mo­zgó hatalmas anyagából meríthettek tagtársaink a hazai műszaki problémák megoldásához ösztönzést, gyarapíthatták is­mereteiket és tájékozódhattak a hazai és külföldi mű­szaki tevékenység, építőművészet haladásáról, kimagas­lóbb eredményeiről és nevezetesebb mozzanatairól, ese­ményeiről. A szerzemények legértékesebb részét az elmúlt év­ben is a szakfolyóiratok tették ki. Azok az értékesebb folyóiratok, amelyeket minden évben beköttetünk és a­melyekkel könyvtárunk állományát állandóan gyara­pítjuk, 103 db folyóiratkötettel és 108 db különféle könyvvel és füzettel együtt az évi gyarapodás 211 kö­tet, illetőleg darab volt. Ezzel a szaporulattal a könyv­tár mai állománya 25.468 kötetre emelkedett. A könyvtárból házi használatra kölcsönvett köte­tek száma 612 volt, a visszahozottak száma pedig 504 kötet. A külső forgalom tehát 1116 kötetet tett ki. El­készült az 1917 óta beszerzett könyveknek névszerinti cédulakatalógusa az 1917-ben kiadott Címjegyzék foly­tatásaként s ez az újabb szerzemények céduláival ál­landóan kiegészítést nyer. A tagok rendelkezésére áll a Közlöny első 60 kö­tetében megjelent cikkek, tanulmányok és értekezések tárgyszerinti katalógusa is, lényegesen megkönnyítve könyvtárunkban a kutatást és a különféle témakörök­ben a gyors tájékozódást. Technikai szakirodalmunk fejlődése 1933-ban. Magyar szerzőknek a technikai és ipari irodalom, valamint a rokontudományágak területein folytatott szakirodalmi munkásságáról az 1932—33. évadban 9 könyvészeti közleményben számoltam be s ezekben ösz­szesen 73 magyar technikai vagy technikai vonatko­zású szakmunkának adtam szakszerű könyvészeti leírá­sát. 13 esztendő alatt pedig, amióta ezt a rovatot Köz­lönyünkben megindítottuk, 147 könyvészeti közlemény­ben 1405 magyar szakmunkának adtuk teljes könyvé­szeti leírását, hogy legalább címeikben emlékezzünk meg magyar szakférfiaknak a technikai tudományok különféle területein folytatott irodalmi munkásságáról. Közlönyünk helyszűke ugyanis az elmúlt esztendőben sem engedte meg a magyar műszaki könyvtermelésnek abban a mértékben való ismertetését, méltatását és kritikáját, amint az kívánatos lett volna. Csak mind­össze 19 magyar könyvről és tanulmányról hozhattunk részletesebb ismertetéseket és behatóbb méltatásokat. Ismertettünk azonban a magyar könyvek mellett még 13 idegen nyelvű technikai munkát is, együtt­sen 26 hasáb terjedelemben. Technikatörténeti Gyű­jteménytárunk gyarapodása 1933-ban. Végül Technikatörténeti Gyüjteménytárunk fejlő­déséről számolva be, jelentem, hogy e gyűjteményünk tárgyi gyarapodása is csak szerény keretek között moz­gott az elmult esztendőben. Költségfedezet, személyzet és idő hiányában mindössze 25 darabbal gyarapodott ez a gyűjteményünk. Többek között egy XVIII. század­ból származó, még a közismert Chappe-féle francia távíró előtt feltalált magyar optikai távírónak, a Vehi­culum Lucis Nagyianum-nak vasalkatrészeivel, a zala­megyei Lenti község katholikus templomának tornyá­ból, valamint néhány XIX. század elejei műszaki könyv­vel és egy műegyetemi abszolutóriummal 1874-ből, özv. Mihályfi Józsefné adományából, az egyetlen ily­nemű tanulmányi oklevéllel, amellyel mérnöki oklevél­gyűjteményünk ez idő szerint rendelkezik. A magyar technikatörténeti kutatások ügyének állása. A tudományos feldolgozások is állandóan folya­matban vannak. Nemcsak az Egylet falain belül, hanem — amint örömmel jelenthetem, — az Egylet falain kí­vül is. Tekintve azonban, hogy a rendszeres feldolgo­zások invenciózus, alapos és széleskörű kutatásokat igényelnek s a pontos és szakszerű excernálások, vala­mint mind a tudományos, mind a szakkritikát kiálló értékelések, kiválasztások és megállapítások nagyon sok időt vesznek igénybe, természetszerűleg csak las­san haladhatnak előre. Azonban így is több említésre­méltó, itt közelebbről nem részletezhető eredményre mutathatunk rá az elmúlt év munkásságából is. A Magyar Technikai Múzeum ügyének állása. Az elmúlt években a Magyar Technikai Múzeum ügyének régen vajúdó kérdése is újból az érdeklődés homlokterébe került. 1930-ban a mű- és középítési szakosztályok foglalkoztak a Vámpalota épületének hasznosításával kapcsolatban az építészeti csoport el­helyezésének, illetőleg egy építőanyag-tanszermúzeum felállításának a kérdésével. A Mérnöki Kamarának 1933. évi működéséről szóló jelentése is hangsúlyozza több, nagyfontosságú technikai szakkulturális intézmény felállításának a sürgetése mellett a technikai múzeum létesítésének szükségességét és ugyancsak 1933-ban a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék