A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 68. évfolyam (1934)
27-30. szám - Lósy-Schmidt Ede: Beszámoló az MMÉE könyvtárának és technikatörténeti gyűjteménytárának 1933. évi fejlődéséről
27 188 fő Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXVIII. kötet, 39—40. szám. csendes megadással beleélte magát ebbe a nehéz helyzetbe, megkönnyítvén ezzel az én munkásságomat is. Erős a reményem, hogy Közlönyünk is túl van már a mélyponton, és hogy közel van az az idő, amikor Közlönyünk terjedelmét bővíthetjük, s ezzel tartalmát változatosabbá tehejük. Zárszámadásunkkal nem kívánok részletesen foglalkozni. A reá vonatkozó főbb tudnivalókat a zárszámadásokat felülvizsgáló bizottság úgyis előterjesztette. Csak azt szeretném kiemelni, hogy a zárszámadásban közölt rideg számoszlopok sok-sok figyelmet, gondosságot és megértő szeretetet rejtegetnek magukban. Hasonló gondossággal készítettük elő az ez évi költségvetést, amely az előző évek statisztikai adatainak figyelembe vételével nagyjából a régi, takarékos keretek között mozog. Erős a hitem, hogy ezeket a kereteket be fogjuk tarthatni és ezzel Egyletünk eleven életét jól kiszolgálni. Mielőtt jelentésemet befejezném, engedtessék meg, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki a lelépő Elnök úrnak és az egész Választmánynak, a múlt év folyamán irántam tanúsított bizalomért, nemkülönben velem együtt dolgozó tisztviselőtársaimnak és egyleti alkalmazottainknak azért a szeretetteljes támogatásért, amelylyel kötelességeik végzésével állandóan támogattak. Közös munkánkat a legteljesebb harmónia, szeretet és kölcsönös megbecsülés jegyében folytattuk és kívánjuk folytatni ezentúl is, mert szent meggyőződésem, hogy az élet minden munkáját csak a szeretet áldása teszi eredményessé. BESZÁMOLÓ a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárának és technikatörténeti gyűjteménytárának 1933. évi gyarapodásáról, valamint a technikai szakirodalom 1933. évi fejlődéséről. Dr. Lósy-Schmidt Ede egyleti könyvtárnoknak és a technikatörténeti gyűjteménytár őrének az 1934. évi 67. rendes közgyűlés elé terjesztett XVI. évi jelentése. Igen tisztelt Közgyűlés! A gondozásomra bízott egyesületi könyvtár munkásságáról és forgalmáról, a 14 évvel ezelőtt alapított technikatörténeti gyűjteménytár munkásságáról és gyarapodásáról, valamint szakirodalmunk múlt évi fejlődéséről teszem meg évi jelentésemet. Az egyesületi könyvtár munkássága és forgalma. Könyvtárunk olvasótermét az elmúlt esztendőben mintegy 5000 alkalommal 280 tagtársunk látogatta. Engedéllyel — mint más esztendőkben —, nem tagok is igénybe vették könyvtárunkat és gyűjteménytárunkat. Főként a tudományegyetemek bölcsészetkari hallgatói, doktori értekezéseikhez végezve könyvtárunkban kutatásokat. Az olvasóteremben 109 magyar folyóirat, 45 németnyelvű és 23 más, idegen nyelvű, technikai és építészeti szakfolyóirat állott tagtársaink rendelkezésére. Összesen tehát 177 folyóiratnak a technikai tudományok és az építőművészet különféle területein mozgó hatalmas anyagából meríthettek tagtársaink a hazai műszaki problémák megoldásához ösztönzést, gyarapíthatták ismereteiket és tájékozódhattak a hazai és külföldi műszaki tevékenység, építőművészet haladásáról, kimagaslóbb eredményeiről és nevezetesebb mozzanatairól, eseményeiről. A szerzemények legértékesebb részét az elmúlt évben is a szakfolyóiratok tették ki. Azok az értékesebb folyóiratok, amelyeket minden évben beköttetünk és amelyekkel könyvtárunk állományát állandóan gyarapítjuk, 103 db folyóiratkötettel és 108 db különféle könyvvel és füzettel együtt az évi gyarapodás 211 kötet, illetőleg darab volt. Ezzel a szaporulattal a könyvtár mai állománya 25.468 kötetre emelkedett. A könyvtárból házi használatra kölcsönvett kötetek száma 612 volt, a visszahozottak száma pedig 504 kötet. A külső forgalom tehát 1116 kötetet tett ki. Elkészült az 1917 óta beszerzett könyveknek névszerinti cédulakatalógusa az 1917-ben kiadott Címjegyzék folytatásaként s ez az újabb szerzemények céduláival állandóan kiegészítést nyer. A tagok rendelkezésére áll a Közlöny első 60 kötetében megjelent cikkek, tanulmányok és értekezések tárgyszerinti katalógusa is, lényegesen megkönnyítve könyvtárunkban a kutatást és a különféle témakörökben a gyors tájékozódást. Technikai szakirodalmunk fejlődése 1933-ban. Magyar szerzőknek a technikai és ipari irodalom, valamint a rokontudományágak területein folytatott szakirodalmi munkásságáról az 1932—33. évadban 9 könyvészeti közleményben számoltam be s ezekben öszszesen 73 magyar technikai vagy technikai vonatkozású szakmunkának adtam szakszerű könyvészeti leírását. 13 esztendő alatt pedig, amióta ezt a rovatot Közlönyünkben megindítottuk, 147 könyvészeti közleményben 1405 magyar szakmunkának adtuk teljes könyvészeti leírását, hogy legalább címeikben emlékezzünk meg magyar szakférfiaknak a technikai tudományok különféle területein folytatott irodalmi munkásságáról. Közlönyünk helyszűke ugyanis az elmúlt esztendőben sem engedte meg a magyar műszaki könyvtermelésnek abban a mértékben való ismertetését, méltatását és kritikáját, amint az kívánatos lett volna. Csak mindössze 19 magyar könyvről és tanulmányról hozhattunk részletesebb ismertetéseket és behatóbb méltatásokat. Ismertettünk azonban a magyar könyvek mellett még 13 idegen nyelvű technikai munkát is, együttsen 26 hasáb terjedelemben. Technikatörténeti Gyűjteménytárunk gyarapodása 1933-ban. Végül Technikatörténeti Gyüjteménytárunk fejlődéséről számolva be, jelentem, hogy e gyűjteményünk tárgyi gyarapodása is csak szerény keretek között mozgott az elmult esztendőben. Költségfedezet, személyzet és idő hiányában mindössze 25 darabbal gyarapodott ez a gyűjteményünk. Többek között egy XVIII. századból származó, még a közismert Chappe-féle francia távíró előtt feltalált magyar optikai távírónak, a Vehiculum Lucis Nagyianum-nak vasalkatrészeivel, a zalamegyei Lenti község katholikus templomának tornyából, valamint néhány XIX. század elejei műszaki könyvvel és egy műegyetemi abszolutóriummal 1874-ből, özv. Mihályfi Józsefné adományából, az egyetlen ilynemű tanulmányi oklevéllel, amellyel mérnöki oklevélgyűjteményünk ez idő szerint rendelkezik. A magyar technikatörténeti kutatások ügyének állása. A tudományos feldolgozások is állandóan folyamatban vannak. Nemcsak az Egylet falain belül, hanem — amint örömmel jelenthetem, — az Egylet falain kívül is. Tekintve azonban, hogy a rendszeres feldolgozások invenciózus, alapos és széleskörű kutatásokat igényelnek s a pontos és szakszerű excernálások, valamint mind a tudományos, mind a szakkritikát kiálló értékelések, kiválasztások és megállapítások nagyon sok időt vesznek igénybe, természetszerűleg csak lassan haladhatnak előre. Azonban így is több említésreméltó, itt közelebbről nem részletezhető eredményre mutathatunk rá az elmúlt év munkásságából is. A Magyar Technikai Múzeum ügyének állása. Az elmúlt években a Magyar Technikai Múzeum ügyének régen vajúdó kérdése is újból az érdeklődés homlokterébe került. 1930-ban a mű- és középítési szakosztályok foglalkoztak a Vámpalota épületének hasznosításával kapcsolatban az építészeti csoport elhelyezésének, illetőleg egy építőanyag-tanszermúzeum felállításának a kérdésével. A Mérnöki Kamarának 1933. évi működéséről szóló jelentése is hangsúlyozza több, nagyfontosságú technikai szakkulturális intézmény felállításának a sürgetése mellett a technikai múzeum létesítésének szükségességét és ugyancsak 1933-ban a