A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
17-18. szám - Szakirodalom
154 A Magyar Mérnök- és Iépítész-Egylet Közlönye LXIX. kötet, 19—20. szám. HJA vasbeton borda hossza a beton kötése után fokozatosan rövidül. Ennek oka a hőmérséklet kezdeti csökkenése, zsugorodás, összenyomódás és a rugalmassági modulus idővel bekövetkező változása (tsine flow). Az egységre eső hosszcsökkenés az első hat hónap alatt 0.001 részt tehet ki, az e hatás következtében előálló feszültséget azonban a beton plasztikus alakváltozása kb. '/n részre csökkenti. Mivel e plasztikus alakváltozásra való hajlam a betonban idővel rohamosan csökken, így pl. a 6 hónap után fellépő hőmérsékletváltozás okozta feszültségeket fedezni már nem tudja, tervezéskor az ívhossz ± 0 0002—0 0003 részének megfelelő hosszváltozásból származó feszültségeknek előzetes számításba vétele ajánlható. A hozzászólók a B) alatti megállapítások helyességét vitatták, ezt azonban a bizottság tagjai ismételten megvédték, kijelentve, hogy a kísérletek egybehangzóan igazolták e tételt és elméleti úton Hardy Cross az allinoisi egyetem tanára is ugyanerre a megállapításra jutott. Érdekessége volt a szakosztály programjának az az előadássorozat és azt követő eszmecsere, melynek tárgya: „a józan érzék szerepe a tervezői munkában" volt. Mivel a tervezői érzék fontossága vitán felül állónak tekinthető, az előadók többnyire a mérnöki munkának ama mozzanataira igyekeztek rámutatni, hol az ilyen gyakorlati megítélésnek elsőfokú és döntő szerepe van. Három program szerinti előadás volt a tárgyról, melynek során a kérdést a theoretikus, a hídépítő és az épületkonstruktor szempontjából vitatták meg. Az első felszólaló Prof. Hardy Cross volt, ki a témát akadémiikus szempontból tárgyalva az elméleti analízisnek a tervezői munkához való viszonyáról beszélt. A szerkezetek méretezésénél alapvető fontosságú, mondta, a fellépő feszültségek csoportosítása. Az osztályozást mint: 1. teherviselő feszültségek és 2. terhet nem viselő feszültségek (új hőmérsékl. vált., zsugorodás stb. és bj az ú. n. másodrendű feszültségek) téve meg, világosan látjuk, hogy míg a ma alkalmazásban lévő tervezői úrus a rácsostartók mellékfeszültségeit a 2. csoportba sorozza, az ugyanolyan természetű feszültségeket pl. keretes tartóknál az első csoportba tartozónak tekintik. Mivel a mérnöki szerkezeteknél széles átmenet van e két eset között, a gyakorlatban a tervező józan megítélésének kell eldöntenie e kérdést. Több példával világította meg az ilyen átmeneti állapotok jellegét, kimondva, hogy olyan szerkezetek esetében, hol a különböző elemek egymásrahatása tetemes (hybrid structures), gyakran a túlságosan igénybe vett elem méreteinek növelésével egyáltalán nem érünk el feszültségcsökkenést e helyen. A ma még gyakorlatban lévő méretezési hagyományok sikertelenségét emelte ki ezzel kapcsolatban. Ma az ú. n. mellékfeszültségeket szükséges rossznak tekintik, minden ezzel kapcsolatos kívánság csak az, hogy értékük egy bizonyos határon alul maradjon. E szemponttól való eltérés gyökeres újítást fog jelenteni a mérnöki szerkezetek tervezésében. A keretes hidaknál a felszerkezet együttdolgozása, az eddig másodrendű feszültségek munkába állítása hasznosnak mutatkozik. A hídépítő szempontjából a gyakorlati érzék jelentőségét G. B. Woodruffe értekezése méltatta. Kiemelte, hogy a szabályzatok és előírások legrészletesebb rendszere sem tudja biztosítani a megfelelő eredményt, ha a tervezőnek nincs kellő érzéke azok alkalmazására. Utalt az állandóknak tekintett anyagi jellemzők ingadozására. Már a vasanyagnak a legtöbb számítás alapjául vett folyási határa is 50%-os ingadozásnak van alávetve, még ugyanabból az ingatból kikerült elemeknél is; hasonló a helyzet továbbá az egyszerű húzott szegecselt szelvényben előálló még kellően meg nem határozott feszültségeloszlás tekintetében is, melyek mind mély megfontolásra késztetik a hídépítőt. Felsorolta ama szerkezeti részleteket, melyeknek fontosságát a tervezők újabban hajlamosak lekicsinyelni , első helyen említve itt a hidak alépítményét, melynek elrendezésében a legnagyobb mértékben szükség van a tervező mérnök józan gyakorlati megfontolására. A tárgyról szóló harmadik előadó főkép a vázas épületek szélnyomás és földrengés hatása alatti viselkedéséről beszélt, mely kérdésnek azonban hazai szempontból nincs különösebb jelentősége. (New-Yorkból vett eredeti közlés.) Hetényi Miklós: Mennyivel könnyítenek városi villamos telepeink az adózók terhein? Érdekes megállapítani, hogy a városaink tulajdonában lévő villamos telepek milyen összegeket fizetnek be a közpénztárba s hogy ezek az összegek hány %-át teszik ki az illető város összes közbevételeinek. Az elmúlt 1933—34. költségvetési évre a számok a következők: A legtöbbet Szekszárdon könnyebbül az adófizetői teher, több mint 15%-kal, legrosszabb a helyzet Pápán és különösen Kaposvárott, mely utóbbinak villamostelepe abszolút értékben is a legkisebb összeget szolgáltatja be a városnak. Eme hozzájárulások megítélésekor természetesen figyelembe kellene venni elsősorban az egységárakat is, bár ezek a fenti különbségeiket természetesen magukban nem okolhatják meg. Míg Szekszárdon ugyanis a magánvilágítási egységár 72 fekvt, addig Kaposváron csak 20-rel kisebb. Ezzel szemben Kaposvárnak 4300, Szekszárdnak meg csak 1729 fogyasztója van. Ahol a villamostelep nem a város tulajdona, ott is jelentkezik egyik-másik helyen a közpénztár számára bevétel, így pl. Újpesten, Kiskunfélegyházán. Természetesen a bérleti öszszegben ott is, ahol a város tulajdonában levő telep bérbe van adva. (Pl. Hajdúböszörményben). Összehasonlításul a fenti számokat e helyeken a következőkben adjuk: Általában tehát ilyen esetekben kisebb a városi pénztár javára eső hozzájárulás, ami a villamostelepbe fektetett tőkére való tekintettel természetes is. Kaposvár akár Újpesttel, akár Hajdúböszörménnyel való összehasonlításban az egyetlen kivétel. Borús Ferenc: Összes közbevétel A villamos mű beszolgáltatása millió pengőben HZ összes A város neve millió pengőben pengőben közbevétel "Vában Békéscsaba 1.425 131.000 9.2 Cegléd 0.960 135.000 14.— Kaposvár 1.505 10.000 0.67 Szentes 0.972 57.000 5.9 Eger 1.370 63.000 4.6 Mezőtur 0.496 30.000 6.— Pápa 1.002 28.000 2.8 Gyöngyös 1.066 54.000 5.3 Vác 1.02732.000 3.2 Sátoraljaújhely 0.874 42.000 4.8 Hajdúnánás 0.374 15.000 4.— Veszprém 0.752 70.000 9.3 Mohács 0.599 29.000 4.9 Hajdúszoboszló 0.483 29.000 6.— Zalaegerszeg 0.653 58.000 10.5 Szekszárd 0.464 72.000 15.4 Kőszeg 1.841 95.000 11.3 Magyaróvár 0.239 25.000 10.5 Összes bevétel A város neve Újpest (jogosítvány) Kiskunfélegyháza „ Hajdúböszörmény (bérlet) millió pengőben 3.257 1.353 0.607 A villamos mű hozzájárulása az összes pengőben közbevétel °/o-Abao 315.000.— 1.08 9.000.— 0.67 12.000.— 2. 2 Univ. of Illinois. Ballatin No. 203. A San Francisco-i Bay Bridge tervezője. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgyszintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) Franciaország ipara és iparpolitikája 1870—1914. írta: dr. vitéz Guóthfalvy Dorner Zoltán. Budapest, 1933. A Közgazdasági Könyvtár XIII. kötete, 8°, 322 oldal. A szerzők egyike közgazdasági irodalmunk szorgalmas és hívatott tollú íróinak — évekkel ezelőtt állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Párisban és ott a francia iparfejlődését és a francia kormány iparfejlesztő tevékenységét tanulmányozta. Ennek a tanulmányútnak a gyümölcse ez a hatalmas kötet, melyet Laky Dezső dr. műegyetemi tanár látott el igen elismerő hangú bevezetéssel. A könyv — címének megfelelően — Franciaország iparának fejlődéséről ad számot. Közel ötven esztendőt ölel fel ebből a fejlődésből és azt a korszakot teszi vizsgálatának tárgyává, ami az ipari fejlődésnek világszerte egyik leg-