A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)

51-52. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom

356 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIX. köt., 51—52. szám. vezettek. Ezzel ellentétben jobban elmaradtak — három kivé­telével (Charante-Inferieurt, Haute-Vienne, Lot) — a dél­nyugati négyszögnek inkább agrár jellegű és szegényesebb departement-jei, (különösen elmaradott Creuse-departement). Ezzel szemben az észak-nyugati négyszögnek­ partvidéki, agrárjellegű, de termékeny d­epartement­jeiben a villamosítás ugyancsak igen fejlett s ugyanez mondható dél-keleti négy­szögnek a Rhone, Ain és Isére termékeny völgyeibe eső ipari szempontból is fejlett departement­jeiről is, míg az Alpok gyér népességű departementjeiben a helyzet fordított. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdasági adottságok még olyan országban is szigorú követ­kezetességgel éreztetik hatásukat, a villamosítás elterjedésé­ben, ahol a villamosítást az állam hathatós anyagi segítségé­vel bonyolították le. (Journal des électricien, 1933 dec. 15. J. Tribot-Laspiére: Électrification de la France.) —y— Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Sch­midt Ede. VI. (ill. 1921-től kezdve LVIII.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. * 5. Tscheuke Herman építész ajándéka édesatyjának, Tscheuke Emil Károly (1832—1899) ganzgyári igazga­tónak hagyatékából. 1. Negyedszázados jubileumára (1867—1892.) a Ganz­féle Vagongyár munkásaitól átnyújtott díszes aranyozású és zománcozott, fehér bőrbe kötött emlékkönyv a vagongyár 1867. és 1892. évi, vízfestésű látképeivel. J. Benedict fest­ményei 1892-ből. 2. Tanulmányi, szolgálati és más bizonyítványok az 1845. és 1867. közti időből, valamint a drezdai Technische Bildungs-Anstalt végbizonyítványa 1851-ből. (28 db.) 3. A Ferenc József-Rend lovagjává való kinevezése alkal­mával, 1893-ben kapott oklevele, Ferenc József sajátkezű alá­írásával. 6. Standard V­illamossági Részvénytársaság, Távbeszélő-, Táviró- és Rádióberendezések Gyára Újpest, adománya: 1. Graham Bell (1876 márc. 7) eredeti telefonmintája. — 2. Fali induktoros mintakészülék 1895-ből mikrofonnal. — 3. Falikaros vonalváltó öt vonalra. — 4. Muza Ferdin perzsa sah dísztelefonja kb. 1900-ból, mikor Budapesten tartózkodott. — 5. Francia típusú asztali telefon 1896-ból. — 6. Svéd típusú, induktoros falitelefon 1902-ből — 7. Távirda­kopogó 1900-ból. — 8. Induktoros fali vonalválasztó telefon hat vonalra 1898-ból. — 9. Induktoros asztali telefon 1900 előttről. — 10. Ötvonalas ideál házitelefon 1901-ből. — 11. Ötvonalas Selofon asztali telefon, indukciós tekerccsel és berregővel 1905-ből. — 12. Tízvonalas, közvetlen kapcsolású, telepes falitelefon 1903-ból. — 13. Ötvonalas, 1900. előtti, telepes asztali telefon. — 14. Közvetlen kapcsolású, telepes falitelefon 1905-ből. — 15. Universal kézibeszélő transmit­terrel, 1900. előttről. — 16. Ideál házitelefon állvánnyal 1905-ből. — 17. Selofon kézibeszélő golyós mikrofon, két­mágneses hallgatóval, 1900-ból. — 18. Gyűrűs hallgató, zsi­nórral 1900. előttről. — 19. Francia típusú gyűrűs hallgató, kétsarkú mágnessel 1900. előttről. — 20. Kétsarkú doboz­hallgató. — 21. Kétsarkú dobozhallgató zsinórral, 1900-ból. — 22. Francia típusú mikrofon 1900-ból. — 23. Mikrofon 1900-ból. — 24. Morse-féle kékíró távírógép Hollos-féle pola­rizált jelfogóval, 1920-ból. — 25. Hívóbillentyű kétvonalas váltóval, 1900. előttről. — 26. Dugaszos vonalváltó négy vonalra, 1890-ből. — 27. Vonalváltó magasfeszültségű bánya­telefon részére, 1900-ból. — 28. Standard-típusú automatikus számhívótárcsa, 1926-ból. — 29. Vasúti, vasútállomási ébresztőcsengő, 1902-ből. — 30. Őrházi villámvédő, fogazott villámvédő lemezekkel, tíz vonalra, bádogszekrényben, 1905-ből. — 31. Szívócsúcsos villámvédő, aranyozott sárgaréz csúcs- és földlemezzel, 1906-ból. — 32. Őrházi villámvédő, fogazott villámvédőlemezekkel, kétvonalas, 1905-ből. — 33. Húszas CB multiplex kapcsolósáv 1910-ből. — 34. Kombinált szén­lemezes villámvédő, időre kiolvadó tekercsbiztosítékkal, 1910-ből. — 35. Öt amperes biztosítéksáv, 24 vezeték részére, 1910-ből. — 36. CB dugasz (5.05­­mm atm.) 1.80 m hosszú zsinórral, 1910-ből. — 37. Tízes kiolvadó biztosíték szerel­vényalap (kiolvadó szálbiztosíték üveglapon), üveglappal, fémcsőfoglalatban. — 38. 2004-es csatlakozó forrasztó csúcs­sáv, falapon. — 39. Máv-típusú, recézett, szénlemezes villám­védő, öntöttvas alapzaton, 1900. előttről. — 40. Villámvédő­szerelvény, öt pár hőtekerccsel és vákuumos villámvédővel, 1910-ből. — 41. Távirdakopogó-jelfogó, 1920-ból. — 42. Távirdakopogó-jelfogó, polarizált, 1000 ohmos, 1916-ból. — 43.­ Differenciál távirdajelfogó, gyorstávirókhoz. — 44. ötös translátor-lejelentősáv, 1903-ból. Kolozsvári induktoros köz­pont. — 45. Hatos, könyökemeltyűs billentyűs sáv, fojtó­tekercs és 1 átjelzővel (100—100 ohmos), 1908-ból. — 46. Kilences lapos jelfogósáv, különféle rugókombinációval, 1920-ból. — 47. Húszas, lapos jelfogósáv két bontó- és két záró­kontaktussal (30 ohm), 1920-ból. — 48. Tízes hívóválasztó­jelfogó sáv, 30 + 500 ohm, 1903-ból. — 49. Hívó jelfogósáv, önműködő, visszaállító jelzőszerkezettel a szerecsenutcai in­duktoros telefonközpontból, 1897-ből. — 50. Hármas, rácsos, lejelentő jelfogósáv, 500 ohm, ötös központhoz, 1902-ből. — 51. Tízes, rácsos jelfogósáv CB 100-as központhoz, 1908-ból — 52. Tízes annunciátorsáv, 100 ohm, temesvári induktoros központból, 1897-ből. — 53. Hívó- és lejelentősáv két városi és öt mellékállomás részére, 1908-ból. — 54. ötös annunciá­torsáv, 10 ohmos, 25-ös mellékközponthoz, 1896-ból — 55. ötös lázjelzősáv, 800 ohmos, 1908-ból. — 56. Esőlemezes lejelentőjelfogó, 3-as, külön jelzőkontaktussal, 1500 ohm, 1896-ból. — 57. Tízes vertikal sávegység, tíz mellékvonal részére, 1920-ból. — 58. Hármas vertikal rendszerű sáv, interurbán vonal részére, középállomás kapcsolókkal, 1920-ból. — 59. Közvetlen kapcsolású telepes asztali telefon, 1900-ból. — 60. 2X20-as forrasztó, csúcssáv falapon. — 61. Ke­ménygumi-sáv, lámpafoglalatokkal, 1900-ból. — 62. Csillag­jelzős jelfogó. — 63. 0.5 MF-os kondenzátor. Rajzok: Villámvédő szerelvények rajza, 1890. június 20-ról. — Unipolár dobozhallgató, 1899. júl. 4. — Pollák és Virág-féle gyorstelegráf hajtóműve, 1899. jún. 16. — Telepes asztali telefon, 1898. nov. 11. — Hallgatóalkatrész rajza, 1903. aug. 211. — A 6. sz. fali induktortelefon részletei, 1899. nov. 22. — Berliner-féle dobozhallgató, 1899. máj. 18. — Telepes falitelefon belső kapcsolása, 1901. aug. 27. SZAKIRODALO­M. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LŐSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. "Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy­­szintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda­ utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) Válasz Dr. Lósy-Schmidt Ede kritikájára. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének folyó évi november hó 17-én megjelent (47—48.) számában a 330. oldalon levő „Szakirodalom" rovatban közreadott kritikára az alábbiakban válaszolok. A kritika, amely „Műegyetemek, műszaki tudományos kutatóintézetek és szakintézmények könyvtárainak statisztikai adatai" c. tanulmányommal kapcsolatban látott napvilágot, a tárgyilagosság hangjától meglehetősen messze áll és merő­ben tévesen ítéli meg szerény és úttörő kezdeményezésemet. Amint azt tanulmányom előszavában is előrebocsátom, az adatösszeállítással egyes kultúrstatisztikai kérdések megvilá­gítására törekvés volt a célom. Tehát nem fellebbezhetetlen tételeket kívántam terjedelmes kötetben — ami nem állott volna módomban —, leszögezni, hanem számos nehézséggel szembenézve, csupán bizonyos, — a külföldön is mindezideig igen hézagosan művelt — ágazatok egyes kérdéseinek elő­térbe hozatalára törekedtem. Szó szerint idézem itt a tanul­mány bevezető részéből a következőket: „Az adatgyűjtés, amely egyébként az 1930—33. évek között történt, a statisz­tikai adatok részletekbe menő elemzésére és táblázatos össze­állítására nem terjeszkedhet ki." Teljességet sehol sem ígérve, téves Dr. Lósy-Schmidt Ede azon állítása, hogy az öt világrész 273 városából 574 könyv­tárnak „ígérem".' statisztikai adatait. Erre vonatkozólag idé­zem a tanulmány bevezető sorait: „Ez az adatösszeállítás egyes kultúrstatisztikai kérdések megvilágítására törekszik. Célja az öt világrész különféle államaiban levő műegyetemek, műszaki tudományos kutatóintézetek, szakintézmények és máscélú technikai könyvtárak minden oly fő adatát egybe­foglalni, amelyek elérhetők voltak és amelyek alkalmasak­nak látszanak gyűjteményügyi vagy kultúrpolitikai elgondo­lásoknál további következtetések levonására." A továbbiakban pedig: . . . „Ahol adatbeszerzés nem volt lehetséges, be kellett

Next