A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
23-26. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények
1936. VIII. 16. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 215 A Nemzetközi Híd- és Magasépítészeti Egyesület folyó évi október hó 1—11. között Németországban tartja második kongresszusát. Akongresszus programmja felöleli a vas- és vasbetonépítésekkel, valamint a hegesztéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A kongresszus 11—8-ig Berlinben ülésezik, 8—11. között pedig kirándul Drezdán át Münchenbe, ahol 11-én, tartják a záró aktust. Részvételi díjak: a) Egyesületi tagok részére: Részvételi díj és az előzetes jelentés .... 32 RM Utólagos jelentés 12 RM b) Nem tagok részére 48—12 RM c) Hölgykísérők részvételi díja 16 RM Fenti díjak folyó évi augusztus hó 1-ig utalandók át a jelentkezéssel együtt. Érdeklődők részére felvilágosítást nyújt: Dömötör Sándor műszaki tanácsos (50—4—78). A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség berlini (XVI.) kongresszusa. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyarországi csoportja Belatiny Artúr felsőházi tag elnökletével f. hó 19-én összejövetelt tartott, melyen a következő ülésszakra a Csoport közfelkiáltással ismét Belatiny Artúrt választotta meg elnökévé és Janssen Lajos szabadalmi ügyvivőt pénztárosává, ezenkívül a Szövetségbe alelnöknek delegálta Kelemen András szabadalmi ügyvivőt; a nemzetiközi ügyvezető választmány tagjai Belatiny Artúr, Janssen Lajos, Pompéry Elemér. Az ügykezelési pontok elintézése után a Csoport a június elején megtartandó berlini kongresszussal foglalkozott. A Csoport a kongresszus elé a következő jelentéseket terjeszti: az elsőbbségi határidők egységesítése; a bejelentés részekre osztása a vizsgálat folyamán; az érvényvesztés lehetőségének megszüntetése gyakorlatbavétel hiánya esetén; ideiglenes kiállítási oltalom; a feltaláló részéről történt korai közlés; az elsőbbség igénylése és a Réunion technique munkarendjének 1. pontja; szabadalmi lajstrom — törvényminta tervezete; alakiságok egyszerűsítése; szolgai utánzás; mások nevének vagy védjegyének használata egyszerű utalásként; nemzetközi védjegyek területei korlátozása; határidők meghosszabbítása vis maior esetén; a párisi főegyezmény értelmezése; védjegyek nemzetközi osztályozása; a Réunion technique munkarendjére vonatkozó 2, 3, 4 és 5. pontok; hivatkozás törvényes védelemre a védelem szabatos megnevezése nélkül. Felszólaltak: Schilling Zoltán,, a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke, Pompéry Elemér, a m. kir. szabadalmi bíróság ny. elnöke, Kolos Aurél, a magyar hites szabadalmi ügyvivők testületének elnöke, Bernauer Zsigmond m. tanár, szabadalmi ügyvivő, Wickmann József dr., szabadalmi ügyvivő. A Csoportot a kongresszuson az elnök helyettesítésében Kelemen András fogja képviselni. FELHÍVÁS! Az Egyiptomi Királyság közoktatásügyi minisztere mindazokat, akik az egyiptomi építészet és városrendezés haladása iránt érdeklődnek és különösen a hazai és idegen építészeket, városrendezőket és iparművészeket a célból, hogy az általuk már végzett műveket vagy az ő elgondolásuk szerinti tervrajzokat és terveket bemutathassák, kiállításra hívja össze. A bemutatásra, beküldhetők olyan művek és tervrajzok, melyek egyrészt műemlékeket és dicső múltú tájak összességét örökítik meg, másrészt egy, a mai Egyiptom követelményeinek megfelelő, de ugyanakkor egy ezeréves hagyományon nyugvó stílus megalkotására alkalmasak. E felhívást Mohamed Ali Albouba pasa, közoktatásügyi miniszter úr személyesen bocsátja ki. A felhívás nemcsak az építészeknek szól, hanem minden rendű művésznek, még általánosabban mindazoknak, akik Egyiptom és annak szépségei iránt lelkesednek. Az építészet s mindaz, ami beletartozik: a városrendezés, iparművészet, bútorzat, kert a maga megjelenésében, magának az alkotó építésznek, a fejedelemnek,aki a maga nagyszerűségét dicsőítő művet sugallta és pártfogolta és végül a népnek, amely nép szükségleteinek kielégítésére, vagy lelki szórakozásának biztosítására létesült, belső együttérzését kell kifejeznie. Ez annyira igaz,, az ilyen kötelék olyannyira erős, hogy az egyik a másik nélkül el sem képzelhető és hogy legtöbbször nem az építész neve az, amelyet valamely műalkotás ! A miniszter úr e tárgynak szentelt és az 1936 március 15-én megjelent Partout című folyóiratban közzétett cikkét, amely ennek okait és célját megjelöli, lapunk 205. lapján közöljük, felidéz, hanem a fejedelemnek vagy népnek neve — legyen az Ibn Tulon a mecsetjével, XIV. Lajos Versailles-al, Lyautey marsall a Rabat-i kormányzósági palotával, vagy Egyiptom és Franciaországnak oly tökéletesen, képviselt, mondhatni mecsetjeivel vagy székesegyházaival ábrázolt egész népe. Semmiképpen nincs szó egy, a múltnak való teljes alárendelésről vagy önkényesen alkalmazott díszítőművészetről, amint arra példát gyakran láttunk, hanem egy olyan építészetről, amely a modern követelményeknek megfelel, amely magában hordja e követelmények alapos tanulmányát, amely szerves tervrajzokat mutat be és amellett Egyiptom örök képéhez hű marad és olyan múltra támaszkodik, amelynek folytatása kell hogy legyen. Azt óhajtjuk, hogy az építészek a muzulmán művészetből merítsenek ihletet, különösen annak a díszítéssel nem túlságosan terhelt műveiből, nevezetesen a Tulmid, Fatimid vagy Bahrid fejedelmek építményeiből, amelyek mértéktartásuk által, a felületek és térfogatok, a test és üres terek arányainak kezelésében némi analógiát árulnak el a modern építőművészeti törekvéseihez és követelményeihez képest. E célból szükségesnek látszott mindenekelőtt megismerni : egyrészt, mi történt e téren az egyes államokban, különösen azokban, ahol hasonló problémákat tanulmányoztak és néha szerencsés kézzel megoldottak; másrészt, az e tárgy körül kialakult vélemény eszmei, ízlésbeli tartalmát és törekvéseinek irányát az egész világot és különösen Egyiptomot tartva szem előtt. Hogy ez az eredmény elérhető legyen, a kir. kormány közoktatásügyi minisztere úgy véli, hogy erre legalkalmasabb eszköz lenne egy mindenki számára hozzáférhető kiállítás. A fenti programm és Mohamed Ali Albouba pasa őnagyméltósága cikkének szellemében alkotott művek rajzait, fényképeit modelljeit fogják ezen a kiállításon bemutatni. E kiállítás Kairóban, 1937 áprilisában lesz, a földmívelési kiállítás kis palotájában, a közoktatásügyi miniszter magas pártfogása mellett és három hétig fog tartani. Minden kiállító három nagy alakos keretet ((1.05—0.85), vagy legfeljebb hat félnagy keretet küldhet be. A rajzokat, tervrajzokat, vagy fényképeket már megvalósított vagy elképzelt művekről, mik: paloták, bérházak, kertek, közhivatalok, városrendezési tervek, bútorok, stb. lehetnek e keretekben elhelyezve. A beküldött anyaghoz magyarázat és leírás csatolandó. A művek szállítási költségei, úgymint a vasúti díj, fuvardíj, víziszállítási díj, biztosítás, vámilleték, stb. stb. a kiállítókat terhelik lakóhelyüktől Alexandriáig vagy Portsaidig, figyelembe véve azt is, hogy a kiállítóknak a biztosítást saját költségükön maguknak kell intézniék lakóhelyüktől Kairóig és vissza. Az egyiptomi kormány csupán az Alexandriától, vagy Port-Saidtól Kairóig fizetendő költségeket vállalja. A tárgyak átvételének határideje 1937 február 28. Magas művészi személyiségekből álló bizottság fogja megvizsgálni a kiállításra beküldött anyagot és elvből csupán azokat veti vissza, amelyeik a fent megjelölt programm irányelveivel vagy javaslataival nincsenek összhangban. Négy díj, összesen 1500 egyiptomi fonti értékben, van kitűzve a legjobb munkák megjutalmazására. A jutalmakat az említett bizottság bírálata és döntése alapján adják ki. I. díj 800 egyiptomi font. II. díj 400 egyiptomi font. III. díj 200 egyiptomi font. IV. díj 100 egyiptomi font. E díjak odaítélése a bizottságra nézve nem kötelező. A bizottságnak joga van a díjakat egyenlő, vagy megközelítő érték esetén több kiállító között, az általa jónak ítélt arány szerint felosztani. A kiállításra meghívót egyiptomi és idegen magas személyiségek, a művészet barátai, a sajtó s a nagyközönség fognak kapni. A kiállítás hivatott tájékoztatást adni a felvetett kérdésnek mai állásáról, mind az építészek, mind a közvélemény szempontjából és biztos alapot szolgáltatni a jövőbeli kezdeményezések számára, amelyeket az ezeréves Azhamak, az izlám kultúra és Kairó alapítása központjának közeli és dicsőséges milleniuma megkíván. További felvilágosításért a közoktatásügyi minisztériumnak szépművészeti ellenőrző osztályához lehet fordulni, Kairóban. Az egyiptomi font kb. 11 angol font, 0 shilling és 6 pence.