A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

23-26. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Egyleti közlemények

1936. VIII. 16. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 215 A Nemzetközi Híd- és Magasépítészeti Egyesület folyó évi október hó 1—11. között Németországban tartja második kongresszusát. A­­kongresszus programmja felöleli a vas- és vasbetonépítésekkel, valamint a hegesztéssel kapcsolatos idő­szerű kérdéseket. A kongresszus 1­1—8-ig Berlinben ülésezik, 8—11. között pedig kirándul Drezdán át Münchenbe, ahol 11-én, tartják a záró aktust. Részvételi díjak: a) Egyesületi tagok részére: Részvételi díj és az előzetes jelentés .... 32 RM Utólagos jelentés 12 RM b) Nem tagok részére 48—12 RM c) Hölgykísérők részvételi díja 16 RM Fenti díjak folyó évi augusztus­ hó 1-ig utalandók át a jelentkezéssel együtt. Érdeklődők részére felvilágosítást nyújt: Dömötör Sán­dor műszaki tanácsos (50—4—78). A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség berlini (XVI.) kongresszusa. A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség ma­gyarországi csoportja Belatiny Artúr felsőházi tag elnök­letével f. hó 19-én összejövetelt tartott, melyen a következő ülésszakra a Csoport közfelkiáltással ismét Belatiny Artúrt választotta meg elnökévé és Janssen Lajos szabadalmi ügy­vivőt pénztárosává, ezenkívül a Szövetségbe alelnöknek dele­gálta Kelemen András szabadalmi ügyvivőt; a nemzetiközi ügyvezető választmány tagjai Belatiny Artúr, Janssen Lajos, Pompéry Elemér. Az ügykezelési pontok elintézése után a Csoport a június elején megtartandó berlini kon­gresszussal foglalkozott. A Csoport a kongresszus­ elé a következő jelentéseket terjeszti: az elsőbbségi határidők egységesítése; a bejelentés részekre osztása a vizsgálat folyamán; az érvény­vesztés lehetőségének megszüntetése gyakorlatbavétel hiánya esetén; ideiglenes kiállítási oltalom; a feltaláló részéről történt korai közlés; az elsőbbség igény­lése és a Réunion technique munkarendjének 1. pontja; szabadalmi lajstrom — törvényminta tervezete; alakiságok egyszerűsítése; szolgai utánzás; mások nevének vagy véd­jegyének használata egyszerű utalásként; nemzetközi véd­jegyek területei korlátozása; határidők meghosszabbítása vis maior esetén­; a párisi főegyezmény értelmezése; védjegyek nemzetközi osztályozása; a Réunion technique munkarend­jére vonatkozó 2, 3, 4 és 5. pontok; hivatkozás törvényes védelemre a védelem szabatos megnevezése nélkül. Felszólal­tak: Schilling Zoltán,, a m. kir. szabadalmi bíróság elnöke, Pompéry Elemér, a m. kir. szabadalmi bíróság ny. elnöke, Kolos Aurél, a magyar hites szabadalmi ügyvivők testüle­tének elnöke, Bernauer Zsigmond m. tanár, szabadalmi ügy­vivő, Wickmann József dr., szabadalmi ügyvivő. A Csopor­tot a kongresszuson az elnök helyettesítésében Kelemen András fogja képviselni. FELHÍVÁS! Az Egyiptomi Királyság közoktatásügyi mi­nisztere mindazokat, akik az egyiptomi építészet és város­rendezés haladása iránt érdeklődnek és különösen a hazai és idegen építészeket, városrendezőket és iparművészeket a célból, hogy az általuk már végzett műveket vagy az ő el­gondolásuk szerinti tervrajzokat és terveket bemutathassák, kiállításra hívja össze. A bemutatásra, beküldhetők olyan művek és tervrajzok, melyek egyrészt műemlékeket és dicső múltú tájak összességét örökítik meg, másrészt egy, a mai Egyiptom követelményeinek megfelelő, de ugyan­akkor egy ezeréves hagyományon nyugvó stílus megalkotására alkal­masak. E felhívást Mohamed Ali Albouba pasa, közoktatásügyi miniszter úr személyesen bocsátja ki.­ A felhívás nemcsak az építészeknek szól, hanem minden rendű művésznek, még általánosabban mindazoknak, akik Egyiptom és annak szépségei iránt lelkesednek. Az építészet s mindaz, ami beletartozik: a városrende­zés, iparművészet, bútorzat, kert a maga megjelenésében, magának az alkotó építésznek, a fejedelemnek,­­a­ki a maga nagyszerűségét dicsőítő művet sugallta és pártfogolta és végül a népnek, amely nép szükségleteinek kielégítésére, vagy lelki szórakozásának biztosítására létesült, belső együtt­érzését kell kifejeznie. Ez annyira igaz,, az ilyen kötelék olyannyira erős, hogy az egyik a másik nélkül el sem képzelhető és hogy legtöbb­ször nem az építész neve az, amelyet valamely műalkotás ! A miniszter úr e tárgynak szentelt és az 1936 március 15-én megjelent Partout című folyóiratban közzétett cikkét, amely ennek okait és célját megjelöli, lapunk 205. lapján közöljük, felidéz, hanem a fejedelemnek vagy népnek neve — legyen az Ibn Tulon a mecsetjével, XIV. Lajos Versailles-al, Lyautey marsall a Rabat-i kormányzósági palotával, vagy Egyiptom és Franciaországnak oly tökéletesen, képviselt, mondhatni mecsetjeivel vagy székesegyházaival ábrázolt egész népe. Semmiképpen nincs szó egy, a múltnak való teljes alá­rendelésről vagy önkényesen alkalmazott díszítőművészetről, amint arra példát gyakran láttunk, hanem egy olyan­ építé­szetről, amely a modern követelményeknek megfelel, amely magában hordja e követelmények alapos tanulmányát, amely szerves tervrajzokat mutat be és amellett Egyiptom örök képéhez hű marad és olyan múltra támaszkodik, amelynek folytatása kell hogy legyen. Azt óhajtjuk, hogy az építészek a muzulmán művészet­ből merítsenek ihletet, különösen annak a díszítéssel nem túlságosan terhelt műveiből, nevezetesen a Tulm­id, Fatimid vagy Bahrid fejedelmek építményeiből, amelyek mérték­tartásuk által, a felületek és térfogatok, a test és üres terek arányainak kezelésében némi analógiát árulnak el a modern építőművészeti törekvéseihez és követelményeihez képest. E célból szükségesnek látszott mindenekelőtt meg­ismerni : egyrészt, mi történt e téren az egyes államokban, külö­nösen azokban, ahol hasonló problémákat tanulmányoztak és néha szerencsés kézzel megoldottak; másrészt, az e tárgy körül kialakult vélemény eszmei, ízlésbeli tartalmát és törekvéseinek irányát az egész világot és különösen Egyiptomot tartva szem előtt. Hogy ez az eredmény elérhető legyen, a kir. kormány közoktatásügyi minisztere úgy véli, hogy erre legalkalma­sabb eszköz lenne egy mindenki számára hozzáférhető ki­állítás. A fenti programm és Mohamed Ali Albouba pasa őnagy­méltósága cikkének szellemében alkotott művek rajzait, fényképeit modelljeit fogják ezen a kiállításon bemutatni. E kiállítás Kairóban, 1937 áprilisában lesz, a földmíve­lési kiállítás kis palotájában, a közoktatásügyi miniszter magas pártfogása mellett és három hétig fog tartani. Minden kiállító három nagy alakos keretet ((1.05—0.85), vagy legfeljebb hat félnagy keretet küldhet be. A rajzokat, tervrajzokat, vagy fényképeket már meg­valósított vagy elképzelt művekről, mik: paloták, bérházak, kertek, közhivatalok, városrendezési tervek, bútorok, stb. lehetnek e keretekben­ elhelyezve. A beküldött anyaghoz magyarázat és leírás csatolandó. A művek szállítási költségei, úgymint­ a vasúti díj, fuvardíj, víziszállítási díj, biztosítás, vámilleték, stb. stb. a kiállítókat terhelik lakóhelyüktől Alexandriáig vagy Port­saidig, figyelembe véve azt is, hogy a kiállítóknak a bizto­sítást saját költségükön maguknak kell intézniék lakó­helyüktől Kairóig és vissza. Az egyiptomi kormány csupán az Alexandriától, vagy Port-Saidtól Kairóig fizetendő költ­ségeket vállalja. A tárgyak átvételének határideje 1937 február 28. Magas művészi személyiségekből álló bizottság fogja megvizsgálni a kiállításra beküldött anyagot és elvből csu­pán azokat veti vissza, amelyeik a fent megjelölt programm irányelveivel vagy javaslataival nincsenek összhangban. Négy díj, összesen 1500 egyiptomi fonti értékben, van kitűzve a legjobb munkák megjutalmazására. A jutalmakat az említett bizottság bírálata és döntése alapján adják ki. I. díj 800 egyiptomi font.­ II. díj 400 egyiptomi font. III. díj 200 egyiptomi font. IV. díj 100 egyiptomi font. E díjak odaítélése a bizottságra nézve nem kötelező. A bizottságnak joga van a díjakat egyenlő, vagy megközelítő érték esetén több kiállító között, az általa jónak ítélt arány szerint felosztani. A kiállításra meghívót egyiptomi és idegen magas sze­mélyiségek, a művészet barátai, a sajtó s a nagyközönség fognak kapni. A kiállítás hivatott tájékoztatást adni a felvetett kér­désnek mai állásáról, mind az építészek, mind a közvéle­mény szempontjából és biztos alapot szolgáltatni a jövőbeli kezdeményezések számára, amelyeket az ezeréves Azhamak, az izlám kultúra és Kairó alapítása központjának közeli és dicsőséges milleniuma megkíván. További felvilágosításért a közoktatásügyi minisztérium­nak szépművészeti ellenőrző osztályához lehet fordulni, Kairóban.­­ Az egyiptomi font kb. 1­1 angol font, 0 shilling és 6 pence.

Next