A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

37-38. szám - Egyleti közlemények

1936. VIII. 16. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 275 * tárgyában kiadott kommüniké korrektúrája, —3. Írásra vezető gyakorlatok mintája. 40. Willheim Gusztáv gépészmérnök ajándéka: Gyárak, pályaudvarok és villamos erőközpontok világítása (1932.) és Világítástechnika gyakorlati alkalmazása a gyárvilágítás terén (1935) c. füzetek. 41. Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács ajándéka: 1. Az áll. ipariskolák 1911., 1912. és 1930. évi tanfolyamai (6 köt.), — 2. A M. Kir. Áll. Felső Ép. Ipariskola szünidei felvételei (4 füz.), — 3. Vezérfonalak az iparostanonciskolák szakrajztanításához (8 füz.), — 4. A magy. iparoktat. az 1913/14. tanévben (1 füz.), — 5. Iparokt. kézikönyvek és füzetek (8 drb.), — 6. Fényképek az elszakított országrészek ipariskoláiról (10 drb.), — 7. Technológiai iskolai falitáblák (48 drb.), 38. Expos. d. écoles nationales d'enseignement industriel. Budapest, 1906. (1 drb.), összesen 86 kötet, füzet, 1 11. darab. 42. Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár R. T. ajándéka: 1. Bekeretezett régi gépészeti rajzok, a 60-as évektől kezdődőleg, hengerszékek, gáz- és petroleummotorok, közlekedési eszközök eredeti rajzai, Meehwart- és Bánki-féle eredeti tervrajzok (30 drb.). 42. Különféle régi gépészeti rajzok mappában (9 drb.). 43. A miskolci M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola ajándéka: A miskolci és az elszakított országrészek szakiskoláiban készített eredeti rajzok, jegyzetek és záróvizsgái feladatok (kb. 100 drb.). il. Marék László nyug. államvasgyári műszaki tanácsos, mérnökegyleti kiadóhivatali főnök, gazdasági igazgatóhelyettes ajándéka. A zólyombrézói és az egykor hozzátartozott M. Kir. Vasgyárak és Vaskőbányák tiszti, altiszti és díjnoki személyzetének csoportképe 1903-ból (keretben). 45 Pécs Szab. Kir. Város Majorossy Imre Múzeumának ajándéka. Pécs város területén kiásott többszázéves, agyagból készült vízvezetéki csövek (21 drb). A 6. Tscheuke Herman építész újabb ajándéka atyjának, Emilnek a hagyatékából: 1. Tscheuke Emilnek 1855-ben a drezdai műegyetemen készített gépészeti rajzai (5 drb). — 2. A Ganz-féle Vagongyár közgyűlési jegyzőkönyvei 1868— 1871 (1 csomag). — 3. Az építőbizottság jegyzőkönyvei (1 csomag). — 4. Készáruszállítások (1 csomag). — 5. Részvényjegyzések, ajánló és egyéb levelek (1 csomag). 6. Alapszabályok, cégjegyzés, helyszínrajz, fogalmazványok (1 csomag). — 7. Az igazgatótanács jegyzőkönyvei 1867—1872 (1 csomag). • Egyleti közlemények. SZEMÉLYI HÍREK. Titkos tanácsosi kinevezések. E magas méltóságnak első ízben való adományozása alkalmával titkos tanácsosokká lettek tagjaink közül Bud János dr., Herrmann Miksa és Ilosvay Lajos dr. tiszteleti tagok, valamint Samarjay Lajos és Szily Kálmán dr. rendes tagjaink s ugyanez a kitüntetés érte vitéz Hellebrooth Antal ny. tüzérségi tábornok tagtársunkat is. A Kormányzó Úr Sigmond Elek dr. alelnökünknek és Schilling Zoltán, valamint vitéz Zsilinszky Gábor tagtársunknak a Magyar Érdemrend Középkeresztjét és Holub József rendes tagunknak, valamint Hallósy Tibor dr. alapító tagunknak a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. A Kormányzó Úr Csonka Pál dr. tagtársunkat a Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékére, Jaky József dr. tagtársunkat pedig a közlekedésügyi és vasútépítéstani tanszékre nyilvános rendkívüli tanárrá nevezte ki. | BLÉRIOT (1872—1936.) | Louis Blériot augusztus 1-én bekövetkezett halála az aviatika számára óriási veszteség. Az egész világ technikusai gyászolják. 1895-ben végezte az École Central-t. Tanulmányai befejezésekor automobil acetilénlámpák gyártására rendezkedett be, de csakhamar a repülés gyakorlati megvalósításának szentelte munkásságát. 1899 óta szakadatlanul kísérletezett, hogy a levegőnél nehezebb repülőszerkezetet építhessen. Teljes vagyonát és minden idejét ennek a célnak szentelte. 1900-tól 1903-ig madárszárnyú modelleket tanulmányozott, 1904-ben új útra térve megépítette a No. III. monoplánját, amelyet egész sorozat követett. Mintegy egy millió arany frankot adott ki míg végre 1908-ban sikerült első eredményes repülőútja. Azonban a világhírt csak a La Manche csatorna átrepülése a Blériot No. XI. monoplánjával szerezte meg számára. Nagy vakmerőség kellett a fiatal konstruktőrnek a tenger átrepüléséhez, gépe bizony nagyon törékeny és kezdetleges volt. A 8,60 m hosszú szárnyak, 14 mholdfelületet képviseltek. Fából készült légcsavarja 2,10 m átmérőjű. Három hengeres Anzani motorja 25 LE-t teljesített 1500 fordulat mellett. Hengerei legyező elrendezésűek, egymással hatvan fokos szöget zárva be. (105 mm átm. és 120 mm löket.) Fogyasztása 0,4 HSE óra. A repülőgép teljes súlya 320 kg volt. Ma a Conservatoire National des Art et Metier gyűjteményében látható. A tengerszoros átrepülésére Blériot 1909 július 25-én napfelkeltekor szállt fel. Negyedórával indulása után a gépet követő hajót már oly messzire hagyja el, hogy csakhamar eltűnik a nézők szeme elől. Húsz perc múlva már az angol part közelébe ér, nem tud eléggé pontosan tájékozódni, kissé észak felé tér el. Saint-Margerets kősziklái felett légáramok megakadályozzák leszállását, ekkor nyugat felé repül és Dover közelében már zászlóval jelzik, hogy leszállhat. Egyenes vonalban az út 38 km, az általa megtett kerülővel pedig 45 km. Harminc perc alatt tette meg az átkelést 50—80, majd az angol part közelében 100—120 m magasságban repülve el a sziklapart fölött. Repülése közben 20 ml sec , 72 kilóra sebességet ért el. A La Manche átrepülése a repülés történetében nevezetes időpont. Ettől kezdődött a légiutazás sikere és fejlődése, amely sok tudós és mérnök hatalmas munkájának volt köszönhető, soraikban dolgozott Blériot is egészen haláláig. A legelső konstruktőrök egyikévé vált szorgalmas munkájával. A háború alatt a francia hadseregnek szállított hadi gépeket, majd a békekötés után a Société Spad elnöke lett és minden igyekezetét a nagyteljesítményű és nagy hatótávolságú gépek tervezésére fordította. Az ő keze alól kerül ki a Joseph Le Brix, amely az egyenesvonalú távolsági világrekordot megdöntötte; a Santos Dumont végezte az első menetrendszerű délamerikai járatot az óceánon át. Néhány év óta az Atlanti Óceán légiforgalmának kereskedelmi megszervezésével foglalkozott. Blériot 1909 október 17-én Budapesten is repült, majd a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben nagysikerű előadást tartott, amikor is meleg ünneplésben részesítették. Előadásan megjelentek: a kormány részéről Szterényi József v. k. t. t., a főváros részéről Fülepp Kálmán főpolgármester, Káslinger Mihály elnökölt. A külföldiek közül Fontenay francia főkonzul és Mailét amerikai vicekonzul tüntették ki megjelenésükkel. Dr. Tyrman Miklós: A III. Nemzetközi Sín-értekezlet (Budapest, 1935 szeptember) munkálatai. A III. Nemzetközi Sín-értekezletet a Magyar Anyagvizsgálók Egyesülete rendezésében 23 nemzet érdekelt szakköreinek élénk részvétele mellett 1935. szeptemberében tartották Budapesten. Az értekezlet munkálatai most könyvalakban is megjelentek. E könyv rendkívül értékes képet nyújt mindazokról a problémákról és ezeknek az utóbbi években elért haladásáról,, amelyek a sínt előállító műveket és a vasútüzemeket állandóan foglalkoztatják. A sínértekezleti könyv 34 értekezést közöl neves szakemberektől, amelyek a következő tárgykörökre terjednek ki: I. Általános jellegű kérdések. — II. Sínkopás. — III. Törékenység. Belső feszültségek. Elöregedés. — IV. Üzemi tapasztalatok. — V. Szerkezeti kérdések. — VI. Sínhegesztés. — Minden értekezés azon a nyelven van közölve, amelyen az értekezleten elő lett adva, éspedig 25 értekezés német, 6 francia és 1—1 angol ill. olasz nyelven. Minden előadás szövege előtt német és francia nyelven írt rövid tájékoztató tartalmi összefoglalás van. A könyv közli még az előadásokhoz fűző . Blériot No. XI. repülőgépe.