A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
49-50. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"
S4S A Magyar Mérnök- és Építési-Eovid Közlönye LXX. köt. 49—50. szám. türelmetlenül váró közönség is óhajtotta volna. Még nehezebb volt a helyzetem a múzeumnak ezt az első költségvetését megelőző, abban a kilenc hónapos időszakban, amelyet 1935 október havától 1936 július haváig terjedő időszakban éltem át a kialakulni kezdő intézménnyel, amidőn részben a kereskedelemügyi, majd az iparügyi kormányzat részéről a kezeimhez apránként kifizetett magán- és állami támogatással, összesen 267 pengővel kellett elindulnom és ebből az összegből úgy gazdálkodnom, hogy ezt a majdan nagy jövőjű intézményt — mindenre kiterjedő figyelemmel — alapozhassam meg. Nincs hely itt arra, hogy azokról a nehézségekről és akadályokról is beszámoljak, amelyekkel meg kellett küzdenem, csak arra óhajtok ez alkalommal rámutatni, hogy teljesen tévesnek bizonyult az az elgondolás, mintha a Műszaki Múzeumot pusztán a közönség és az érdekeltségek adakozásából és hozzájárulásából lehetne létrehozni és éppen ezek a múzeumnak kielégítőbb javadalmazásáról és megfelelőbb, nagyobb összegű anyagi támogatásáról gondoskodni nem kellene. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a közönségnek és az érdekeltségeknek az a kis rétege, amely valamely területen gyűjtést folytatott vagy folytat, sohasem vetett akkora súlyt szakmája történeti fejlődésének a megismerésére, mint ahogy azt a nagy nyilvánosságnak szánt közszűjteményektől elvárjuk. Másrészt nem kívánhatjuk a gyűjtőktől azt, hogy megelőzőleg olyan fokú műszaktörténeti iskolázottságra tegyenek szert és akkora jártasságot szerezzenek maguknak gyűjtési területük tudományos vonatkozásaiban is, ami a sikeres gyűjtést biztosítja és annak előfeltétele. Ebből azután az következik, hogy az ily módon létrejött gyűjtemények mind hiányosak és feltétlen kiegészítésre szorulnak, ha komoly és minden bírálatot kiálló gyűjteményekkel obiiMmk & nae^/ p^Vv^nos^pelé ^ori Másrészt azzal a körülménnyel is számolnunk kell, hogy hazai műszaki fejlődésünknek sok olyan ásza ,és területe van, amelyeken gyűjtéseket, eddig nem folytattak és tekintve, hogy műszaki fejlődésünk történetének a bemutatásakoezeket az elhanyagolt területeket sem mellőzhetjük és hagyhatjuk ki gyűjtésünk köréből, vásárlásokat kell végezni, hogy ilyen területeken is eredményeket mutathassunk fel. A hiányos gyűjteményeknek beszerzésekkel való pótlásáról és kiegészítéséről tehát gondoskodnunk kell, úgyszintén a műszaki művelődésünk történetében egykor szerepet játszott iparágaknak a bemutatásáról is. A beszerzések szükségessége tehát minden szakban és csoportban fennáll és főként addig az időpontig sürgős és halaszthatatlan, amíg valamely szak vagy csoport történeti fejlődését - legalább nagy vonásokban — bemutatnunk sikerül. De figyelmmel kell lennünk arra is, hogy amit ma beszerezni elmulasztunk, azt később pótolnunk és beszereznünk talán soha többé nem lehet. Hiszen köztudomású, hogy műszaki emlékeinknek egy igen jelentékeny és értékes része vándorolt már külföldi múzeumokba, ahonnan azokat aligha sikerülhet valaha is visszaszereznünk. Igen nagyok és fájdalmasak e téren veszteségeink és ki nem elégítő ellátmány mellett félő, hogy még azt a kevés megmaradt emléket sem tudjuk hazánk műszaki művelődése, illetőleg műszaki múzeumunk számára megmenteni, amit talán valamivel bőségesebb ellátmánnyal ma még megmenthettünk volna. De a vásárlások és a megfelelő összegű ellátmány szükségessége fennáll már azért is, mert éppen a legértékesebb tárgyakat értékesítették mindenkor és mindenütt, úgyhogy azok birtokába a múzeum is csak vásárlások útján juthat. A beszerzésekre tehát éppen most kezdetben kell igen nagy súlyt fektetnünk, hogy a kisebb értékű, vagy selejtesebb anyag mellett értékesebb és vonzóbb anyaghoz is juthasson múzeumunk. Másik fő feladata a múzeumnak, hogy az odakerült anyag elraktározásáról gondoskodjék. Ebből a célból bútorzatra van szüksége, zárható üvegszekrényekre, tárlókra és mindenekelőtt elegendő számú és nagyságú helyiségekre. Szabadon áll tárgyak és súlyosabb gépalkatrészek felállításához dobogókra, állványokra, nagyobb gépek alatt pedig megfelelő alapozásokra van szükség. Mindez pedig tetemes beruházásokkal ésadászokkal jár. Gondoskodni kell idővel a múzeum állandó tisztvisőő karáról és annak az állami költségvetésben biztosított a akciójáról is, mert az a fe fogás sem helytálló, mintJ^^B i|l ilyen, nagyarányúnak induló, hatalmas intézmény, ^Mw ; |f telésből e látni. A technikai tudományok ma hatalmas, nagy területet ölelnek fel és az ezek fejlődésével foglalkozó technikatörténeti tudományok rendkívül mélyreható és messzeágazó tanulmányozásokat, kutatómunkát igényelnek, amit csak a technikatörténeti tudományok módszereiben jártas és beavatt személyzettel lehet megbízhatóan elvégezni. És ha valamely szűkebb feladatkörben mozgó állami hivatalnak, vagy valamely kis szakterületen működő intézménynek a tisztviselői karáról sokszor jelentőségén és érdemén felül történik gondoskodás, annál inkább kell a technikai tudományok összes területeivel foglalkozó és nagyobb felkészültséget igénylő intézménynek a tisztviselői karáról gondoskodni, mert a törvény is előírja azt a legkisebb tisztviselői létszámot amelynek alapján valamely közgyűjteményt múzeummá nyilvánítani lehet. A múzeum gyorsabb iramú kiépítéséhez és berendezéseh°z tehát, mindenekelőtt nagyobb összegű ellátmányra és több helyiségre van szükség, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezem. Tekintve, hogy a müncheni Deutsches Museumnak - mindjárt az alapításkor - miliők álltak a rendelkezésére és Európa többi műszaki múzeumai is csak megfelelő ellátmányokkal és nagyobb alapítványok felhasználásával tudtak hamarosan létrejönni, így amennyiben a jövő költségvetési évben is csakiOOO pengős ellátmánnyal kellene beérnem, soká fog tartani, amíg ily módon a Magyar Műszaki Múzeumot meg tudjuk teremteni. Tekintve továbbá, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségének a múlt év nyarán megindított és a múzeum állandó jellegű anyagi támogatására irányuló akciója sem járt eddig eredménnyel, így teljesen Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr belátásától és megértő intézkedéseitől függ, hogy ebből a fejlődésnek indult intézményünkből mielőbb országos, sőt világhírű intézményt építhessünk ki. Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr nagy megéléssel és szeretettel viseltetvén a Magyar Műszaki Múzeum ügye iránt, a jövő 1937/38. évi állami költségvetésben a mostani ellátmánynál nagyobb összegű javadalmazást helyezett kilátásba és még a múlt év nyarán kidolgozott alapszabályok kiadását is tervbevette. Mihelyt a múzeum ez alapszabályok alapján kezdheti meg a működését és megfelelő elhelyezése is biztosítva lesz, semmi akadálya sem lesz ez új intézményünk fejlődésének és mielőbbi kiépítésének. Dr. Lósy-Schmidt Ede. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 59. Bingmann Vilmosnak, a Budapesti M. Kir. Áll. Textilipariskola igazgatójának ismételt ajándéka. Maróthi György debreceni professzornak „Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége. Debrecen, 1782" című könyv. 60. Kissházy A. Gyula ny. MÁV főmérnök ismételt ajándéka atyjának, Idősb Kissházy Gyulának a hagyatékából. 1859-ben szerzett bécsi mérnöki oklevelének Borsodmegye részére történt kihirdetését igazoló jegyzőkönyvi kivonat 1861-ből. 62. Borsodmegyei községek felmérésére és tagosítására vonatkozó iratok az 186- 1876 közti évekből. 3. Herzog, Dosenbarometer. Pest, 1870. című füzet, összesen 9 db. Ul. csomag. 61. A Pécsi M. Kir. Állami Fa- és Fémipari Szakiskola adománya a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltságának 46.754/1936. V. 2. u. o. számú rendelete alapján: 1. Siemens-féle lapos gyűrűs armaturájú Grammeféle dinamógép. 2. Siemens—Halske gyártmányú áramszámláló, összesen 2 db. 62. Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság ajándéka a Pesti Hengermalom Társaságnak 27 évvel ezelőtt, 1909 október hó 7-én kelt adományozó levele alapján: 1. Széchenyi István gróf olajfestmény, térdképe 1860-ból, díszes aranykeretben (140/110 cm). Festette a Pesti Hengermalom R. T. megrendelésére Gyögyi Alajos. (L. Művészeti Lex. 1935. I. köt. 431. 1.) — 2. Putzer János báró olajfesményü térdképe 1860-ból, díszes aranykeretben (140/110 cm). Festette Györgyi Alajos. — 3. Feri Vilmos svájci mérnök olajfestményü arcképe, ovális aranykeretben 1862-be( 100/90 cm). Festette Györgyi A. 4. Pesti Hengermalom •Ókori színes metszete fekete keretben. — 5. Pesti Hen'j!||íjí ^lom alaprajza, hossz- és keresztmetszete 12 db, fekete !f'||li)i. ^^keretben). - - 6. József nádor arcképei (2 db met-IJv'| |17. Széchenyi-arcképek (2 db metszet). — 8. Pesti ^ . -A.—wiltotA ferrlí-ének fekete