A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

19-20. szám - Szemle - "Magyar Műszaki Múzeum"

1936. IV. 12. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye SZEMLE. Villamos árszabásváltozások Európában 1935-ben. Németországban tovább folyik a háztartási alapdíjas és bi­zonyos célokra az átalány árszabások bevezetése, valamint a szobaszámokra való áttérés. (Pl. Stettinben, Heilbronn­ban, átalányár az ASW-nél takarmányfözökhöz, stb.) Me­zőgazdasági célokra egységes ár is kezd használatba jönni (pl. 23 PJ világításra és erőátvitelre egyaránt a Landes­elektrizitát G. m. b. H-nál). Egyébként az elmúlt évben sok helyen" csökkentették az árakat, melynek tendenciája a háztartási, legcélszerűbbnek elismert, 10 Pf-es változó ár­hoz való közeledés (Essen világitás 38 33 Pf-ről 34 22 Pf-re, Dortmund szabványfogyasztás szobánként 20 kwó-ra, Düs­seldorf világitás 38 Pf-ről 34 Pf-re, Nürnbergben a háztar­tási alapdíj 10%-kal, Nürnbergben az ipari változó ár 7.7 Pf-rel ,5 Pf-re, Magdeburg háztartási változó díj 15 és 8 Pf-re, Ludwigshafenben nappal 8, éjjel 5 Pf-re stb.). Bel­giumban, a kisipari energia 2.5 ct-vel, a­­háztartási 5 ct-vel lett drágább. Dániában a főváros környékét ellátó­ NESA világítási árait 2 erével, háztartási árait 1 erével csökken­tette. Angliában az elmúlt évben majdnem általában csök­kentek a fogyasztói árak, viszont a nagyban mért energia ára emelkedett. Franciaországban az árakat törvényhozási úton egységesen csökkentették. Svédországba a villamos­ú. n. sokszögárszabást vezették be, mely több alapdíjas ár­szabás összetétele. A kir. vízesésigaz­gatóság nagyb­an mért energiára vonatkozó árszabását egyszerűsítette és a művek szövetségének kezdeményezésére új árszabást, az energiát ezáltal részben olcsóbbá is tette. Svájcban árcsök­kentések helyett itt-ott áremelések voltak a községi háztar­tások hiányainak fedezése céljából. Csehországban az utóbbi időben az összes nagyobb művek háztartási tömbár­szabást vezettek be. (E. W. 1936. 124. o.) Borús Ferenc: Villamos közúti vasút okozta rádiózavar megszüntetése. A rádió a lakosság közkincse, ezért az illetékes tényezők feladata gondoskodni arról, hogy a rádióvétel minden elő­fizető számára lehetőség szerint zavarmentes legyen. A különféle rádiózavarok közt, igen kiterjedt hatásánál fogva, első helyen említendő a villamos közúti vasutak okozta za­var, aminek megszüntetésére az idők folyamán már szá­mos technikai megoldást találtak. A legkellemetlenebb zavart a áramszedő és munka­vezeték közti szikraképződés okozza, aminek hatását a ki­terjedt vezeték hálózat nagy területen kisugározza. Külön­féle anyagokkal végzett kísérletek útján megállapították, hogy a szikraképződés akkor a legcsekélyebb, ha az áram­szedő csúszófelülete szénből van. Legtöbb a szikrázás bronz érintkezőknél, ennek kb. a fele réz, acél és alumínium ese­tén, de %-ánál is kevesebb szén esetében. Az áramszedő csúszófelületébe beépített szénlap azonban gyorsan kopik, úgyhogy élettartama rövid, tehát sűrűn kell cserélni. A szikraképződés okozta zavarnak a vezetékhálózat útján való terjesztését a vezeték és a sín közé iktatott kon­denzátor segítségével lehet megszüntetni. A kondenzátor­nak legmegfelelőbb kapacitása, feszültsége és kivitele a villamosvasúti üzemtől függően üzemenként más és más. Az eddigi tapasztalatok szerint kielégítő eredményt kapunk, ha minden 35—70 m távolságban iktatunk be 1—1 kon­denzátort. (Elektrotechnische Zeitschrift 1935. 46. sz. füzet.) Marusák Dezső. Nehézfém-alkatrészek szövetvizsgálata Gamma-sugaraik­kal. A 100 mm-nél vastagabb vasalkatrészek átvilágításá­hoz a mai Röntgen-készülékek nem gazdaságosak. Ehhez a rövidhullámú, ú. n. Gamma-sugarak szükségesek, amilyen sugarakat a Rádium is kibocsát magából. Tekintettel azon­ban a Rádium nagy árára, Németországban azt a Mesothor nevű rádióaktív készítménnyel helyettesítik. Hátránya en­nek, hogy a Röntgennél gorombált hibameghatározást (1 : 5.3) ad. A Mesothor a Thoriumnak — a Monazit-ásványból nyert elemnek — egyik alakulata. A Thoriumból az a-suga­rak (Heliumionok) kilövelése után keletkezik a Mesotho­rium 1, és ebből a /?-sugarak kilövelése után a Mesotho­rium 2. Ez bocsátja ki a­­/-sugarakat. — A Mesothor-pre­parátum Mesothor 1-et és Mesothor 2-t tartalmaz. A Mesothor-készítmény üvegcsőbe van beleolvasztva, ez az üvegcső pedig a sárgaréz védő csőbe van helyezve. A Mesothor-készítményt a vizsgálandó tárgy előtt, a Rönt­gen-filmet pedig e mögött helyezik el. Ilyen elrendezés és 33 mg Mesothor alkalmazása mel­lett, 150 mm folytvas átvilágítási ideje 90 óra.­­ Egy má­sik kísérletnél 18,3 mg Mesothort alkalmaztak, a 120 mm vastag folytvasplatina átvilágítására; az átvilágítási idő 72 óra volt; e platina 15 X 27 mm nagyságú hibája azon­ban csak homályosan volt megállapítható. (Glaser's Annalen, 114. kötet, 6. füzet, 1934 március 15. Dr. M. Wideman közlése.) Thoma A. 159 Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. III. (ill. 1921-től kezdve LXI.) közlemény. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtár­bizottságának üléséről 1935 október hó 3-án. Jelen voltak Ney Ákos alelnök elnöklete alatt: Lósy-Schmidt Ede dr., egyleti könyvtáros, mint előadó, Feyér Gyula, Kelemen Móric, Orbán Ferenc, Tátray István egyleti tagok és Schulek János egyleti igazgató, mint jegyzőkönyvvezető. A bizottság Lósy-Schmidt Ede dr. tájékoztató előadása, va­lamint Kelemen Móric, Fejér Gyula és Schulek János hozzá­szólásai után a következőkben állapodott meg: 1. A bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy a Technikai Múzeum az iparügyi minisztérium kezdeményezésére alakuló­ban van s a maga részéről a kormány e lépését minden erejé­vel támogatni óhajtja. 2. Javasolja az egyleti választmánynak, h­ogy felirattal forduljunk az iparügyi miniszterhez, amelyben a) szolgálatain­kat felajánljuk, b) bejelenti, hogy a kezeink között levő mu­zeális anyagot a tulajdonjog fenntartásával letétként a mú­zeum rendelkezésére bocsátja, c) h­ogy azonban az Egylet ne­héz anyagi viszonyaira való tekintettel, igazolt költségeinek megtérítését kell kérnie, végül d) hogy az új múzeum vezeté­sében megfelelő képviseltetést kér. 3. Felkéri Lósy-Schmidt dr. könyvtárost, hogy a múzeum­nak már átadott anyagról pontos és részletes leltárt vegyen fel, s azt a bizottság útján a választmánynak mutassa be. 4. Hogy azt az anyagot, amelyet a könyvtáros úr a Techni­kai Múzeum részére átadandónak, illetve átadhatónak tart, gyűjtse össze, készítsen róla leíró leltárt és terjessze a bizott­ság elé véleményezés végett. Ezt lehet részletekben is elvé­gezni. 5. A bizottság felhatalmazást kér a választmánytól, hogy az anyag ama részét, amely kifejezetten múzeális értékű és amelynek kiadása az Egylet érdekeit nem sérti, kellő leltáro­zás stb. után a Technikai Múzeumnak rövid úton kiadhassa. Esetleges vitás anyagra nézve a választmány jóváhagyása ki­kérendő. 6. Hogy az Egylet történetére vonatkozó múzeális anyagot nem adjuk ki. Vitás esetekben esetről-esetre kell dönteni. K. m. f. Aláírások.­­ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által a Magyar Mű­szaki Múzeumnak átadott múzeális értékű okiratok, képek, műszerek stb. I. jegyzéke. (Tárgyalta a könyvtárbizottság 1935 december hó 11-én megtartott ülésén.) 1. A Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsé­szeti kara által 1801—1853. kiállított mérnöki oklevelek, arany­keretben (8 drb). — 2. Chudy József optikai és akusztikai távírója 1787-ből c. tanulmány kinagyított képei és rajzai, barna keretben (8 drb). — 3. Holdfénytávírás Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban c. tanulmány kinagyí­tott képei és rajzai barna keretben (3 drb). — 1. Régi mérnöki műszerek fa- és bőrtokban, részben anélkül: a) szögtükrök (4 drb), — b) szögdobok (dioptra) (2 drb), — c) vízszínmérők (libella) 3 (drb), — d) tájoló műszerek (3 drb), — e) függő (2 drb), — f) rajzeszközök (4 drb), — g) szögmérők (hajlás­mérők (2 drb). — 5. dr. Hatvani István (1718—1786) élete és művei c. könyv kinagyított képei barna fakeretben (3 drb). — 6. Vész János Ármin akadémiai tagsági oklevele (1868), Arany János levelével (2 drb). — 7. Takács Győző Röntgen-felvételei 1897-ből (1 doboz). — 8. Dolecsko Mihály okmányai (25 drb, 1 köteg). — 9. Gonda Béla műegyetemi díjnyertes pályamunkája (1 köteg). — 10. Vízvezetéki csövek a XVIII. sz. végéről (dr. Lósy ásatása Baranyamegyéből) (3 drb). — 11. Maurer Vilmos 25 éves jubileumi emlékkönyve (1 drb). — 12. Heeger Gyula szabadalma 1888-ból (1 csomag). — 13. Izsáky Ernő amerikai tanulmányútjára vonatkozó iratok (1 csomag). — 14. Mihályffy József okmányai (7 drb, 1 csomag). — 15. A Lánchíd-Társulat egykori iratai (4 láda, összesen: 58 drb, ill. doboz, köteg, cso­mag és láda.

Next