A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
19-20. szám - Szemle - "Magyar Műszaki Múzeum"
1936. IV. 12. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye SZEMLE. Villamos árszabásváltozások Európában 1935-ben. Németországban tovább folyik a háztartási alapdíjas és bizonyos célokra az átalány árszabások bevezetése, valamint a szobaszámokra való áttérés. (Pl. Stettinben, Heilbronnban, átalányár az ASW-nél takarmányfözökhöz, stb.) Mezőgazdasági célokra egységes ár is kezd használatba jönni (pl. 23 PJ világításra és erőátvitelre egyaránt a Landeselektrizitát G. m. b. H-nál). Egyébként az elmúlt évben sok helyen" csökkentették az árakat, melynek tendenciája a háztartási, legcélszerűbbnek elismert, 10 Pf-es változó árhoz való közeledés (Essen világitás 38 33 Pf-ről 34 22 Pf-re, Dortmund szabványfogyasztás szobánként 20 kwó-ra, Düsseldorf világitás 38 Pf-ről 34 Pf-re, Nürnbergben a háztartási alapdíj 10%-kal, Nürnbergben az ipari változó ár 7.7 Pf-rel ,5 Pf-re, Magdeburg háztartási változó díj 15 és 8 Pf-re, Ludwigshafenben nappal 8, éjjel 5 Pf-re stb.). Belgiumban, a kisipari energia 2.5 ct-vel, aháztartási 5 ct-vel lett drágább. Dániában a főváros környékét ellátó NESA világítási árait 2 erével, háztartási árait 1 erével csökkentette. Angliában az elmúlt évben majdnem általában csökkentek a fogyasztói árak, viszont a nagyban mért energia ára emelkedett. Franciaországban az árakat törvényhozási úton egységesen csökkentették. Svédországba a villamosú. n. sokszögárszabást vezették be, mely több alapdíjas árszabás összetétele. A kir. vízesésigazgatóság nagyban mért energiára vonatkozó árszabását egyszerűsítette és a művek szövetségének kezdeményezésére új árszabást, az energiát ezáltal részben olcsóbbá is tette. Svájcban árcsökkentések helyett itt-ott áremelések voltak a községi háztartások hiányainak fedezése céljából. Csehországban az utóbbi időben az összes nagyobb művek háztartási tömbárszabást vezettek be. (E. W. 1936. 124. o.) Borús Ferenc: Villamos közúti vasút okozta rádiózavar megszüntetése. A rádió a lakosság közkincse, ezért az illetékes tényezők feladata gondoskodni arról, hogy a rádióvétel minden előfizető számára lehetőség szerint zavarmentes legyen. A különféle rádiózavarok közt, igen kiterjedt hatásánál fogva, első helyen említendő a villamos közúti vasutak okozta zavar, aminek megszüntetésére az idők folyamán már számos technikai megoldást találtak. A legkellemetlenebb zavart a áramszedő és munkavezeték közti szikraképződés okozza, aminek hatását a kiterjedt vezeték hálózat nagy területen kisugározza. Különféle anyagokkal végzett kísérletek útján megállapították, hogy a szikraképződés akkor a legcsekélyebb, ha az áramszedő csúszófelülete szénből van. Legtöbb a szikrázás bronz érintkezőknél, ennek kb. a fele réz, acél és alumínium esetén, de %-ánál is kevesebb szén esetében. Az áramszedő csúszófelületébe beépített szénlap azonban gyorsan kopik, úgyhogy élettartama rövid, tehát sűrűn kell cserélni. A szikraképződés okozta zavarnak a vezetékhálózat útján való terjesztését a vezeték és a sín közé iktatott kondenzátor segítségével lehet megszüntetni. A kondenzátornak legmegfelelőbb kapacitása, feszültsége és kivitele a villamosvasúti üzemtől függően üzemenként más és más. Az eddigi tapasztalatok szerint kielégítő eredményt kapunk, ha minden 35—70 m távolságban iktatunk be 1—1 kondenzátort. (Elektrotechnische Zeitschrift 1935. 46. sz. füzet.) Marusák Dezső. Nehézfém-alkatrészek szövetvizsgálata Gamma-sugaraikkal. A 100 mm-nél vastagabb vasalkatrészek átvilágításához a mai Röntgen-készülékek nem gazdaságosak. Ehhez a rövidhullámú, ú. n. Gamma-sugarak szükségesek, amilyen sugarakat a Rádium is kibocsát magából. Tekintettel azonban a Rádium nagy árára, Németországban azt a Mesothor nevű rádióaktív készítménnyel helyettesítik. Hátránya ennek, hogy a Röntgennél gorombált hibameghatározást (1 : 5.3) ad. A Mesothor a Thoriumnak — a Monazit-ásványból nyert elemnek — egyik alakulata. A Thoriumból az a-sugarak (Heliumionok) kilövelése után keletkezik a Mesothorium 1, és ebből a /?-sugarak kilövelése után a Mesothorium 2. Ez bocsátja ki a/-sugarakat. — A Mesothor-preparátum Mesothor 1-et és Mesothor 2-t tartalmaz. A Mesothor-készítmény üvegcsőbe van beleolvasztva, ez az üvegcső pedig a sárgaréz védő csőbe van helyezve. A Mesothor-készítményt a vizsgálandó tárgy előtt, a Röntgen-filmet pedig e mögött helyezik el. Ilyen elrendezés és 33 mg Mesothor alkalmazása mellett, 150 mm folytvas átvilágítási ideje 90 óra. Egy másik kísérletnél 18,3 mg Mesothort alkalmaztak, a 120 mm vastag folytvasplatina átvilágítására; az átvilágítási idő 72 óra volt; e platina 15 X 27 mm nagyságú hibája azonban csak homályosan volt megállapítható. (Glaser's Annalen, 114. kötet, 6. füzet, 1934 március 15. Dr. M. Wideman közlése.) Thoma A. 159 Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. III. (ill. 1921-től kezdve LXI.) közlemény. Jegyzőkönyv. Felvétetett a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárbizottságának üléséről 1935 október hó 3-án. Jelen voltak Ney Ákos alelnök elnöklete alatt: Lósy-Schmidt Ede dr., egyleti könyvtáros, mint előadó, Feyér Gyula, Kelemen Móric, Orbán Ferenc, Tátray István egyleti tagok és Schulek János egyleti igazgató, mint jegyzőkönyvvezető. A bizottság Lósy-Schmidt Ede dr. tájékoztató előadása, valamint Kelemen Móric, Fejér Gyula és Schulek János hozzászólásai után a következőkben állapodott meg: 1. A bizottság örömmel veszi tudomásul, hogy a Technikai Múzeum az iparügyi minisztérium kezdeményezésére alakulóban van s a maga részéről a kormány e lépését minden erejével támogatni óhajtja. 2. Javasolja az egyleti választmánynak, hogy felirattal forduljunk az iparügyi miniszterhez, amelyben a) szolgálatainkat felajánljuk, b) bejelenti, hogy a kezeink között levő muzeális anyagot a tulajdonjog fenntartásával letétként a múzeum rendelkezésére bocsátja, c) hogy azonban az Egylet nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel, igazolt költségeinek megtérítését kell kérnie, végül d) hogy az új múzeum vezetésében megfelelő képviseltetést kér. 3. Felkéri Lósy-Schmidt dr. könyvtárost, hogy a múzeumnak már átadott anyagról pontos és részletes leltárt vegyen fel, s azt a bizottság útján a választmánynak mutassa be. 4. Hogy azt az anyagot, amelyet a könyvtáros úr a Technikai Múzeum részére átadandónak, illetve átadhatónak tart, gyűjtse össze, készítsen róla leíró leltárt és terjessze a bizottság elé véleményezés végett. Ezt lehet részletekben is elvégezni. 5. A bizottság felhatalmazást kér a választmánytól, hogy az anyag ama részét, amely kifejezetten múzeális értékű és amelynek kiadása az Egylet érdekeit nem sérti, kellő leltározás stb. után a Technikai Múzeumnak rövid úton kiadhassa. Esetleges vitás anyagra nézve a választmány jóváhagyása kikérendő. 6. Hogy az Egylet történetére vonatkozó múzeális anyagot nem adjuk ki. Vitás esetekben esetről-esetre kell dönteni. K. m. f. Aláírások. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által a Magyar Műszaki Múzeumnak átadott múzeális értékű okiratok, képek, műszerek stb. I. jegyzéke. (Tárgyalta a könyvtárbizottság 1935 december hó 11-én megtartott ülésén.) 1. A Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara által 1801—1853. kiállított mérnöki oklevelek, aranykeretben (8 drb). — 2. Chudy József optikai és akusztikai távírója 1787-ből c. tanulmány kinagyított képei és rajzai, barna keretben (8 drb). — 3. Holdfénytávírás Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban c. tanulmány kinagyított képei és rajzai barna keretben (3 drb). — 1. Régi mérnöki műszerek fa- és bőrtokban, részben anélkül: a) szögtükrök (4 drb), — b) szögdobok (dioptra) (2 drb), — c) vízszínmérők (libella) 3 (drb), — d) tájoló műszerek (3 drb), — e) függő (2 drb), — f) rajzeszközök (4 drb), — g) szögmérők (hajlásmérők (2 drb). — 5. dr. Hatvani István (1718—1786) élete és művei c. könyv kinagyított képei barna fakeretben (3 drb). — 6. Vész János Ármin akadémiai tagsági oklevele (1868), Arany János levelével (2 drb). — 7. Takács Győző Röntgen-felvételei 1897-ből (1 doboz). — 8. Dolecsko Mihály okmányai (25 drb, 1 köteg). — 9. Gonda Béla műegyetemi díjnyertes pályamunkája (1 köteg). — 10. Vízvezetéki csövek a XVIII. sz. végéről (dr. Lósy ásatása Baranyamegyéből) (3 drb). — 11. Maurer Vilmos 25 éves jubileumi emlékkönyve (1 drb). — 12. Heeger Gyula szabadalma 1888-ból (1 csomag). — 13. Izsáky Ernő amerikai tanulmányútjára vonatkozó iratok (1 csomag). — 14. Mihályffy József okmányai (7 drb, 1 csomag). — 15. A Lánchíd-Társulat egykori iratai (4 láda, összesen: 58 drb, ill. doboz, köteg, csomag és láda.