A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

37-38. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"

274 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 21—22. száza. forrás szerint Turkesztánban cementgyártásra is felhasznál­ták. Finomabb fémáruk öntéséhez igen jó formázó homokul is alkalmazható. Varrnak vidékek, ahol némi adalékokkal, mint gyógyföldet hozzák forgalomba. Tekintve azt, hogy hazánk területét, különösen a Dunán­túlon, Duna-Tisza közén, sőt a Tiszántúl is jelentékeny rész­ben lösz borítja dr. Scheidig összefoglaló, bár saját bevallása szerint is nem mindenben kimerítő munkája, a szakkörök nagy érdeklődésére tarthat számot. —y— Hogyan születik a találmány. Irta: Tarján Ferenc. Budapest, Lampel R. 1935. Szerző útmutatásokat ad, miként kell eljárni valamely találmány szabadalmának megszerzésénél, milyen alaki kel­lékek szükségesek hozzá és milyen díjakat kell fizetni. Mint érdekes adatot említi, hogy Magyarországon a bejelentett találmányok száma évenként mintegy 2000, de ezek közül alig 4—5%-ot lehet értékesíteni. Külföldön, de nálunk is, nagyobb gyárak külön kutató laboratóriumokat tartanak fenn, amelyekben jól fizetett kutatók találmányon törik a fejüket. Mert feltaláló ugyan mindenki lehet, kiben fantázia, szaktudás és elmélyedési képesség van, de a találmányok kidolgozásához, azoknak a gyakorlati igényekkel való össz­hangba, hozásához sokszor nagy felszerelés és nagy anyagi eszközök szükségesek. Szerző azután ízelítőt ad arról, mit lehet ma feltalálni, melyek azok az időszerű feladatok, melyek a feltalálók fantáziáját leginkább izgatják. Könyvé­nek talán legértékesebb része a magyar feltalálók életrajzá­nak, működésének ismertetése és egy rövid lexikon az új­kor fontosabb találmányairól. Dr. Thiering Oszkár Die Elektrifizierung der landwirtschaftlichen Siedelung. Von Dipl. Ing. Dr. phil. Emil Malkomesius, Paul Parey Berlin kiadása. 74 oldal, 41 ábra. A tanulmány­­a német telepítésekkel kapcsolatosan fel­merült villamosítási kérdésekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy a telepek számára a villamosság nem luxus, hanem szükséglet. Ismerteti a nehézségeket (Keletporoszországban 1 km n­agyfeszülségű vezetékre ilyen telepítésekből évenként 9000 kwó esik — nálunk Budapest nélkül az egész országra vonatkoztatottan 75.000 kwa és e telepeket ott mégis ellát­ják!) s bár tisztában van a tanyaszerű (Streitsiedelung) telepítés mezőgazdasági előnyeivel, a villamosítás szempont­jából mégis faluszerű telepítést tart célszerűnek. A kétféle telepítés villamosítási költségeit boncolja (az arány sok­szor 1:3­), kívánatosnak és lehetségesnek mondja a te­lepes természetben nyújtott munkájának felhasználását, fon­tosnak a motorteljesítmény helyes megválasztását, vala­mint a cséplés szövetkezeti vagy más alapon való meg­szervezését. Megállapítja, hogy a telepesek mindig jobb és nagyobb fogyasztók, mint amilyen a felosztott nagy­birtok volt, de óvatosságot ajánl a villamos áram minden olyan felhasználásával szemben, amely fényűzésszámba mehet (melegvíztároló). A tanulmány, a mi tanyáink remélhetően mihamarább időszerűvé váló villamosításával, valamint az új telepítési törvénnyel kapcsolatosan bennünket is különösen érdekelhet. Kár, hogy a pénzügyi megoldás tekintetében nem tartalmaz közelebbi tájékoztatást. A mű kiállítása, az ábrák kifogás­talanok. Boros Ferenc Industrial standardization, its principles and application. By: John Gaulard, New­ York 1934. Az ipari szabványo­sítás elvei és alkalmazása. A szabványosítás gondolata ugyan mindjobban terjed, de még távolról sem oly mértékben, mint az kívánatos volna, mert az üzemek nagy része m­ég nem ismerte fel kellően a szabványosítással elérhető előnyöket. A szerző művében rövi­den ismerteti a szabványosítás keletkezését. Régebben, ha pontos gyártásról volt szó, a gyártmány egyes részeit egyen­ként kellett összeilleszteni. A tömeggyártásnál ez lehe­tetlen lett volna és ezért szükségessé vált a részek kicserél­hetősége. E kicserélhető részeknek azonban nem kellett okvetlenül azonosaknak lenniök, elegendő volt, ha jellemző méreteik azonos gyártási határok közé estek. E határok távolsága a tolerancia, mely csak pozitív vagy pozitív és negatív lehet, ahol ismét az eltérés la. határtól felfelé és lefelé egyforma vagy különböző lehet. A mérés pontossá­gának fokozásával és a gyártás tökéletesedésével lehetsé­gessé vált a határok szűkítése, úgyhogy ma v­annak esetek, ahol a felső és alsó határtól való eltérés egy mikron. Tel­jesen eltüntetni a határokat azonban nem lehet, mert a gyár­tás pontosságával rohamosan nőnek a gyártási költségek, úgyhogy a toleranciahatárok közti távolság csökkentésének határt szabnak a gazdasági viszonyok. A szabványosítás ma nemcsak a géprészek méreteire terjed, hanem magában foglal pontos meghatározásokat a szilárdsági adatokról, a vizsgálati módszerekről, az avu­lási időről, a gépek munkateljesítményéről és a műhely­gyakorlat összes szabályairól. Emellett a szabványosításnak rugalmasnak kell lennie, hogy tudjon alkalmazkodni a vál­tozott viszonyokhoz. Minden nagyobb üzemnek külön szabványosító osz­tállyal kellene bírnia, mely független a többi osztályoktól és összhagba hozza a tervező, gyártási, kutató, bevásárló és eladó osztályok működését. A szabványosítást valamely gyárban speciális feladattal lehet megkezdeni, de azután ki kell terjednie a gyár egész működési területére. Csak így lehet sok fölösleges típus gyártását kiküszöbölni és a meg­maradt típusok átszerkesztésével elérni azt, hogy a piac szükségletei kevés, de jól átgondolt típussal legyenek ki­elégítve. Dr. Thiering Oszkár Magyar szerzők irodalmi munkássága 1935/36-ban a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LŐSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A­ KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) VIII. közlemény. (CLXXVII.) Fővárosi Könyvtár: Aktuális kérdések irodalma. 51. Nemzet­politikai kérdések. II. Földrendezés, telepítés-tagosítás. Budapest, 1935. Lex, 8', 56 1. Dr. Bolberitz Károly: Németország nyersanyag önellátási törek­vései. Budapest, 1935. Kis 8°, 42 1. Mérnökök Nyomdájának nyomása. Gerey László okl. gépészmérnök, a békéscsabai villamosmű igaz­gatója. A békéscsabai villamosmű működése 1935-ben. Békéscsaba, 1936. 8°, 84 l. 30 ábrával. Corvina könyvnyomda nyomása, Békéscsaba. Dr. Pálfy-Budinszky Endre városi főmérnök: Kerékpárutak vá­rosépítési vonatkozásai. (Előadás a Magy. Mérn.- és Ép.-Egylet sze­gedi osztályán.) Különleny. a ,.Városkultúra" 1936. évfolyamából. 16", 31­­. Rádió Technika. Műszaki folyóirat. Budapest, 1936 március. I. évf. 1. sz. Felelős szerk. és kiadó: Paskay Bernát ny. postaműszaki főigazgató. Hungária-Nyomda R. T. nyomása. Füzy Rezső­ Vilmos szföv. műszaki főtanácsos: A közüzemek álta­lános légoltalmi feladatainak ismertetése. Budapest, 1936. ívrét, 30­­. (Kőnyomat.) Mezőgazdaságunk üzemi eredményei 1934. évben. Az országos számtartás-statisztikai adatgyűjtés alapján. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület üzemstatisztikai bizottságának IV. kiadványa.) Budapest, 1936. Lex. 8°, 135­1. „Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R. T. nyomása. Dr. Hazay István: Koordináta kiegyenlítés statikai alapon. Buda­pest, 1936. Ivrész, 71­­. számos táblázattal. (Kőnyomat.) „Technikai" kő- és könyvnyomda nyomása. Dr. Bierbauer Virgil építész: Építészeti kultúra. (Különleny. a Magyar Szemléből.) Budapest, 1936. 8°, 7­1. Athenaeum R. T. nyomása. Mihalik Ferenc, a debreceni Berettyó Vízszabályozó és Ármen­tesítő Társulat főmérnöke: A síkvidéki öntözésekről, különös tekin­tettel a Berettyó Társulat vízszegény árterületére. H. n. (Debrecen), 1936. Kis 8°, 23­­. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat R. T. Debrecen nyomása. V­erkner Richárd: Skizze des physikalischen Weltbildes in mate­rialischer Ansehauung. Budapest, é. n. (1935.) Nagy 8°, XI+254­­. Josef Németh Technischer Verlag und Buchhandlung Budapest. Schaffer József okt. mérnök, műegyetemi h. tanársegéd: A Horthy Miklós Hídi Boráros téri feljárója. (Különleny. a Technikából). Buda­pest, 1936. Lex. Nagy 8°, 3­­.2 ábrával. Dr. Lósy-Schmidt Ede: Hetvenéves a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1866—1936. (Különleny. a Magy. Mérn.- és Ép.-Egyl. Közlö­nyéből.) Budapest, 1936. 80, 8­1. Stádium Sajtóváll. R. T. nyomása. Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. V., (ill. 1921-től kezdve, LXIII.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 31. Mladiáta A. János ny. m. kir. folyamőr mítsz. főkapi­tány, mérnökkari ezredes ajándéka. Az 1917-ben, Háros-szige­ten tervezett Atlantica-Hajógyár távlatterve (tusrajz 168X96 cm). 35. Magy. Kir. Államvasutak Igazgatóságának ajándéka: könyv- és folyóirat-másodpéldányok kb. 50 köt. 36. Kőszegi Városi Múzeum ajándéka: Karner Frigyes tanulmánya a régi kőszegi posztósiparról (A Vasi Szende különlenyomata). 37. Rippel Antal magánmérnök ajándéka: Die Entwick­lung der Collmann-Steuerungen und deren Ventilbewegungen c. ismertető füzet. 38. Friedr. Siemens-Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár R. T. ajándéka: öntött vaslefolyó csövek mintatáblája. 30. Országos Iparegyesület ajándéka: 1. Az Iparegyesü­let megkeresése Pest város tanácsához, — 2. Mesterinas iskolák

Next