A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
37-38. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"
274 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXX. köt. 21—22. száza. forrás szerint Turkesztánban cementgyártásra is felhasználták. Finomabb fémáruk öntéséhez igen jó formázó homokul is alkalmazható. Varrnak vidékek, ahol némi adalékokkal, mint gyógyföldet hozzák forgalomba. Tekintve azt, hogy hazánk területét, különösen a Dunántúlon, Duna-Tisza közén, sőt a Tiszántúl is jelentékeny részben lösz borítja dr. Scheidig összefoglaló, bár saját bevallása szerint is nem mindenben kimerítő munkája, a szakkörök nagy érdeklődésére tarthat számot. —y— Hogyan születik a találmány. Irta: Tarján Ferenc. Budapest, Lampel R. 1935. Szerző útmutatásokat ad, miként kell eljárni valamely találmány szabadalmának megszerzésénél, milyen alaki kellékek szükségesek hozzá és milyen díjakat kell fizetni. Mint érdekes adatot említi, hogy Magyarországon a bejelentett találmányok száma évenként mintegy 2000, de ezek közül alig 4—5%-ot lehet értékesíteni. Külföldön, de nálunk is, nagyobb gyárak külön kutató laboratóriumokat tartanak fenn, amelyekben jól fizetett kutatók találmányon törik a fejüket. Mert feltaláló ugyan mindenki lehet, kiben fantázia, szaktudás és elmélyedési képesség van, de a találmányok kidolgozásához, azoknak a gyakorlati igényekkel való összhangba, hozásához sokszor nagy felszerelés és nagy anyagi eszközök szükségesek. Szerző azután ízelítőt ad arról, mit lehet ma feltalálni, melyek azok az időszerű feladatok, melyek a feltalálók fantáziáját leginkább izgatják. Könyvének talán legértékesebb része a magyar feltalálók életrajzának, működésének ismertetése és egy rövid lexikon az újkor fontosabb találmányairól. Dr. Thiering Oszkár Die Elektrifizierung der landwirtschaftlichen Siedelung. Von Dipl. Ing. Dr. phil. Emil Malkomesius, Paul Parey Berlin kiadása. 74 oldal, 41 ábra. A tanulmánya német telepítésekkel kapcsolatosan felmerült villamosítási kérdésekkel foglalkozik. Megállapítja, hogy a telepek számára a villamosság nem luxus, hanem szükséglet. Ismerteti a nehézségeket (Keletporoszországban 1 km nagyfeszülségű vezetékre ilyen telepítésekből évenként 9000 kwó esik — nálunk Budapest nélkül az egész országra vonatkoztatottan 75.000 kwa és e telepeket ott mégis ellátják!) s bár tisztában van a tanyaszerű (Streitsiedelung) telepítés mezőgazdasági előnyeivel, a villamosítás szempontjából mégis faluszerű telepítést tart célszerűnek. A kétféle telepítés villamosítási költségeit boncolja (az arány sokszor 1:3), kívánatosnak és lehetségesnek mondja a telepes természetben nyújtott munkájának felhasználását, fontosnak a motorteljesítmény helyes megválasztását, valamint a cséplés szövetkezeti vagy más alapon való megszervezését. Megállapítja, hogy a telepesek mindig jobb és nagyobb fogyasztók, mint amilyen a felosztott nagybirtok volt, de óvatosságot ajánl a villamos áram minden olyan felhasználásával szemben, amely fényűzésszámba mehet (melegvíztároló). A tanulmány, a mi tanyáink remélhetően mihamarább időszerűvé váló villamosításával, valamint az új telepítési törvénnyel kapcsolatosan bennünket is különösen érdekelhet. Kár, hogy a pénzügyi megoldás tekintetében nem tartalmaz közelebbi tájékoztatást. A mű kiállítása, az ábrák kifogástalanok. Boros Ferenc Industrial standardization, its principles and application. By: John Gaulard, New York 1934. Az ipari szabványosítás elvei és alkalmazása. A szabványosítás gondolata ugyan mindjobban terjed, de még távolról sem oly mértékben, mint az kívánatos volna, mert az üzemek nagy része még nem ismerte fel kellően a szabványosítással elérhető előnyöket. A szerző művében röviden ismerteti a szabványosítás keletkezését. Régebben, ha pontos gyártásról volt szó, a gyártmány egyes részeit egyenként kellett összeilleszteni. A tömeggyártásnál ez lehetetlen lett volna és ezért szükségessé vált a részek kicserélhetősége. E kicserélhető részeknek azonban nem kellett okvetlenül azonosaknak lenniök, elegendő volt, ha jellemző méreteik azonos gyártási határok közé estek. E határok távolsága a tolerancia, mely csak pozitív vagy pozitív és negatív lehet, ahol ismét az eltérés la. határtól felfelé és lefelé egyforma vagy különböző lehet. A mérés pontosságának fokozásával és a gyártás tökéletesedésével lehetségessé vált a határok szűkítése, úgyhogy ma vannak esetek, ahol a felső és alsó határtól való eltérés egy mikron. Teljesen eltüntetni a határokat azonban nem lehet, mert a gyártás pontosságával rohamosan nőnek a gyártási költségek, úgyhogy a toleranciahatárok közti távolság csökkentésének határt szabnak a gazdasági viszonyok. A szabványosítás ma nemcsak a géprészek méreteire terjed, hanem magában foglal pontos meghatározásokat a szilárdsági adatokról, a vizsgálati módszerekről, az avulási időről, a gépek munkateljesítményéről és a műhelygyakorlat összes szabályairól. Emellett a szabványosításnak rugalmasnak kell lennie, hogy tudjon alkalmazkodni a változott viszonyokhoz. Minden nagyobb üzemnek külön szabványosító osztállyal kellene bírnia, mely független a többi osztályoktól és összhagba hozza a tervező, gyártási, kutató, bevásárló és eladó osztályok működését. A szabványosítást valamely gyárban speciális feladattal lehet megkezdeni, de azután ki kell terjednie a gyár egész működési területére. Csak így lehet sok fölösleges típus gyártását kiküszöbölni és a megmaradt típusok átszerkesztésével elérni azt, hogy a piac szükségletei kevés, de jól átgondolt típussal legyenek kielégítve. Dr. Thiering Oszkár Magyar szerzők irodalmi munkássága 1935/36-ban a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LŐSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) VIII. közlemény. (CLXXVII.) Fővárosi Könyvtár: Aktuális kérdések irodalma. 51. Nemzetpolitikai kérdések. II. Földrendezés, telepítés-tagosítás. Budapest, 1935. Lex, 8', 56 1. Dr. Bolberitz Károly: Németország nyersanyag önellátási törekvései. Budapest, 1935. Kis 8°, 42 1. Mérnökök Nyomdájának nyomása. Gerey László okl. gépészmérnök, a békéscsabai villamosmű igazgatója. A békéscsabai villamosmű működése 1935-ben. Békéscsaba, 1936. 8°, 84 l. 30 ábrával. Corvina könyvnyomda nyomása, Békéscsaba. Dr. Pálfy-Budinszky Endre városi főmérnök: Kerékpárutak városépítési vonatkozásai. (Előadás a Magy. Mérn.- és Ép.-Egylet szegedi osztályán.) Különleny. a ,.Városkultúra" 1936. évfolyamából. 16", 31. Rádió Technika. Műszaki folyóirat. Budapest, 1936 március. I. évf. 1. sz. Felelős szerk. és kiadó: Paskay Bernát ny. postaműszaki főigazgató. Hungária-Nyomda R. T. nyomása. Füzy Rezső Vilmos szföv. műszaki főtanácsos: A közüzemek általános légoltalmi feladatainak ismertetése. Budapest, 1936. ívrét, 30. (Kőnyomat.) Mezőgazdaságunk üzemi eredményei 1934. évben. Az országos számtartás-statisztikai adatgyűjtés alapján. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület üzemstatisztikai bizottságának IV. kiadványa.) Budapest, 1936. Lex. 8°, 1351. „Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R. T. nyomása. Dr. Hazay István: Koordináta kiegyenlítés statikai alapon. Budapest, 1936. Ivrész, 71. számos táblázattal. (Kőnyomat.) „Technikai" kő- és könyvnyomda nyomása. Dr. Bierbauer Virgil építész: Építészeti kultúra. (Különleny. a Magyar Szemléből.) Budapest, 1936. 8°, 71. Athenaeum R. T. nyomása. Mihalik Ferenc, a debreceni Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat főmérnöke: A síkvidéki öntözésekről, különös tekintettel a Berettyó Társulat vízszegény árterületére. H. n. (Debrecen), 1936. Kis 8°, 23. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadóvállalat R. T. Debrecen nyomása. Verkner Richárd: Skizze des physikalischen Weltbildes in materialischer Ansehauung. Budapest, é. n. (1935.) Nagy 8°, XI+254. Josef Németh Technischer Verlag und Buchhandlung Budapest. Schaffer József okt. mérnök, műegyetemi h. tanársegéd: A Horthy Miklós Hídi Boráros téri feljárója. (Különleny. a Technikából). Budapest, 1936. Lex. Nagy 8°, 3.2 ábrával. Dr. Lósy-Schmidt Ede: Hetvenéves a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1866—1936. (Különleny. a Magy. Mérn.- és Ép.-Egyl. Közlönyéből.) Budapest, 1936. 80, 81. Stádium Sajtóváll. R. T. nyomása. Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. V., (ill. 1921-től kezdve, LXIII.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 31. Mladiáta A. János ny. m. kir. folyamőr mítsz. főkapitány, mérnökkari ezredes ajándéka. Az 1917-ben, Háros-szigeten tervezett Atlantica-Hajógyár távlatterve (tusrajz 168X96 cm). 35. Magy. Kir. Államvasutak Igazgatóságának ajándéka: könyv- és folyóirat-másodpéldányok kb. 50 köt. 36. Kőszegi Városi Múzeum ajándéka: Karner Frigyes tanulmánya a régi kőszegi posztósiparról (A Vasi Szende különlenyomata). 37. Rippel Antal magánmérnök ajándéka: Die Entwicklung der Collmann-Steuerungen und deren Ventilbewegungen c. ismertető füzet. 38. Friedr. Siemens-Művek Vasöntő és Hőtechnikai Gyár R. T. ajándéka: öntött vaslefolyó csövek mintatáblája. 30. Országos Iparegyesület ajándéka: 1. Az Iparegyesület megkeresése Pest város tanácsához, — 2. Mesterinas iskolák