A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
3-4. szám - Szemle - "Magyar Műszaki Múzeum"
1936. II. 16. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 27 tettel a földnyomás irányára. Hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy a tárgyaltakkal a földnyomáskutatás még korántsincs lezárva, mert az elmondottak elméleti szempontból tulajdonképpen csak laza szemcsés halmazokra érvényesek és kívánatos, sőt szükséges az elmélet érvényességét a kohéziós kötött földnemek tartományára is kiterjeszteni. Szerző reméli, hogy erről egyik későbbi tanulmányában számolhat be. Végül hálás köszönettel adózok Zakar András műegyetemi tanársegédnek, aki a táblázatok kiszámításában hathatós segítségemre volt. IRODALOM. (1) Janicsek J.: Van-e a földművek csúszásában sík szakadólap? M. M. É. E. Közlönyének Havi füzete. 1928. 11—12. sz. (2) W. Fellenius: Erdstatische Berechnungen mit Reibung u. Kohásion und unter Annahme Kreiszylindrischer Gleitfláche. Berlin, 1927. (3) H. Krey: Erddruck, Erdwiderstand und Tragfáhigkeit des Baugrundes. Berlin, 1932. Vierte Auflage. (4) Ch. Terzaghi: The Mecbanics of Shear Failures on Clay Slopes and the Creep of Retaining Walls. Public Roads. Vol. 10. No. 10. (5) F. Kötter: Die Bestimmung d. Druokes an gekrümmten Gleitfláche. Berliner Akad. Bericht. 1903. (6) H. Reissner: Zum Erddruckproblem. Proceedings of the first Intern. Congress for Applied Mechanics. Delft. 1924. (7) Th. v. Kármán: Ueber elastische Grenzzustánde. Proceedings of the 2nd Intern. Congress for Applied Mechanics. Zürich. 1926. (8) J. Jáky: The Classical Earth. Pressure Theory. Proceedings of the 4,h Intern. Congress for Applied Mechanics. Cambridge. 1934. (9) J. Boussinesq: Applications des potentials. Paris. 1885. (10) Jáky J.: A klasszikus földnyomáselmélet. Vízügyi Közlemények. 1935. 3. sz. 0 5 kW-nl több 0 5—1 kW áramfogyasztás esetén 2000-nél több lakosú községben . . 2000-nél kevesebb lakosú községben 34.0 39.7 39.7 45.3 Nagyfeszültségű villamosáram maximális egységára, fillér/W6, 50 kW-on alul eső áramfogyasztás esetén . . • 50—100 kW-on alul eső áramfogyasztás esetén . 100—500 kW-on alul eső áramfogyasztás esetén Ezenkívül évi 34.— P alapár. A törvény a maximáláson kívül még egyéb rendelkezéseket is tartalmaz, így pl. az áramelosztást végző községek és közületek által felszámítható felárral kapott érték az áramtermelő részére előírt maximális árat legfeljebb 11,3 fillér fouFó-val lépheti túl. Továbbá az 1934 július 17-én érvényben volt áramegységárakat, a fenti maximális áraktól függetlenül, 10%-kal csökkenteni kell, úgy azonban, hogy az így elért új egységár az előírt maximális árnál legfeljebb 11,3 fillérrel lehet kisebb. Minden áramelosztó- és távvezeték-koncesszió tulajdonos, hogy megfelelhessen az új törvény rendelkezéseinek, az áramtermelővel fennálló szerződésének megváltoztatását kérheti. Ezenkívül a törvényben felállított segélyalapból támogatást kérhet, koncessziójának 10 évre való meghosszabbítását, vagy a koncesszió eladását kérheti. A segélyalapot az áramtermelők és elosztók szindikátusa kezeli kormánybiztos ellenőrzése mellett. A segélyalap bevétele az a járulék, amit minden kisfeszültségű áramelosztó fizet a világítási áram bevétele után. A bevétel első része, ami egyenlő a maximális egységár felével, járulékmentes, a másik ugyanekkora rész után 2%, az ezen felüli bevétel után 4% járulékot fizet. 2000-nél kevesebb lakosú községek fogyasztása után a bevétel járulékmentes. A járuléknak a fogyasztókra való áthárítása szigorúan tilos. A segélyalapból adott támogatás 2000-nél kevesebb lakosú községek fogyasztásánál az áramegységár maximálása következtében előállott veszteségnek 80%-át pótolhatja az első évben, 60%-át a második évben, és így tovább. Ezenkívül támogatást adhat az alap ,a hálózat bővítésére és technikai javítására is. A közmunkaügyi minisztériumban felállított legfelsőbb villamossági tanács (Conseille Supérieur de l'Electricité) feladata, hogy minden, a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos kérdésben tanácsot adjon, különösen pedig, hogy a törvény kiadása folytán az áramtermelők, elosztók és fogyasztók között felmerülő vitás kérdésekben döntsön. A tanács 75 tagból áll, amelynek egyharmadrészét az áramtermelők, egyharmadrészét az áramfogyasztók, egyharmadrészét pedig a gazdasági érdekképviseletek küldik ki. (Elektrotechnische Zeitschrift, 1935. 40. füzet.) Marusák Dezső. 9.0 8.4 7.7 SZEMLE. A villamosáram egységárának törvényhozás útján való csökkentése Franciaországban. A villamosáram egységárának szabályozására 1935 július 16 án kiadott francia törvény az állami hatalom beavatkozását jelenti a villamosenergia gazdálkodásnak eddig szabadon hagyott alakulásába. A törvény az ár maximálásán kívül egyéb nagyfontosságú rendelkezéseket is tartalmaz és villamossági tanácsot állít fel. A törvény értelmében 1935 augusztus 1-től kezdve kis feszültség esetére 10, nagy feszültség esetére 4 alább közölt egységár van érvényben, amelyet túllépni nem szabad. Kisfeszültségű villamosáram maximális egységára, fillér/felál Páris (Szajna kerület)-ben 80.000-nél több lakosú községben . . 40—80.000-nél több lakosú községben . 20—40.000-nél több lakosú községben . 15—20.000-nél több lakosú községben . 10—15.000-nél több lakosú községben . 2—10.000-nél több lakosú községben . 2000-nél kevesebb lakosú községben 30 kWó fejenkénti évi fogyaszt, felül 2000-nél kevesebb lakosú községben 15—30 kWó fejenkénti évi fogyaszt. 2000-nél kevesebb lakosú községben 15 kWó fejenkénti évi fogyaszt, alul Minden áramtermelő minimális fogyasztás előírása nélkül és alapdíj nélkül való tiszta áramtarifát köteles felállítani, ezenkívül háztartási készülékek részére speciális tarifát, 2000-nél több lakosú községek részére pedig fogyasztás szerinti lépcsőzetes tarifát köteles bevezetni. Az egyfázisú árammérők maximális bérleti díja havonkint fillérekben : 1 A táblázatba beírt fillérértékeket a megadott német pfennigértékeknek 1.36-al való szorzása útján nyertem. világítási ipari áram 34.0 22.6 35.1 24.9 37.4 24.9 37.4 27.2 38.5 29.4 38.5 31.7 40.8 34.0 43.1 38.5 48.8 38.5 54.4 38.5 Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. II., (ill. 1921-től kezdve LX.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 21. Magyar Általános Gyufaipari R.-T. gyulai gyártelepéről (Reisner Endre igazgató ajándéka): 1. Makói kiállítási bronzérem, 1901. évből. — 2. Torontálmegyei kiállítási érem 1887-ből. — 3. Az 1890. évi aradi kiállítás oklevele, keretben. — 4. Gyufás címkegyüjtemény a Reisner Emánuel gyufagyár összes címkéivel, keretben. — 5. Gyufadoboz készítéshez használt falemezek kivájására és bemetszésére szolgáló vájó- és metszőkések. 22. Beszerzések a budapesti régiségkereskedőktől: 1. Egykorú metszetek a magyar mérnöki kar kiválóságairól: Képessy József, Korizmics László, Mihálik János, Reitter Ferenc, Ybl Miklós, Herrich Károly, Ludvigh Gyula. — 2. Egykorú metszetek a magyar műszaki életben szerepet játszott közéleti kiválóságokról, uralkodókról, egyetemi tanárokról: Gorove István, Gróf Mikó Imre, Gróf Pálffi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Ráth Péter, Báró Sina Simon, Gróf Széchenyi István, Türr István, Ürményi József, Gróf Zichy József, József nádor főherceg, II. József császár, Zsigmond király, II. Rudolf