A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
9-10. szám - Szakirodalom
1937. III. 7. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet Közlönye 54* egyetemi ifjúság által 1894-ben átnyújtott üdvözlő irat az akkori hallgatók néveláírásával. — 6. Kir. Magy. Természettudományi Társulat üdvözlő irata 1918-ból, félszázados tagsága alkalmából. — 7. Az 1896. évi ezredéves kiállítás bíráló bizottságának a milleniumi nagy éremmel való kitüntetéséről szóló irat. — 8. A Matematikai és Fizikai Társulat tagsági oklevele 1891-ből. (A felsorolt okleveleket vitéz Nagy Géza ny. ezredes ajánlotta fel 1936 április havában Kherndl professzor hagyatékából dr. Mihailovich professzor tanszékének, melyet az most a Műszaki Múzeumnak adott át.) 80. Süss Nándor Pracisiós Mechanikai és Optikai Intézet II.-T. újabb ajándéka: 1. Nagytávcsöves vonalzó. — 2. Cséthylele feszítő. — 3. Egyszerű tájolós műszer. — 4. Gravitációs kerék. — 5. Repülőgép-hossz elhajlásmérő. — 6. Repülőgéphűtőhőmérő. 7. Háromcsöves erősítő hangerőszabályozó, fejhallgató és prekuppel, tokban. - 8. Irányzó tájoló. — 9. Vízállásregisztráló készülék. — 10. Kiss-féle repülőgépkilengésmérő. — 11. Eötvös—Pekár-féle kis gravitációs torziós inga eredeti, vízfestésű keresztmetszete 99x61 cm méretben, fekete keretben. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy szintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- ésÉpítész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére: Budapest, IV. ker., Reáltanoda utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) Földcsuszamlások a budai Várhegyen. Ezen a címen ismerteti Pirovits Aladár ny. szlv. műsz. főtanácsos az előállott jelenségeket. Az ismertetés 30 oldalas füzet alakjában jelent meg, melyben a szerző — a tárgyba való általános bevezetés után — megállapítja, hogy a földcsuszamlások általánosságban két körülménynek kedvezőtlen összetalálkozásából keletkeznek. Egyik a geológiai rétegződés a hegy lejtője irányában, a másik a talajnak átnedvesedése kóbor talajvizek áramlása folytán. A vizes földtömeg a fizika törvényei szerint elveszti egyensúlyi helyzetét és a hegy lejtője irányában elcsúszik. Talajvíz nélkül nincs földcsuszamlás, ennek megszüntetése tehát a talajvíz távoltartása, adott esetekben pedig támfalak építése útján lehetséges. A Várhegyen csak ott volt földcsuszamlás, ahol a hoszszas esőzés folytán átázott talajrétegek a Vérmező felé lejtenek, pl. a Logodi utca 61. és 63. számú házak alatt és ezek irányában az Attila-utca felé. De már a Logodi-utca 65. számú ház alatt a rétegeknek más irányuk lévén, ez a ház érintetlen maradt. A földcsuszamlások, miként a földrengések, jogilag mindenkor vis major esetnek vehetők. Dr. F. J. A brennbergi kőszénbányászat története 1759-től 1792-ig. Irta: dr. Kán Imre. Különlenyomat a Bányászati és Kohászati Lapok 1936. évi 4., 5., 6. és 7. számaiból Budapest, 1936. 31. 1. 40. Ipari kitermelés céljából Magyarországon Sopronban bányásztak először kőszenet. A kezdeményezés érdemét nem érinti, hogy a város, — amely a bánya tulajdonosa volt, — 1792-ig pénzügyi szempontból kénytelen volt bérbeadni bányászati jogát. Ilymódon csak 1759 és 1770 között, valamint 1786-tól 1791-ig volt a bánya saját kezelésében. A közbenső idő alatt a város ellenszolgáltatás nélkül adott alkalmat a kitermelésre, hogy ily módon a szén alkalmazása minél szélesebb rétegekben elterjedjen. A kitermelésben előálló kényszerű szünetek következtében, amelyeket viszont a folytonos háborús állapot által kedvezőtlenül befolyásolt népesedési viszonyok magyaráznak meg, csak nehezen tudott megfelelő és állandó igényű fogyasztóréteg kialakulni és fejlődni. Elsősorban a nagyipar hiányzott teljesen, tudjuk, hogy a bécsi udvar igyekezett a magyar iparosodást már csírájában minden eszközzel elfojtani. Ilyen körülmények között a kézműipar volt a legjelentősebb tényező a szénfogyasztás terén. A brennbergi bánya kitermelése körül nagy jogi vita indult meg. A város azt a nézetet képviselte, hogy a bányászati jog a telektulajdonost illeti meg, ezzel ellentétben a bérlő azt vitatta, hogy a szén — fontossága következtében — a telektulajdonos beleegyezése nélkül is tetszés szerinti mértékben termelhető ki és csupán a hatóságoknak van belelszólásuk. A vitát Mária Terézia döntötte el kompromisszumos alapon, majd 1759-ben elismerte a város elsőbbségi jogát, az esetben, ha saját kezelésben újra elkezdi a bányászást. Csakugyan a város erre át is vette az üzemet. Sok civódásnak vetett végett. 11. Józsefnek 1788-ból kelt rendelete, amely a magyarországi szénbányászat nagyarányú zavartalan fejlődésének alapjait teremtette meg. Dr. Tyrman Miklós: Adatok a magyar kőszénbányászat történetéhez a XVIII. században. Irta: Kán Imre. Különlenyomat a Bányászati és Kohászati Lapok 1934. évi 4., 5., 6. és 7. számaiból. Budapest, 1934. 31. 1. 4. Szerző tanulmányában hatalmas levéltári anyagot dolgozott fel, emellett a hazai és külföldi szakirodalom átkutatásában is alapos munkát végzett. Magyarországon a szén utáni rendszeres kutatás 1766-ban indult meg. Ekkor fedezték fel a pécsi, salgótarjáni és a zsilvölgyi telepeket s néhány évtized múlva megindult kitermelésük. Sok akadályt jelentettek az évszázadokra terjedő háborúskodás okozta rossz közgazdasági, politikai és nyomorúságos szociális viszonyok. A kitermelést korántsem a gazdasági szükséglet indította meg, — mint joggal hinni lehetne, — hanem Mária Terézia rendelte el, követni és utánozni akarván ezzel a külföldi példákat. Megbízható források igazolják, hogy a szén már 1735-ben alkalmazásra talált hazánkban, pedig az első szénbányát csak 1759-ben tárták fel Sopronban. Üzemét már 6 hónap múlva be kellett szüntetni. A vállalkozói kedvet megölte a bányatörvények teljes hiánya. Csak 1788-ban került a kérdés szabályozásra, amidőn II. József a kibányászott szén tulajdonjogát a bánya birtokosának ítélte. Rendkívül érdekes anyagot szolgáltatnak a levéltári adatok a határozat előzményeiről, tárgyalásáról és vitáiról. Ebben a korban nem volt még iparunk, ezért kézművesek érdeme az új fűtőanyag bevezetése hazánkban. Technikai szempontból is érdekes, 1766 ból származó leírást tartalmaz végül a dolgozat a tárfaszenesítő és szénlepárló eljárásokról, valamint arról, hogy ebben az időben hogyan használták fel a szenet mész- és téglaégetéshez. Dr. Tyrman Miklós: Elektrische Messungen. Von IVerner Skirl. Második, teljesen átdolgozott kiadás, 711 ábra, 15 mélynyomásos kép, 802 oldal. Siemens-Handbuch: Walter de Gruyter und Co., Berlin kiadása. A villamos mérések technikájának ismerete ma nemcsak az elektrotechnikus számára szükséglet. Skirl könyve felöleli az erősáramú és gyengeáramú mérések egész területét, megismertet a mérés módjával, a műszerekkel, a számítás menetével. Előadása rövid és világos, az ábrák beszélnek, a képek igen szépek. Kitűnő tankönyv annak, aki a villamos mérések egész területét meg akarja ismerni s pompás felütőkönyv annak, akinek gyakorlatában mérések keresztülvitele előfordul. Borús Ferenc: Magyar szerzők irodalmi munkássága 1936—37-ben a technikai és ipari irodalom, valamint az ezekkel rokon tudományágak területén. Közli: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE egyleti könyvtárnok. A KÖNYVÉSZET. (Bibliográfia.) IV. közlemény. (CLXXXIi.) A kényszerkartet. A Magyar Jogászegylet gazdaságjogi intézetetek kényszerkartetankétja. 1935. évi december havában tartott előadásai és felszólalásai. Budapest, 1936. Kis 8., 84 1. Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda R. T. Dr. Bartel János, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasművek R. T. igazgatója: Zur Frage der Kerbzaeligkeit des Schienenwenkstolles. Budapest, 1936. Ívrét, 8. 13 ábrával, képpel és táblázattal. (III. Internationale Schienentagung. Budapest, 8—12. Sept. 1935. Ungarischer Werband für Materialprüfung.) Sonderabdruck. Dr. Ströszner Ödön egészségügyi főtanácsos, egyetemi rk. tanár, igazgató. A székesfővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézet 1935. évi működése. Budapest, 1936. 80, 51. Vortraege gelegentlich der Festsitzung der Lichtteehniker der grassen Europaeischen Glühlampenfabriken ím Lichttechnischen Institut zu Budapest, arn 13. Mai 1936. A M. Kir. Budapesti Vámmentes kikötő jelentése az 1935—36. költségvetési évről. Budapest, 1936. 16, 22 1. M. Kir. Állami Nyomda. Dr. Orel Géza főigazgató: Értekezések az árusítás technikájáról, a mezőgazdasági oktatásról és a pályaválasztásról. Budapest, 1936. Negyedrét, 84 1. Attila-Nyomda E. T. Az üzem. Műszaki ismeretterjesztő közlöny, 1936. II. évf. Szerkeszti: Vértes Jenő. Budapest V., Mantró u. 3. Kis 8". A magyar közlekedésügy monográfiája. Márk: Zelovich Kornél, műegy. ny. r. tanár, dr. Kitesz Lajos ny. máv. főtanácsos, ,,,. Gyökössy Endre máv. főtanácsos,, a Petőfi Társaság tagja, Iz. Gonda Béla ny. műsz. főtanácsos, Nickl Béla főfelügyelő, dr. Wagner Gyula máv. tanácsos, Tánczos László, dr. Kertész János és Lányi Ignác Károly, U. és é. n. (Bp. 1936.) Tvrét (folio), 2311. számos képpel.