A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

23-26. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom

212 14 Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 17—18. szám. felhasznált nátriumszulfát mennyiség az említett csapa­dék nátriumklorid tartalmának megfelelő mennyiségben adandó az oldathoz. Ily módon a nátrimklorid mennyiség 0,1%-ra szorítható. A megömlesztett késztermék tartalmaz azonkívül még kevés nátriumszulfátot is, de a NaOH tarta­lom eléri a 99,6%-ot. Dr. Papp Elemér: A celulóze­ műrost. A Zellwolle, a gyapjúszerű cellulóze­műrost, az önellátásra berendezkedő Németország egyik leg­fontosabb mesterséges textil-nyersanyaga. Nem pótlék. Érté­kes tulajdonságai önálló szerephez juttatják. Lényegében viszkóz, amelyet szállá húzva és cellulózehidráttá alakítva szétvagdalnak, majd bodorítanak (fodroznak). Ez a mirosz­tömeg ugyanúgy fonható, mint a gyapot, a gyapjú vagy a chappe-selyem és hasonlók. Ebben lényegesen eltér a műsely­m­ektől. Utóbbiak elemi szálai tetszés szerinti hosszúságúak és többé-kevésbé erősen összesodorva (cérnázva) már szövésre alkalmas fonalat adnak. A cellulóze-műrostot, a vistrát (vagy tanúját) megfonják. Ezért a rost a tervbevett fonóeljárásnak megfelelő hosszban készül, így a gyapotfonóeljáráshoz ú. n. pe­lyhes, 30—40 mm-es szálakból álló rosttömeget állítanak elő. Chappe-selyemmel elkeverve a silektra fonalat adja. Eh­hez 40—150 mm-es darabokra vágják. A fésűsfonó-eljáráshoz 6—9 g métersúlyú nyalábokká fésülik. Ezek nagyobb méter­súlyban is készülnek, ha gyapjúval fonják őket össze, így a wollstra nevű kevert anyagot kapják. Az természetes, hogy ezek a gyapjúszerű cellulóza-rostofó nem egyenértékűek a gyapjúval. Ennek legfőbb oka a szála­kat felépítő elemek, a micellák különbözősége. Ezért nem érhetik el utóbbinak nyúlékonyságát, rugalmasságát és va­saláskor tanúsított plasztikusságát. Külsőben nagyon hason­lóvá tehetők hozzá. Megfelelő mechanikai és kémiai kezelés­sel még a jellemző pikkelyes felület is többé-kevésbé utánoz­ható. Az ilyenformán előállított szál, a műrostanyag, jól fon­ható és fénytelen, akár amaz. A gyapjúszövet tudvalevően ott fényesedik ki, ahol a szálak pikkelyei lekoptak. A vistra­f­onalakból szőtt kelme tulajdonságai kielégítőek. Jól vasalha­tók és hőszigetelőképességük is inkább a gyapjúéhoz, mint a gyapotéhoz áll közel. Vistra-anyagot kb. 17 éve készítettek először Kölnben. p­iacra 1921-ben került. Azóta egyre javították. Az E. G. Far­benindustrie-gyárak szakadatlan kísérletezésekkel nedves sza­kítási szilárdságát 100:45-ről 100:70-re emelték. Egybe min­den fonóeljárás számára használhatóvá tették. Ez az új, köny­nyen kimosható k­ezekkel sikerült. A szövetek kikészítése kü­lönös gondosságot kíván, de minden igényt kielégít. Ruha­szövet, bútorhuzat, kötött áru, bársony, szőnyeg stb. egyaránt készül belőle. Ma a német rostanyagszükséglet 12%-át fedezi. 1935-ben 30, 1936-ban már 50 mill. kg-ot termeltek. Ez a szám 1937-ben előreláthatóan 70-re emelkedik. Olaszország mellett, — amely lanitált is készít — Anglia, Japán és Amerika is gyártja. A pamutszerű olasz műrost a bobot; a gyapjúszerűt superlena néven ismerik. Műrostanyagot a rézoxid- és az acetát-műselyemanyagból is nyernek. Ezek kuprama-, ill. aceta néven ismeretesek. Österr. Ch. Ztg. 1937. 1. sz. Dr. Brummer Ernő. átmérőjű, E. D., E. K., E. B. és E. A. jelű parcellán egye­nes bevezetők (5 db). 1000 voltos bordás porcellán szigetelő (1 db). R. 3., R. 2., H. 4., H. 3., H. 2. és H. 1. jelű porcellán­csigák (6 db). Porcellánbevezető árammérőhöz (1 db). Por­celláncsiga No. 4 jelű (1 db). Porcellánsarokcsiga (1 db). Gombaalakú porcellán szigetelőtest (1 db). Bordás porcel­lán szigetelőtest 3000 volt vastartóval (1 db). Széles köpenyű harangszigetelő vastartóval (1 db). 3000 voltos bordás por­cellánszigetelő (2 db), összesen 21 db. IV. Kapcsolók: 50 és 500 amperes egysarkú késes átkap­csoló öntöttvas-alaplappal (2 db). 50 és 300 amperes két­sarkú késes átkapcsoló öntöttvas-alappal (2 db). 100 amperes egysarkú átkapcsoló öntöttvas-alappal (1 db). 1000 amperes Cellát megszakítás nélküli kapcsoló (1 db). Két­sarkú kikapcsoló biztosítóval, pala-alappal 50 amp. (1 db). Ganz-féle szakaszoló 100 amp. (1 db). Transzformátor szá­raz átkapcsoló, kétsarkú 200 amp. (1 db). Ganz-féle egyfázisú olajkapcsoló 3000 volt, 60 amp. (1 db). Ganz-féle három­fázisú olajkapcsoló 15000 volt, 200 amp. (1 db). Schlatter-féle egyfázisú transzformátorkapcsoló (1 db). Egysarkú szakaszoló öntöttvas-alaplappal 200 amp. (1 db). Szakaszoló egy db tám- és egy db átvezető szigetével 6000 volt (1 db). Szakasz­átkapcsoló 6000 volt, 400 amp. (1 db). Egysarkú késes kap­csoló márvány-alaplappal 200 amp. (1 db). Egysarkú pillanat­kapcsoló 400 amp. (1 db). Olajkapcsoló 3000 volt, 20 amp. A. Z. 0. 200 típus (1 db). Légvezetéki árbockapcsoló, két­sarkú, 6000 volt, 200 amp. (1 db). Kapcsoló kerek porcellán­alaplapon 10 amp. (1 db). Szakaszoló öntöttvas-alaplappal, egysarkú, 200, 350 amp. (3 db). Átkapcsoló öntöttvas-alaplap­pal, egysarkú, 200 amp. (1 db). Olajkapcsoló 3000 volt, 300 amp., IV. v. típus (1 db). Szakaszátkapcsoló, egysarkú ön­töttvas-alaplappal, bordás tartószigetelőn (1 db). Megszakító­aljzat öntöttvas-alappal 3000 volt (1 db). Motorindító ellen­állás, önműködő kikapcsolóval (1 db), összesen 28 db. 88. Szalay Dezső nyug. miniszteri tanácsos ajándéka Bo­rovit­s Albin nyug. miniszteri tanácsos hagyatékából. J. Schablass és Fia bécsi mechanikusok által 1845-ben készített és területmérésre szolgáló Alder-hárfa (1 db). 89. Petz Jenő nyug. Máv. műszaki főtanácsos ajándéka fia, Petz Jenő Máv. műszaki tanácsos útján. 1. A Kir. József-Műegyetem által 1879 január 8-án kiállított földmérői okle­vél Petz Jenő részére. 2. A Kir. József-Műegyetem által 1889 május 7-én kiállított mérnöki oklevél Petz Jenő részére, a­ Műegyetem nagyobb pecsétjével. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. V., (ill. 1921-től kezdve LXXI.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett újabb adományok. 87. Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek ado­mánya. I. Világítótestek, ernyők és tartozékok. Szélesen sugárzó világótestek nyitott és prizmás zárt védőüveggel, valamint zománcozott vaslemezből (3 db). Mélyen sugárzó, elipszis alakú világítótest (1 db). Két és négy irányban sugárzó világítótestek zománcozott vaslemezből (2 db). Görz-, Saturnus-, gombaalkú- és Orion-világítótestek (4 db). 60 mm átmérőjű lapos, mély és színes, csipkésszélű porcel­lánernyők (3 db). 60 mm átmérőjű csipkés- és egyenesszélű homályos tulipánernyők (2 db). 100 mm átmérőjű csiszolt gömbüvegbura (1 db). Díszes sárgaréz falikal 250 mm kar­távolsággal és csipkésszélű homályos üvegernyővel (1 db). Ellenállásfoglalat-sorozat (1 db). Ferde falifoglalat (1 db). Vízmentes világítótest védőüveggel és kosárral (1 db), ösz­szesen 20 db. II. ívlámpák és tartozékai: Váltóáramú és egyenáramú ívlámpa (2 db). Ívlámpabura (2 db). Ívlámpa fojtótekercs (1 db). Öntöttvas ívlámpa felhúzódob karral (1 db), összesen 6 db. III. Porcellánszigetelők: 11, 16, 23 és 36 mm átmérőjű csövekhez szolgáló porcellán pipabevezetők (4 db). 29 mm SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÖSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy szintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda­ utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) A gépjármű-közlekedés fejlődésével kapcsolatban felmerült kérdések. Irta: Donner Kornél. Szerző kiadása: 1936, Buda­pest, 109. old. 80. A közlekedési útvonalak a szükség szerint évszázadok folyamán alakultak ki, a vasútvonalak viszont a társaságok üzletpolitikája és egymás közti versenye alapján építtettek meg. Ez az oka annak, hogy az automobil háború utáni mű­szaki tökéletesítésével hamarosan előtérbe lépett az indivi­duális közlekedés. A vasúti közlekedés mindeddig bizonyos mértékben kiragadta magát a termelés rendjéből, — írja a szerző — önkényesen új irányokat vett fel, egyes helyeket elhanyagolt és az újabb útvonalak is a vasúti hálózathoz igazodtak; az automobilizmus viszont megint visszafordult a delizsánc elhagyott országútjára. Az egyéni szállítás előnyei ma már elvitathatatlanok. Az üzletembernek, orvosnak stb. nem kell a menetrend merev rendszeréhez igazodni, egész időbeosztását mozgékonyabbá és szükségének megfelelőbbé teheti. A továbbiakban felveti a kérdést: várjon a közúti auto­mobilközlekedés versenye káros-e a közgazdaságra? Ma még nem látni az alakulás irányát világosan. Különösen áll ez Magyarországra, ahol még csak minden 305-ik lakosra jut egy autó (U. S. A.-ban minden 5-ikre). Minthogy Magyaror­szág távolról sem érte el a telítettség fokát, az automobiliz­mus hatásának — az ország közgazdasági vonatkozásainak függvényében való ábrázolása nem igen lehetséges, szerző igen tanulságosan a velünk hasonló gazdasági szerkezetű és méretű Új-Zéland példáját veszi bonckése alá és arra az eredményre jut, hogy a példabeli agrárországban az autó- és vasúti szállítás egészítik ki egymást a távok hosszúságának megfelelően.

Next