A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)

3-4. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom

10 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 1—2. szám­. (len Lilidéi­ alatt halad át s a­ Brandenburger- Tor-hoz ér el. Ez a szakasz van már üzemben. A még el nem készült sza­kasz a Z­otsdamer Platzot érintve az Anh­alter Bahnhof alá fut be és csatlakozik a már meglévő vonalhoz. Az új vonal­nak jelentősége igen nagy, mert az üzleti és hatósági ne­gyedet szeli át, azonkívül egyrészt az északi és déli város­rész és a Stadtbahn, másrészt az északi és a déli városrész közt létesít közvetlen összeköttetést. A teljesítőképességhez igazodva, a biztosítóberendezések óránként 411, egyen­ként nyolc kocsiból álló vonat közlekedtetését teszik lehe­tővé. A mai forgalom III perces. A megengedett legnagyobb se­besség 48 km/ó, a vonalon azonban 150 m sugarú ívek vannak. Különösen nehéz volt a vonalvezetés a friedrichstrassei pálya­udvarnál. Itt ugyanis a Stettiner Bahnhof felől haladva elő­ször a Spree alá, azután az U-Bahn alagútja fölé, majd a friedrichstrassei pályaudvar alá kellett a vonalat vezetni, így itt 33%-os emelkedések és ellenesések alkalmazására volt szükség. (Verkehrstechnisch­e Woche, 1936, 3­1- 31. sz.) Szabó Dezső. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. I., (ul. 1921-től kezdve I.XVII1.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 70. K­assay Aladár m­. kir. bánya­ügyi főtanácsosnak, az Első Du­na gőzha­józási Társaság ny. bányaigazgatójának ismé­telt ajándéka. 1. Gracheg Gyulának, Nagykanizsa város erdőmérnökének, korábban a gróf Batthyány-féle uradalom erdészének (+1876) „Über technisches Zeichnen im Forstfad­w. Brod and Kulpa 1870" című, német nyelven írt és a sekneci Bányászati és Erdészeti Akadémiához benyújtott államvizs­gái dolgozata (az Akadémián ezidőtájt még német nyelven folyt ugyanis az oktatás) 11 db színes rajzzal, kávébarna vászonkötésben. — 2. Blasehek (Balsay) Aladárnak jeles ered­ményű bányamérnöki oklevele. Kiállította a Selm­eci. M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia 1900-ban. (A román betö­réskor elhurcolt oklevélnek függőipecsétjét letépték és meg­rongálták.) 71. Tschenke Herman építész ismételt ajándéka: 40 db fényképfelvétel a Ganz-féle Vagongyár telepéről az 1890-es évekből. 72. Dr. Sasvári Géza műegyetemi nyilv. rk. tanárnak, a Köszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (Drasche) vezér­igazgatójának ajándéka. Görgeinek 1871-ben kelt és a Stein­kohlen- und Ziegelwerks-Gesellschaft in Pest nevében Itallus Zsigmond annavölgyi bányafelügyelőhöz intézett német nyelvű levele, barna keretben. 73. Párai Vajna Gabriela úrnő ajándéka vitéz budahegyi Pa­uer János m. kir. kormányfőtanácsos, éptészmér­nök útján. La­nis­rancon­i Enea .mérnök, Magyarország ármentesítése. Buda­pest, 1882. című mű, aranyozott, vörös vászonkötésben. (Ívrét, 78­­., két térképmelléklettel és kinyomott elismerő levelekkel.) 74. Süss Sándor Preciziós, Mechanikai és Optikai Intézet R.-T. ajándéka: 6X30 tábori, prizmás látcső és alkatrészei­nek munkafolyamata (83 X 73 cm fatáblán). 75. Sártory László, államnyomdai l­zámmvivő özvegyének ajándéka, apósának, Sártor­i Antal (1829—1896) miniszteri ta­nácsosnak, az állami földmérés és az államnyomda ügyeit intéző pénzügyminisztériumi ügyosztály egykori vezetőjének hagyatékából. Antalffy Andor ny. pénzügyminisztériumi min. tanácsos útján: 1. Sártory Antilnak a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara által 1852-ben ki­állított magyarnyelvű mérnöki oklevele a kar­ függő pecsét­jével.­­ 2. Sártory Antal két jeles eredményű tanulmányi bi­zonyítványa a pé­csi líceumtól 1846-ból és 1847-ből. — 3. Az 1829-ben Ráckeresztúron (Fejér m.) született Sártory Antal keresztlevele 1852-ből, honvédhadnagyi igazolványa :1867-ből és Buda sz. kir. város által 1850-ből hitelesített katonai elbo­csátó levél másolata, összesen 6 db oklevél és okirat. 76. Antalffy Andor ny. min. tanácsos ajándéka: 1. A ma­gyar állami földmérés (1934) c. füzet. — 2. Naczimhácz Lajos magyarhoni hites mérnöknek, A becsleges földosztásról c. kézirata 1856-ból. 77. Dr. Tyrman Miklós ajándéka Tyrman Károly hagya­tékából. Recent improvem­ents in the steam-engine. London, 1880. c. könyv. 7S. Dr. Pekár Dezső ny. min. tanácsosnak, a dr. Eötvös Loránd Geofizikai Intézet első igazgatójának ajándéka: 1. Az Eötvös—Pekár-f­éle kis gravitációs torziós ingának leírása­ és a méréseknél való kezelése magyar és német nyelven (az ingát má­r korábban a Süss Nándor-féle Intézet Rt. és dr. Pekár Dezső együttesen ajándékozták a Műszaki Múzeum­maik). — 2. Dr. Pekár Dezső arcképe (Halmi felvétele 24.4X33.3 cm). — 3. Dr. Pekár Dezső dolgozatai: Báró Eötvös Lóránd emlékezete (1920). Az Eötvös-inga Indiában (1930); Travaux de lInstitut Géophysique Báron Roland Eötvös (1930 és 1933); A Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet tízéves tudományos működése (1931); Eötvös torziós ingája az ásványolajkutatás szolgálatában (1934); Eötvös ingája a francia Limagneban (1935); Földalatti üregek kimutatása Eötvös torziós ingájával (1935); A geofizikai kutatás magyar halottja Chilében (1936); Das Karon Roland Eötvös Geophysikatische Institut in Buda­pest. The Sm­­all Original Eötvös torsion balance. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy szintén az ismertető kéziratokat is ,szíveskedjenek a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda­ utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) III. Internationale Schienentagung. 3.-éme journée inter­national du rail. Budapest, 8—12 sept. 1935. Szerkesztette dr. Ing. Czakó Miklós. Nagy quart, 262­­. A Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének kiadása. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Meeh. Teelin. Intézet nyomdája. A mű a kongresszuson tartott 34, német, angol, francia és olasz előadás szövegét tartalmazza eredetiben. Az előadá­sokon I. általános jellegű kérdéseket tárgyaltak, II. a kopás, III. törés, belső feszültségek, anyagkifáradás jelenségeivel foglalkoztak, IV. ismertették az üzemi tapasztalatokat, V. a szerkesztési eljárásokat és végül VI. a hegesztés külön­böző eljárásait. A megjelölt tárgykörökön belül a mű az alábbi dolgo­zatokat tartalmazza: 1. A zürichi anyagvizsgáló intézet kísérleti eljárásai­ról és annak eredményeiről számol be. A főkérdések a ko­pással, kifáradással, töréssel szemben tanúsított ellenállás­sal, mint műszaki és a beszerzési, kicserélési költségek, ka­matok és ócskavasérték figyelembevételével, mint gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Laboratóriumi vizsgálatok és ta­pasztalati eredmények támasztják alá az egy- és kétalkotós, valamint a metegekezelésű sínanyagokról szóló jelentést. 2. A sínanyagok javításáról szól. Javították a hengerlési és hűtési eljárásokat. Az edzettfejű sinek jól beváltak. A tal­pon gyakran előálló repedések elkerülése végett új henger­lési eljárás alakult ki. Hideg telű­ országok részére speciális acél készü­l. 3. A hengerelt sinek készítésük után bizonyos ideig pihentetve, magasabb húzószilárdságot és mintegy két­szeres nyúlást tüntetnek fel, valamint kontrakciójuk is megnövekszik. A hengerlés utáni hőkezeléssel ugyanazt a hatást lehet elérni, mint pihentetéssel. Magyarázata: az elemi kristályok közt megmunkálás közben feszültségek támadnak, melyek később a kristályszerkezet visszaalakulá­sára (rekristalizáció) vezetnek. Röntgenvizsgálatokkal igye­keznek e jelenség további magyarázatát felderíteni. 4. Az Arlberg-i kísérleti pályán tapasztalt eredményekről szá­mol be. A sínek kopása, úgy látszik, inkább a felépítmény tervezésétől, elhelyezési módjától és az üzemi igénybevétel­től függ, mint a metallurgiai összetételétől. 5. A. m. kir. államvasutak vonalain 1891, vagyis 44 év óta szerzett tapasz­talatokat ismerteti. A sínek anyagának kiváló minőségére vall, hogy pl. a 428 kg-on síntípus 222 millió­­ bruttó teher áthaladása után 35 évi használatban mindössze max. 3,75 mm kopást tüntettek fel. 6. Az átvételi ellenőrzésről szól. A középértéktől való eltéréseket statisztikai alapon a Gauss­féle törvény felha­sználásával szá­mít­ják ki és az eredménye­ket összehasonlítják a szállítási feltételekkel. 7. Edzett sín előállítási módjait tárgyalja. Közvetlen a hengerlés után a még meleg sín felső felületét porlasztott vízsugár hatásának teszik ki. 8. A kész sínek hajlítása és újabb kiegyenesítése, ha megfelelő szakszerűséggel végzik, nincs káros hatással az anyag tulajdonságaira, mert a használt legkisebb görbi­-

Next