A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 74. évfolyam (1940)
7-8. szám - Egyleti közlemények
1940. II. 18. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye A Boul, Raspail-t és Haussmannt csak a világháború után fejezték be. A kiállítások hoztak még egyegy új foltot a városképbe (Trocadéro, Eiffel-torony). Különben jóformán teljes passzivitásba süllyedt a hatóság, pedig a város növekedése nem állt meg és már 1900-ban elérte a 2.800.000-t, nem is beszélve arról, hogy ismét túlfolyt határain, sőt a falakon kívül növekedése még nagyobb iramúvá és még rendetlenebbé fajult (11. ábra). A Szajna megyei Pakson kívüli része 1801-ben 84.000, 1931-ben 2 millió lakost számlált. Kis falvakból százezres munkásvárosok, vagy ipari centrumok lettek, anélkül, hogy egymással és a közigazgatási Párissal bármi kapcsolatot kaptak volna, ötven évnek kellett eltelnie, míg végre a regionális rendezés kényszerítő szükségességét hivatalos körök is felismerték. Másik nagy hiba Párisban a vasúttársaságok liberális magárahagyása. (1. ábra.) Így maradtak a pályaudvarok egymással és a városi úthálózattal kielégítő kapcsolat, a nagyvásárcsarnok pedig teljesen vasut nélkül, noha a pályaudvarokra befutó helyi forgalom már hallatlan méreteket öltött. St. Lazare-ról d. u. 11 és 7 óra közt 56 banlieu vonat, kb. 50.000 embert visz el naponta. Utakkal pedig épp St- Lazare van a legroszszabbul ellátva. Lyon, Orsay és Austerlitz előtt sem sokkal jobb a helyzet. Vannak tervek (Dervaux), amelyek a pályaudvarokat az erődökig tolnák ki s a megszűnő vonalak helyén autóstradákat terveznek. A megoldás értéke kétséges, mert ugyanaz a forgalmi nehézség állna elő az autóút belső végén. Páris mai úthálózatában a folyón átvezető forgalomnak az egy Strasbourg-ú1. Michel vonal kevés. Hiányzik a Châtelet-Nation, Boul, St.-Germain-Ecole Militaire összeköttetés, végül a délnyugati részen egyáltalán nincs egészséges útvonal. Hénard 1904-ből származó tanulmányaiban több radiális útáttöréssel próbál a helyzeten javítani. (12. ábra.) A város területét a belső erődök vonaláig koncentrikusan bővítené. Az összes keresztezéseket giratoire rendszerben oldja meg, ami az akkori kocsiforgalomnak szépen meg is felel. 11. ábra. A házakkal borított terület növekedése Kaper Párisban és környékén. A város közigazgatási határát jelzi a Thiers-féle erődök vonala, rajta kívül a Boulogne-i és a Vincennes-i liget. A település már a Szajna megye közigazgatási határain (pontozott vonal) jóval túlterjedt és főleg a Szajna kanyarában meg a Marne-hurokban teljesen elborítja a vidéket. Az alsó jobboldali kép a távolabbi környék erdőterületeit tünteti fel. Terve elméleti terv, megvalósításra nem került, csak a giratoire rendszert alkalmazzák a nagyobb tereken. (Folytatjuk.) 12. ábra. Howard városrendezési terve (1904.) Jellegzetessége a kivezető utak határozott áttörése és a parkok egyenletes szétszórása a város területén. Egyleti közlemények. TERVPÁLYÁZATI EREDMÉNYEK. A m. kir. Államvasutak Kőbánya-alsó pályaudvarán építendő állomásépület nyilvános tervpályázatán I. díjat nyert: v. Kamarásy Jenő. II. díjat nyertek (2 díj): Árkay-Bertalan és Hönsch László, Linczmayer János. Megvételt nyertek: Hanák Pál, Pretsch János, Zsitva Tibor, Wannenmacher Fábián, Heysa Károly. Dicséretben részesültek: Lechner Kamill és Ödön, Schuster Ferenc és Táby Ervin, Ivánka András, Kosch Jenő (B terv), Hack Győző. A kiskunhalasi városi közkórház kibővítésének nyilvános tervpályázatán I. díjat nyert: Bresztovszky B. Domokos. II. díjat nyert: Árkay Bertalan. III. díjat nyert: Jablonszky Ferenc. Megvételt nyertek: Falkay Kázmér, Tschenke Hermann, Kovács Ferenc. Tudósítás az Anyaegyletben megtartott szakosztályi ülésekről. A geodéziai szakosztály 1999 február hó 10-én tartott rendes ülésének jegyzőkönyve. Elnök: Bikfalvy Béla. Jegyző: Illés István. Elnök felkéri Exner Emil tagtársat Háromszögelési alapvonalak mérése" című vetítettképes előadásának megtartására. Előadó pár szóval megemlékezett a felsőgeodézia történetérőlés az alapvonalmérő készülékek fejlődéséről. Napjainkban a felsőrendű háromszögelési hálózatok alapvonalait Európában mindenütt vnvárdrótokkal mérik. Ezzel a készülékkel s a mérés pontosabb és sokkal gazdaságosabb, mint a régi rudas alapvonalmérő készülékekkel. Ezután vizsgálat tárgyává tette, milyen követelményt támaszt a mai háromszögelés az alapvonalméréssel szemben. Bebizonyította, hogy a modern I. rendű háromszögelési hálózat kiegyenlítésében akkor vehetjük az, alapvonal hosszát változatlan mennyiségnek,ha km-es középhibája kisebb fél.00 mm-nél. A magyar elsőrendű háromszögelési hálózat munkálatainak előrehaladása hazánkban is időszerűvé tette az alapvonalak mérését. Ezért a m. kir. Háromszögelő Hivatal megvizsgálta az utolsó két évtized fontosabb alapvonalméréseinek tapasztalatait is