A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 75. évfolyam (1941)

21-22. szám - ifj. Bánó Lehel: Városszépítészeti kihágások

94 A Magyar Mérnök- és tpitéaz-Egylet Közlönye LXXV. köt. 21—22. sz. gyarázatát adhatjuk annak a rokonságnak, melyet a pilisi és a b) jelű egri bordakeresztmetszetből az elő­zőekben kiolvashattunk. Ezek szerint a pilisi borda­töredék megfaragásának éve 1200—1230, a b) jelű egrié pedig 1232—1241 között keresendő, bár az sem látszik lehetetlennek, hogy az egri bordatöredék már a tatár­járást követő helyreállítási tevénység idején született meg. Ezzel szemben iaz a) jelű egri bordakeresztmet­szet kifaragásának kora talán még az 1200 körüli időre tehető, bár a pontosabb kormeghatározás összehason­lító hazai emlékanyag hiányában ma még nem lehet­séges. Meg kell még azt is jegyeznünk, hogy az egri vár­székesegyház XIII. századi töredókanyagában ,a kez­detleges körtetag motívuma még egy bordarószleten is feltűnik, azonban ebben az esetben a körteprofilt nem két pálca-, hanem két horonytag kíséri." Ha azon­ban a b) jelű keresztmetszetet és az imént említett bordaprofilt rajzi, szerkesztési szempontból összehason­lítjuk, úgy mind a két keresztmetszet formai lényegót azonosnak kell vennük. Ugyanis bordáink körtetagját mindegyik esetben köríves keresztmetszetű kísérőtag fogja közre, de míg a b) jelű töredéknél a kísérőtago­•/Á\s köre pozitív formát jelöl, mert a tagozat a valói­ságban mint pálcatag jelentkezik, addig a másik ke­resztmetszet esetében negatív formát határoz meg s így a valóságban mint horony jut kifejezésre. A lát­szatra két különböző kialakítású bordakeresztmetszet ezek szerint azonos szellemű szerkesztési eljárásból ered s ezen az alapon szoros rokonságba is hozható. Fenti vizsgálataink eredményeképen arra a meg­állapításra jutottunk, hogy a cisztercita rend bélapát­falvai kolostorépítkezése révén az öszefoglaló ciszter­cita építészet névvel illetett koragót stílusáramlat az egri várszékesegyházzal kapcsolatos építkezéseknél kétségtelenül kimutatható. JEGYZETEK. 1 Krompecher László: A pilisi ciszterci apátság- és a Szentkeresztnek szentelt pilisi páloskolostor építészeti marad­ványai c. m. (Kny. a M. M. É. E. Közi. 1928. 49—50. sz. U. o. főbb irodalom.) A szóbanforgó bordakeresztmetszetet a szerző a 4. ábra 4. sz. rajzán adta közre, sajnos méretek nélkül. a A lébényi templom jellemző építészeti részleteinek felmé­rési rajzát Petrik Albert tette közzé a Bp. Építőmesterek Ipar­testületének 1911. évkönyvében. (Magyarország románkori építőművészeiéből I. címen.) 3 A négyzetes, háromszöges stb. arányrendszerek középkori használatára vonatkozóan utalok a M. M. É. E. Közi. Havi Füzeteinek 1936. évf. 7—12. sz. közzétett értekezésemre. (Terve­zéstechnikai kérdések a középkori építészetben.) 4 Az általam felmért töredék a pilisszentkereszti iskolában került megőrzésre. 6 A pilisszentkereszti határban napvilágot látott romterü­letet (honnan a szóban forgó töredék is származik) helytörté­neti irodalmnnk a pilisi cisztercita apátság egykori kolosto­rával azonosította. Ujabban azonban Krompecher László (1. 1. jegyz. i. m.) megkísérelte azt bizonyítani, hogy a pilisi ciszter­cita kolostor romjai nem a szentkereszti, hanem a Nagykovácsi határában levő romterületen keresendők. Véleményét azonban az újabbkori helytörténeti és művésztörténeti irodalom nem tette magáévá. (L. Gerevich TiboT: Magyarország románkori emlékei 62. old.) • Hazánk cisztercita építészetére és a magyar középkori építészet történetében való hatására vonatkozó főbb irodalom: a) összefoglalás: A Szépművészetek könyve Bp. 1940. 148. 1. — Történetírás 1937. évf. 356. és 359. 1. h) Készlettanulmányok: Lux Géza: A zsámbéki templomrom. Bp. 1939. 18. 1. — U. ő.-. Újabb ásatások a Margitszigeten. Bp. 1938. (Kny. a Technika 1938. évf. 6." sz.) Ez utóbbi műben (2. ábra) és a Történetírás 1937. évf. 356. 1. közzétett értekezésem (A budavári koronázó főtemplom déli-keleti kapuja) 2. ábráján kísérletek történtek már az úgynevezett sarkantyutagos bordák hazai példányainak összegyűjtésére és formafejlődéstani feldolgozásukra. E borda­típus a miénktől csak abban különbözik, hogy a bordák kö zépső körtetagját nem pálca-, hanem a jellegzetes sarkantyu­tag fogja közre. A fenti két helyen a Budapest-margitszigeti dominikánus apácakolostor, az Öbuda—Calvin-utcai romok, a budavári koronázó főtemplom, az esztergomi várkápolna, to­vábbá a jáki és zsámbéki templomok sarkantyutagos bordái kerültek nyilvántartásba. De idesorozandók még a türjei pre­montrei templom, az ócsai szentélyek (a Műegyetem Középkori Építészeti Tanszékének közleményei, Technika 1939. évf. 4. sz. 16. ábra), a veszprémi Gizella kápolna (Jankovich István: A veszprémi Gizella kápolna. Technika 1940. évf. 5. sz. 11. ábra), valamint az egykori esztergomi Szent Lőrinc templom bolto­zati bordái is. (Récsey Viktor: Az esztergomi Szt. Lőrinc templom maradványai. Esztergom 1892.) E helyen szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nem oszthatom Krompecher László­nak ama véleményét, mely szerint a sarkantyutag a cisztercita bordáknak szükségszerű díszítő motívuma lenne. Véleményemet a fenti formarokonságokon kívül még azzal is megokolhatom, hogy a sarkantyutag csak a XIII. sz.-ban tűnik fel s főként német nyelvterületen. Ezért korai cisztercita építkezések ese­tében előfordulása egyáltalán nem várható. Másrészt a sar kantyútag alkalmazásából csak a cisztercita építészet hatására s nem okvetlenül ilyen eredetre szabad gondolnunk: a ciszter­cita építészet formakinese a XIII. sz. folyamán oly megtermé­nyítő hatással volt Középeurópa építészetére, hogy egyes kü­lönben igen jellemző részletformája általános elterjedtségre tett szert. 7 Az apátóág történetére nézve 1. Békefi Rémig: A pilisi apátság története. (Pécs 1891.) 8 Történetére vonatkozóan 1. Ipolyi Arnold: A kunok bél háromkuti ... apátsága stb. Arch. Közi. U. F. IV. 1866. • Történetírás 1937. évf. 356. 1. közzétett értekezésem 2. Ab rájának 2. sz. rajzát. Városszépészeti kihágások. IFJ. VITÉZ BÁNÓ LEHEL. A Bécsi-kapu-tér egy ősrégi kis kastélyának er­kélyén gyönyörű reliefek közt évszám és egykorú fel­iratok is vannak; a ház tulajdonosa mégis az épület restaurálásának 1934-i évszámát vésette a kapu fölé A Tárnok-utcai gyönyörű francia-barokk palotán, amelynek tulajdonosa azelőtt br. Hatvany Lajos volt, most pedig Louis Cartier francia ékszergyáros, a jel­legzetes kiskockás ablakok helyébe nagy üveglapo­kat helyeztek be. Ilyesmik történnek még a Várban is, ahol pedig a városkép egysége és stílustisztasága a hatóság külö­nös gondoskodásának tárgya és ahol elsősorban kí­vánják felkarolni a városfejlesztési programm város­szépítósi problémakörét. Az épületek elhelyezésére és egységes övezetekbe való foglalására vonatkozó intézkedések már megtör­téntek az egész vonalon. Most a programm szerint soron van mindannak eltávolítása, ami a városképet rontja. Hát még mennyire eltávolításra szorul az, aimi a város­kép meghamisítására alkalmas. Régi kőre új évszá­mot írni: kegyeletsértő okmányhamisítás, amit a rus­ki-ni felfogás, ez a legtökéletesebb városkép-szemlélet, talán legszívesebben fegyházzal büntetett volna és amelyet legjobb meggyőződésem szerint én is bünte­tendő cselekménynek érzek. Nagy hiba az is, ha műalkotás-számba menő épü­letek megjelöletlenül maradnak. Ez éppen olyan hiba, -mint mikor nagy festőművész valamely reprezentáló alkotását szignálatlanul hagyja. Milyen szép az, hogy például a Vár alatt, a Várbazár előtt és a Kioszk s a Közigazgatási Bíróság épülete közelében ott áll Ybl Miklós szobra, vagy hogy a Kúria oldalfalába be van építve Hausmann relief szerű mellszobra. De mekkora hiba, hogy például a Múzeum-kőrút 7 alatti pompás kis átjáró-épületen nines feltüntetve, hogy Ybl alko­tása, Viszont pár házzal lejjebb, a Múzeum-körút 21— 23 alatti épületen díszes márványtábla hirdeti, hogy ott lakott egy ideig Czuczor Gergely. Ügy látszik, az irodalom előbbre jár kegyeletes művészi gondolkodás­ban az építészetnél. Igen jól hat a Szilágyi Dezső-téri református templom mellett alkotójának, Petz Samu­nak középkori stílű kút-szobra; de mily kár, hogy a műegyetemi könyvtár-épület, amely szinte kicsinyített mása annak a templomnak s -amelyet oly stílusosan díszít Raksányi hatalmas freskója, nincs megjelölve-Általában meg kellene jelölni minden történelmi ér­(lekessógű épületet is, amilyen például a Fortuna-utca elején a régi Hétszemélyes Tábla épülete. A városszépítés következő programmpontja: szob­roknak utcákon és tereken való elhelyezése. Ez szépen

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék