Magyar Mezőgazdaság, 1947 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947 január 1 MAGYAR MEZŐGAZDASÁG IS . községi tagozat az érdekképviseiet alapja Irta: dr. Diószeghy Ottó az Országos Mezőgazdasági Kamara h. igazgatója A mezőgazdaság jövője szempontjából a nyár derekán benyújtott érdekképviseleti törvényjavaslatnak az érdekképviselet községi tagozataival, a községi mezőgazdasági testületekkel foglalkozó fejezete a legnagyobb jelentőségű. Már a huszonhat évvel ezelőtt alkotott érdekképviseleti törvény is arra törekedett, hogy a mezőgazdaság érdekképviselete a községekig szétágazó gyökérzetéből épüljön ki. Mindinkább érezhetővé vált a hiánya egy olyan, a községekben gyökeredző szervezetnek, mely úgy a helyi, mint az országos jelentőségű önkormányzati elhatározásoknak kezdeményezője s úgy ezeknek, mint a földmívelésügyi kormányzat intézkedéseinek gyakorlati megvalósítója lehetett volna. Ennek a hiánynak a pótlására hívta életre tehát a mezőgazdaság törvényes érdeki képviseletéről szóló 1920 : XVIII. törvénycikk a mezőgazdasági bizottságokat. Mint tudjuk, a régi érdekképviseleti törvényhez fűződő várakozásokat a legkevésbé a mezőgazdasági bizottságok tudták beváltani. Nem volt jó az elgondolás. Megalakultak a községi mezőgazdasági bizottságok, amelyek a község mezőgazdasági elöljáróságai lehettek volna, de nem volt hatáskörük, nem tudták elhatározásaiknak érvényest szerezni és nem volt, aki a felvetődött gondolatokat kiformálta, megvalósításukat szorgalmazhatta volna. Ezt nem lehetett elvárni sem a bizottságok elnökeitől, sem azoktól a tagjaitól, kiknek minden idejét és minden erejét a mindennapi élet gondjai, saját gazdaságuk kötötte le. Községi érdekképviseleti testület A mostani törvényjavaslat a községekben olyan életképes szervezeteket kíván létesíteni, amelyeken kéréseitől a dolgozó parasztság valóban részt vehet majd sorsának irányításában s amíg egyfelől kívánságait megfelelő nyomatékkal juttathatja kifejezésre. Otthon, a maga körében elhatározásainak érvényt szerezhet , azokat meg is valósíthatja. A törekvés az, hogy a legdemokratikusabb elvek alapján alakuljon meg az a testület, amely egy-egy községben a parasztság érdekeit képviselni s nevükben eljárni, határozni és cselekedni hivatott. A törvényjavaslat arról is gondoskodik, hogy a mezőgazdasági testületek a a község termelését érintő elhatározásaikat meg is valósíthassák. Intézkedési joggal kívánja felruházni a mezőgazdasági testületeket a mezőgazdasági termelést érintő kérdésekben. Ezek a mezőgazdasági testületek tehát nemcsak javaslatokat gyárthatnak, nemcsak kérvényeket, terjeszthetnek elő, hanem határozhatnak , határozataikat végre is hajthatják. De a törvényjavaslat a mezőgazdasági testületek működésének eredményességét további é on 51 fő még azzal is biztosíani kívánja, hogy a mezőgazdasági titkár személyében végrehajtó szervet is bocsát a rendelkezésére. A mezőgazdasági titkárok munkába állása olyan újítása a törvényjavaslatnak, amely a mezőgazdasági termelés fejlődésének szinte beláthatatlan lehetőségeit nyitja meg s ezért felbecsülhetetlen értékűvé Vikik a magyar parasztság s az ország jövője szempontjából. A mezőgazdasági titkár A mezőgazdasági titkár az érdekképviseleti testületnek titkára, jegyzője lesz, aki az e intézére váró ügyeket nyilvántartja, az elhatározásokat formába önti, a testülettől várt jelentéseket előkészíti, a megbízásokat teljesíti és a határozatok végrehajtását szorgalmazza, ellenőrzi. Megbízatása addig tart, míg a mezőgazdasági testület Maalmát élvezi s amíg munkájával a dolgozó ратвszfteág megelégedését kiérdemli. Részben a mezőgazdasági titkár munkássága teszi majd lehetővé, hogy a mezőgazdasági testület a maga elhatározásait végrehajtsa. Az ő működésével válik lehetővé az is, hogy nagyobb termelésfejlesztési tervek valósulhassanak meg, akár magától az érdekképviselettől, akár a földmivelésügyi kormányzattól eredjenek ezek a tervek. E tekintetben elegendő lesz például a vetőmagellátás terén felmerülő feladatokra utalnunk, melyeknek ellátására a községekben eddig a legtöbbször alig állott más szerv rendelkezésre, mint az egyéb közigazgatási feladatokkal amúgy ss túlhalmozott községi elöljáróság. Ha az érdekképviselet jobb minőségű vetőmagot akar a termelőkhöz juttatni, a gazdatitkár lesz az, aki az igényléseket összeírja, szükségletet megállapítja, azt bejelenti, a az érkező vetőmag szétosztását megszervezi, lebonyolítja s az elszámolást elvégzi. Természetesen ugyanígy a gazdatitkár lesz a végrehajtója minden más termelést kifejlesztő intézkedésnek, melynek végrehajtását az érdekképviseletre bízza. Ebben és sok más vonatkozásban a jövőben a mezőgazdasági testület lesz a földmívelésügyi igazgatás községi végrehajtó szerve s erre testületet a mezőgazdasági titkár munkája teszi képessé. A mezőgazdasági szakigazgatás A belügyi közigazgatás szervei, a községi elöljáróság vagy még pontosabban a községi jegyzők számtalan közigazgatási teendőn kívül fegyelmi és anyagi felelősséggel tartoznak az adók kivetéséért és behajtásáért, reájuk nehezedik a községi közellátás, a népoktatás, a hadkötelezettség számtalan nyilvántartása és teendője. Ezek mellett a földmívelésügyi igazgatás teendőinek ellátása, de még csak a földművelésügyi igazgatásihoz szükséges adatok szolgáltatása is csaknem lehetetlen követelmény. Ha e feladatok ellátása alól a községi jegyzők mentesülnek, éz bizonyára hasznos lesz a többi igazgatási ágazatok szempontjából, de különösen fontos lesz a földmívelésügyi igazgatásnak, hogy a községeikben olyan szakemberek munkájára támaszkodhatik, kiknek ez a feladata szorosan belekapcsolódik az érdekképviseleti feladatok ellátásába. A mezőgazdasági titkárnak pontosan tájékozódva kell lennie minden a község termelési viszonyait és helyzetét érintő kérdésben. Ezekről bármikor tájékoztatást is kell nyújtania a mezőgazdasági testületnek, ez АИекк [UNK]тйаеЛе* magasabb tagozatainak, a kormányzatnak, vagy a közigazgatás bármely szervének. A bevetett területekről, a termés állásáról, a várható termésről pontos képet adhatnak a mezőgazdasági titkárok és ez a tájékoztatás minden bizonnyal igen hasznosnak fog bizonyulni, akár kizárólag erre kíván támaszkodni a jövőben a földművelésügyi kormányzat, akár saját szervein'1*’ jelentései mellett ellenőrző becslésként fogja az endeki képviseleti jt’em tűseket felhasználni. A községi tarme’éej terv elükézise és végrehajtása terén is igen fontos feladatok várnak a mezőgazdasági titkárra és ezeknek a feladatoknak a jelentősége annál nagyobb, mennél inkább szükségessé válik esetleg a jövőben a termelés irányítása a piaci igényekhez és az értékesítési lehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében. Tanítás, tanácsadás És itt érik gőtém el a mezőgazdasági titkárok feladatainak felvázolása során a munkakörnek ahhoz a részéhez, amely a jövő szempontjából a legnagyobb lehetőségeket rejti magában. A mezőgazdasági titkár tanácsadóin ág tajtóia kell, hogy legyen a község gazdálkodódnak minden ügyes-bajos kérdésben. De tanácsadójuk és tanítójuk lesz a mezőgazdasági titkár a termelésnek mindazokban a gyakorlati kérdéseiben se, amelyekben a tudománynak sikerül a gazdálkodás eredményeségét fokozni. Természetesen ahhoz, hogy a mezőgazdasági titkárok önt, a feladatot megfelelően elláthassák, két dolog szükséges. Az egyik, hogy olyan elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek, hogy a gazdálkodásban egyébként jártas gazdáknak is tanácsadójuk és vezetőjük lehessenek. A másik, hogy a gazdák elfogadják és kövessék ezeket a tanácsokat. Ami az első feltételt illeti, arról a törvényjavaslat oly módon kíván gondoskodni, hogy a mezőgazdasági titkári állás elnyerését, illetve megtartását bizonyos álmomét 1 idő után tanfolyam elvégzőétől és szakvizsga sikeressé tételétől teszi függővé. A másik feltételt az fogja biztosítani, hogy a mezőgazdasági testület maga fogja kiválasztani azt, akire a mezőgazdasági titkári teendők ellátását kívánja bízni s akiben ennélfogva minden bizonnyal a parasztság meg is bízik annyira, hogy tanácsait elfogadja és kövesse. Ha a múltban a jól kezelt és jól vezetett nagybirtok termésátlagai felülmúlták a kisbirtokok termésátlagait, úgy ez a haladó tudomány eredményeinek alkalmazására, tehát az ott érvényesített szaktudásra vezethető vissza. Ezt igazolja, hogy azok a kisbirtokosok, akik maguk kellő szaktudással rendelkeztek, vagy akik a tanításokat megszívlelték, termésátlagaikkal nem maradtak el a legjobb nagybirtokok termésátlagai mögött sem. Ia megfelelő tanítással és példaadással sikerül a tudomány eredményeit a kisbirtokok széles körében hasznosítani, termésátlagaink és ezzel a gazdálkodás eredA szövetkezetre digcsőt mindig csodálattal tekintettek más országok virágzó szövetkezeti életére s szomorúan látták, hogy a kisemberek szövetkezetei itthon nem virulhatnak. A nagy, mammutszövetkezetek — nagyrészük álszövetkezet — jelentették egyedül a szövetkezetet Magyarországon, pedig mezőgazdaságunk fellendüléséhez, kisemberek gazdasági erejének összefogására lett volna szükség. Egyes, főleg értékesítési vonalakon érvényesült ilyenforma kezdeményezés, a folytonos gazdasági bajok és az agrárpolitika helytelensége azonban nem engedték a kisemberek kívánságának teljesülését, így a szövetkezet csak a jobbak kívánsága maradt egészen a felszabadulásig. “ 1945 tavaszán, demokratikus berendezkedésünk kezdetekor a gazdasági érdeklődés ismét és óriási mértékben a szövetkezetek felé fordult. Ebben a gazdasági formában remélte mindenki a fellendülést. Alakultak is sokszor gazdasági megalapozottság nélküli szövetkezetek százával, sajnos a kívánatos és valóságos szövetkezetek csak nehezen indultak és ma is sok bajjal küzdenek. A szövetkezésre a múltban nem volt önálló törvény. Mint üzleti vállalkozásra, reája is a kereskedelmi törvény rendelkezéseit húzták, s ebben a szorító keretben nem tudott az igazi szövetkezet lendületet, előrehaladást elérni. Ma már elmúlt ez az idő, s a szövetkezetek új törvényt kaptak. Gazdasági demokráciánk egyik legfontosabb törvénye méltán sorolható a földbirtokreform törvény mellé. Vizsgáljuk azt, melyek azok a területek, amelyeken a szövetkezés hozzájárulhat a termelés fellendítéséhez, s a termelő egyén boldogulásához. A Manusláer 11611 először tekintetünk 16 [UNK] [UNK]П60S re két vetni, mert ezen a területen dolgozik a legtöbb önállóan gyenge egyén, akiknek össze kell fogni, hogy jól és eredményesen tudjanak termelni. Az új kisbirtokosok, de a régiek is saját földjükön nem tudnak a haladó gazdálkodás megkövetelte gépeket tartani és nem tudnák azokat gazdaságosan kihasználni. De a szövetkezés formájában már megvan lehetősége, hogy a talajművelést a szöetkezeti géppel elvégezzék. Nemcsak a talajművelés, hanem a magtisztítás, darálás, vagy akár a növényápolás és sok más tennivalója is elvégezhető szövetkezés alapján a közös gépekkel. A másik teendő ezen a téren az, hogy egy országos gépjavító, üzembentartó szervezet viselje gondját a kis szövetkezetek gépeinek, mert enélkül a gépek csak drágán és késedelmesen javíthatók, ami a gazdaságosságot erősen csökkenti. De nemcsak a gépesítés, hanem az állattenyésztés is számos szövetkezési alkalmat jelent. Nem beszélve az értékesítés formáiról, csak tenyésztési vonalon a legeltető szövetkezet, a közös szövetkezeti juhnyáj, mint a szikes legelők kihasználója, vagy amint állattenyésztésünk nagyobb mértékben fellendül, a szövetkezeti sertés és marhamentessége, valamint a nemzeti jövedelem is igen nagy mértékben emelhetők. A gazdálkodás eredményességének növekedésével emelkedik a parasztság életszínvonala. Sokáig folytathatnám még a mezőgazdasági titkárok feladatainak felsorolását és e feladatok jelentőségének vázolását. Azt hiszem azonban, hogy már az eddigiekkel is sikerült érzékeltetnem azt, hogy amint az új érdekképviseletnek pillére a községi mezőgazdasági testület, a mezőgazdasági testület eredményes munkálkodásának яЛ«р#а a mezőgazdasági titkár lesz. Az érdekképviseleti törvényjavaslat törvényhozási tárgyalásában most szünet állott be. A javaslat egyes pontjait illetően a politikusok között ellentétek merültek fel, melyeket áthidalni eddig még nem sikerült. Tudomásom szerint nincs azonban ellentét a községi mezőgazdasági testületek és a mezőgazdasági titkárok feladatai tekintetében. Miután a törvényjavaslatnak ezt a fejezetét tartom a jövő szempontjából a legfontosabbnak, remélem és hiszem, hogy a parasztság felemelkedésének ez az igen hatékony eszköze úgy lesz munkáiba állítható, ahogy azt a törvényjavaslat tervezte és ahogy azt az előbbéniekben imértetni próbáltam, hizlalás azok, amelyek szövetkezeti formába illenek. ...... szempontjából legfontosabb J OVO ПК teendő, mint arra már rámutattunk, hogy a mezőgazdasági ipart a háztáji ipartól egészen a termelési ágak szerint kiépített nagyobb iparüzemekig lehetőség szerint szintén a szövetkezeti formába vonjuk. A közelmúltban azt írtuk, hogy az eddigi egy lábáról álljon két lábra a parasztság a mezőgazdasági ipar lehetőségeinek kihasználásával. Hogy aztán a lábán járni is tudjon, ahhoz kell a szövetkezet, amely termel, értékesít és tagjai szükségletét kielégíti. Nemcsak a termelés, de a paraszti termelvények értékesítése is erőteljes szövetkezeti megoldást igényel. Hiába fejlődik a termelés, ha a hasznot nem a termelő teszi zsebre. Ezért kellenek a jó értékesítési szövetkezetek, amelyek az apró tételekből nagy, bárhol eladható terménytételeket hoznak össze. Ha azután az értékesítési feladatok megoldása mellé a kisgazdaságok üzemi és személyi szükségleteit is sikerül szövetkezési formában beszerezni, teljes a keret. Egyébként a fogyasztási szövetkezeti hálózat ma a legteljesebb és a falusi szövetkezeti boltok különösen központjai lehetnek a falu meginduló szövetkezeti életének. A biztosítás és hitelkérdés ugyancsak megoldható a szövetkezeti hitelintézetekkel és biztosítókkal. A szövetkezeti életünknek akkor épülhet fel az egészséges tája, ha a gyökerek szerteágaznak s jól megkapaszkodnak mezőgazdaságunk apró termelő egységeibe. Egy ilyen teljes igényű gyökérzetre lehet építeni a termelési tájak szerinti tájközpontokat, s lehet létrehozni az országos üzleti központokat és azok tevékenységét összehangoló piackutató, szövetkezeti propagandát és szakembernevelést ellátó és a szövetkezeti érdekképviseletet végző szervezetet. A nagy lehetőség nehézség dacára megnyílott, s ha most a közösségi érzés a szövetkezőkben meglesz, s a vezetők gyakorlati érzéke irányítja a szövetkezést, ezzel a demokratikus gazdasági szervezettel a nép gazdasági boldogulása felé nagy lépéseket tehet. Horváth Sándor Szövetkezés a mezőgazdaságban Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. Baromfihizlaló és Kiviteli Kft. a M. Sz. E. leányvállalata, orosházi és ceglédi telepein és az ezekhez tartozó piacokon vásárol minden mennyiségben élő baromfit, tojást és lőtt á vadat a hatóságilag megállapított, árakon. Átveszi a beszolgáltatási kötelezettsége e felajánlott baromfit és tojást is.