Magyar Műhely, 1967. március (5. évfolyam, 19. szám)

1967 / 19. szám - ARANY JÁNOS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJÁRA - Arany János: A nagykőrösi Obergymnasium tanári testületéről - kiadatlan levele

borítékrajzot. Azért sem érezhette magát jól, mert Kőrös csak egy idegen, egy kevésbé kedves Szalonta, mely nem képes új benyomásokat adni, noha « néhány évig bizonyos tekintetben központja volt a magyar irodalomnak — abban az időben is, midőn Arany János falai között lakott ». Valóban, ebben igaza van Szilágyi Sándornak, mert Arany körül pezsgő társadalmi és irodalmi élet ala­kult ki, de a nervózus Arannyal semmi sem tudta feledtetni beteges idegálla­potát, ahogyan azt Voinovich Géza alapján olyan tisztán láthatjuk ma is magunk előtt, akárcsak egy most készült orvosi diagnózisban. A költő maga ideges baj­nak nézi állapotát. « Idegbajomnak kell lenni: azért vagyok majd ingerült, majd levert — gyakran külső ok nélkül.... Egy percig bohó, gyermekes, víg, — rá egy hétig életunt, ideges, ingerlékeny » —írja magáról. « Sok jel oda mutat, hogy idegek elgyöngülése a baj. Minden, kissé feszített, vagy folytonos munka (sokszor a puszta olvasás is) eltompít — néha izgatott, néha szerfelett lehangolt állapotba hozó . Nappal szórakozott, minden lárma, csattanás meg­rettenti; este valósággal fél, álmai nyugtalanok, élénkek, sokszor álmodik Pető­fivel, s fölébredve nem tudja magát egyhamar beletalálni a valóságba. Tompá­val is — annak bebörtönzése idején — aggasztó elevenséggel álmodik. Minden de minden bántja. « Örömet semmiben sem találni, sőt magától az örömtől futni, mert az is fáj, mint betegnek a kacagás; « mindezt én átéreztem », így mondja « örömtől elszokott » szívéről: Oh, neked már fáj a bú is, Az öröm is fáj neked ! Bánt az árnyék, a derű is, Bánt az édes, keserű is, Mint a szegény beteget. Minden idézet az ötvenes évek közepe tájáról, körösi korszakából való. Az ideges Arany könnyen csap át a másik végletbe, ami a dévai mulato­zásnak, a pajkoshangú verseknek kedvez. Kissé « férfias » mulatságuk emléke pl. a « Disznótor » címen ismert, a malac haláláról szóló « alkalmatosságra író­dott » vers, mely egy « bocskoros poéta » által készítődött. Ennek a hangulat­nak a terméke az eddig ismeretlenül lappangó, Obernyiknek írt verses levél is. Mindkettő — különösen az utóbbi — teljesen új oldaláról mutatja Arany vaskos, igen józan humorát. KOZOCSA SÁNDOR A címzés szövege: A nagykőrösi Obergymnasium (1) Tanári testületétől Tekintetes tudós porubai Obernyik Károly urnák quondam (2) kecskeméti jelenleg nagykőrösi Pro­fessor urnák Kecskeméten — 55 —

Next