Magyar Múzeumok, 1995. 1. szám (Vol. 1.)

MŰHELY - Fodor István: A honfoglaló magyarság - Kaposvári Gyula: "A múzeumi terület problémáiról-a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásáról": a Minisztertanács 1956. május 23-i ülésén megtárgyalt szigorúan titkos előterjesztés

MLIIELY „A múzeumi terület problémáiról - a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásáról” A Minisztertanács 1956. május 23-i ülésén megtárgyalt A-14811 számú, szigorúan titkos előterjesztés előzményei és következményei Kaposvári Gyula A II. világháború pusztításai, a bombázások a műemlé­keket, múzeumokat sem kímélték. Elpusztult, megron­gálódott épületek, megtizedelt gyűjtemények, nyugatra és keletre hurcolt műkincsek pótolhatatlan vesztesége­ket okoztak. A gazdaságilag is leromlott országban nemcsak a lakások, gyárak helyreállítása, újjáépítése vette kezdetét, hanem a kultúra területén is hősi munka indult iskolák, könyvtárak, múzeumok rendbetételére, munkájuk folytatására, szervezettebbé tételére. A múzeumok, könyvtárak, levéltárak szervezeti önálló­sulásának előkészítését szolgálta 1945 nyarán az a sió­foki tanácskozás, amelyen a terület szakemberei java­solták az intézményrendszerek egységes államigazga­tási irányítás alá vonását, és központi irányító szerv­ként a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, az Országos Könyvtári Központ és a Levéltárak Orszá­gos Központja létrehozását a VKM felügyelete alatt. A múzeumok életében kedvező változást hozó 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendeletből következő feladatok irányítására és végzésére a tvr. alapján megalakult a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (a MMOK), amely magába tömörítette a múzeumi szaká­gak és a műemlékvédelem legjobb szakembereit. Az új központ mint hatóság a régészeti területek védetté és az értékes épületek műemlékké nyilvánítását is ellátta. A múzeumi és műemléki terület koncentrálódását segí­tette a vidéki múzeumok állami kezelésbe vétele is 1951. január 1-jével, így az egész országra egységesen lehetett megszabni a főbb tennivalókat. Eszerint példá­ul a szolnoki múzeum a múzeumi feladatok mellett mű­emlékvédelmi központ lett, gyűjtési területe Szolnok megye. Igaz ugyan, hogy így a szolnoki egyszemélyes kis múzeumra rengeteg feladat hárult, de megvolt az a lehetőség, hogy nemcsak a múzeumi terület legjobb szakembereitől kapjunk szakmai segítséget, hanem a műemléki szakemberektől, nem egy esetben a helyszí­nen is. Jó példa erre az ország 74 településén elkészült „Városképi és Műemléki Vizsgálat". Debrecenben Balogh István 1949 végén lett a Déri Mú­zeum igazgatója, ő végezte a városképi és műemléki vizsgálatot. Érdemes idézni tőle, aki díjtalan gyakor­nokként a 30-as években ott kezdte múzeumi pályáját: „... alig tagadható, hogy az állami kezelésbe vétel főleg a vidéki múzeumok részére határozott előnyökkel járt, s ha nem is oldott meg minden problémát, a magyar mú­zeumokat mégis kiemelte az évtizedes elhanyagoltság állapotából. ” Az 1951-53-as években a MMOK negyedévenként ren­dezett többnapos múzeumvezetői konferenciái alkal­mat adtak arra, hogy a vidéki múzeumok szakemberei egymással és a fővárosi múzeumok muzeológusaival megismerkedjenek. 1953-ban a MMOK megszűntével a múzeumok a Népművelési Minisztérium közvetlen felü­gyelete alá kerültek, elválva a műemléki szervezettől. A MMOK-nál bevált múzeumigazgatói tanácskozásokra került a sor akkor is, amikor a Népművelési Minisztéri­um a Minisztertanács 1091/1954. számú határozatát a vidéki múzeumok zömének a tanácsok kezelésbe adá­sáról­ felülvizsgáltatni, illetve módosíttatni akarta. Darabos Iván népművelési miniszterhelyettes 1955 vé­gén Budapestről 8 és vidékről is 8 múzeumigazgatót hí­vott össze tanácskozásra. 1956 februárjában pedig Darvas József népművelési miniszternél folytatódott a megbeszélés, de már csak 4+4 múzeumi szakember részvételével, amelyen kialakítottuk az előterjesztés végleges szövegét. 1956 májusában a Minisztertanács ülésére pedig már csak ketten-ketten voltunk hivatalosak: Budapestről F­i­­lep Ferenc - aki minisztériumi főosztályvezető és a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt ekkor egy személy­ben - és Korek József - ekkor minisztériumi osztályve­zető -, Sopronból Csatkai Endre és Szolnokról jóma­gam. A meghívólevélhez volt csatolva az alább közlen­dő (A—1488) TVK irat is. Mivel ez az „Előterjesztés a múzeumi terület problémái­ról” tömör és hiteles kortörténeti dokumentum, véle­ményem szerint megérdemli a nyilvánosságot. director - including the author - could attend and express their opinion. (For this there was as prece­dent, nor has it happened since.) Influenced by the presented arguments the Ministerial Council adjourned the trans­fer to the local councils. The repercussions following the soon erupting revolution of 1956 would surely have effected the museum experts in the provinces much more severely if the local adminis­trations had been able to call them to account as their close subordinates. In the end the decentralization of the provincial museums took place at the beginning of the 60s. 19

Next