Magyar Múzeumok, 1995. 1. szám (Vol. 1.)
MŰHELY - Fodor István: A honfoglaló magyarság - Kaposvári Gyula: "A múzeumi terület problémáiról-a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásáról": a Minisztertanács 1956. május 23-i ülésén megtárgyalt szigorúan titkos előterjesztés
MLIIELY „A múzeumi terület problémáiról - a vidéki múzeumok tanácsi kezelésbe adásáról” A Minisztertanács 1956. május 23-i ülésén megtárgyalt A-14811 számú, szigorúan titkos előterjesztés előzményei és következményei Kaposvári Gyula A II. világháború pusztításai, a bombázások a műemlékeket, múzeumokat sem kímélték. Elpusztult, megrongálódott épületek, megtizedelt gyűjtemények, nyugatra és keletre hurcolt műkincsek pótolhatatlan veszteségeket okoztak. A gazdaságilag is leromlott országban nemcsak a lakások, gyárak helyreállítása, újjáépítése vette kezdetét, hanem a kultúra területén is hősi munka indult iskolák, könyvtárak, múzeumok rendbetételére, munkájuk folytatására, szervezettebbé tételére. A múzeumok, könyvtárak, levéltárak szervezeti önállósulásának előkészítését szolgálta 1945 nyarán az a siófoki tanácskozás, amelyen a terület szakemberei javasolták az intézményrendszerek egységes államigazgatási irányítás alá vonását, és központi irányító szervként a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, az Országos Könyvtári Központ és a Levéltárak Országos Központja létrehozását a VKM felügyelete alatt. A múzeumok életében kedvező változást hozó 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendeletből következő feladatok irányítására és végzésére a tvr. alapján megalakult a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (a MMOK), amely magába tömörítette a múzeumi szakágak és a műemlékvédelem legjobb szakembereit. Az új központ mint hatóság a régészeti területek védetté és az értékes épületek műemlékké nyilvánítását is ellátta. A múzeumi és műemléki terület koncentrálódását segítette a vidéki múzeumok állami kezelésbe vétele is 1951. január 1-jével, így az egész országra egységesen lehetett megszabni a főbb tennivalókat. Eszerint például a szolnoki múzeum a múzeumi feladatok mellett műemlékvédelmi központ lett, gyűjtési területe Szolnok megye. Igaz ugyan, hogy így a szolnoki egyszemélyes kis múzeumra rengeteg feladat hárult, de megvolt az a lehetőség, hogy nemcsak a múzeumi terület legjobb szakembereitől kapjunk szakmai segítséget, hanem a műemléki szakemberektől, nem egy esetben a helyszínen is. Jó példa erre az ország 74 településén elkészült „Városképi és Műemléki Vizsgálat". Debrecenben Balogh István 1949 végén lett a Déri Múzeum igazgatója, ő végezte a városképi és műemléki vizsgálatot. Érdemes idézni tőle, aki díjtalan gyakornokként a 30-as években ott kezdte múzeumi pályáját: „... alig tagadható, hogy az állami kezelésbe vétel főleg a vidéki múzeumok részére határozott előnyökkel járt, s ha nem is oldott meg minden problémát, a magyar múzeumokat mégis kiemelte az évtizedes elhanyagoltság állapotából. ” Az 1951-53-as években a MMOK negyedévenként rendezett többnapos múzeumvezetői konferenciái alkalmat adtak arra, hogy a vidéki múzeumok szakemberei egymással és a fővárosi múzeumok muzeológusaival megismerkedjenek. 1953-ban a MMOK megszűntével a múzeumok a Népművelési Minisztérium közvetlen felügyelete alá kerültek, elválva a műemléki szervezettől. A MMOK-nál bevált múzeumigazgatói tanácskozásokra került a sor akkor is, amikor a Népművelési Minisztérium a Minisztertanács 1091/1954. számú határozatát a vidéki múzeumok zömének a tanácsok kezelésbe adásáról felülvizsgáltatni, illetve módosíttatni akarta. Darabos Iván népművelési miniszterhelyettes 1955 végén Budapestről 8 és vidékről is 8 múzeumigazgatót hívott össze tanácskozásra. 1956 februárjában pedig Darvas József népművelési miniszternél folytatódott a megbeszélés, de már csak 4+4 múzeumi szakember részvételével, amelyen kialakítottuk az előterjesztés végleges szövegét. 1956 májusában a Minisztertanács ülésére pedig már csak ketten-ketten voltunk hivatalosak: Budapestről Filep Ferenc - aki minisztériumi főosztályvezető és a Nemzeti Múzeum főigazgatója volt ekkor egy személyben - és Korek József - ekkor minisztériumi osztályvezető -, Sopronból Csatkai Endre és Szolnokról jómagam. A meghívólevélhez volt csatolva az alább közlendő (A—1488) TVK irat is. Mivel ez az „Előterjesztés a múzeumi terület problémáiról” tömör és hiteles kortörténeti dokumentum, véleményem szerint megérdemli a nyilvánosságot. director - including the author - could attend and express their opinion. (For this there was as precedent, nor has it happened since.) Influenced by the presented arguments the Ministerial Council adjourned the transfer to the local councils. The repercussions following the soon erupting revolution of 1956 would surely have effected the museum experts in the provinces much more severely if the local administrations had been able to call them to account as their close subordinates. In the end the decentralization of the provincial museums took place at the beginning of the 60s. 19