Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)

SZÁMVETÉS - Torbágyi Melinda: A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtáráról

SZÁMVETÉS A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtáráról Torbágyi Melinda Az Éremtár története a Nemzeti Múzeum történetével egyidős, mivel 1802-ben Széchenyi Ferenc gróf könyvtá­rát és éremgyűjteményét ajánlotta fel a nemzetnek meg­vetve ezzel a múzeum alapjait. A Széchenyi gyűjtemény 2675 db magyar pénzből és emlékéremből állt. Olyan ki­emelkedő jelentőségű példányokat tartalmaz, mint II. Ulászló tallér nagyságú aranyverete 1500-ból, vagy Szé­kely Mózes erdélyi fejedelem 10 dukátosa 1603-ból. A jelenleg több, mint 300.000 egyedileg nyilvántartott tárgyból álló együttes Közép-Európa egyik legnagyobb éremgyűjteménye. A gyűjtemény egyetemes jellegű, azaz a világ minden te­rületéről és az éremverés minden korszakából gyűjti a numizmatikai vonatkozású tárgyakat. Anyagába nem­csak a mindenkori forgalmi- és szükségpénzek, valamint pénzhelyettesítők tartoznak­­ anyaguktól függetlenül hanem a történeti vonatkozású emlékérmek, rendjelek, kitüntetések, jelvények is. A gyűjtemény központjában természetesen a magyar illetve magyar vonatkozású pénz- és éremanyag áll és ennek fejlesztésében a múze­um a mai napig is teljességre törekszik. Itt található az ország legteljesebb, a magyar pénztörténetet szinte hi­ánytalanul reprezentáló gyűjteménye. A gyűjtemény má­sik, világszerte páratlan együttesét alkotják a hazánk földjén készült kelta pénzek, amelyek főként leletekből, illetve két magángyűjtemény (gróf Dessewffy Miklós és Niklovits Károly) anyagából álltak össze. Igen jelentős az Éremtár történeti emlékérem anyaga, amely főként ma­gángyűjteményekből származik, mint például a múze­umalapító, Széchényi Ferenc gróf gyűjteménye. Az Éremtár legfiatalabb gyűjtemény részét az értékpapír­ok alkotják. Ezek szisztematikus gyűjtése alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, ennek ellenére ez a hazai történeti értékpapírok legjelentősebb tára. Az éremgyűjtemény tematikus elhelyezési rendje a tudo­mányos szakkatalógusokban az egyes gyűjteményré­szekre kidolgozott besorolási rendszereken alapul, amit az Éremtár egykori munkatársai hosszú évtizedeken át dolgoztak és alakítottak ki. Ennek megfelelően az éremtári anyag viszony­lag jól és könnyen átte­kinthető, de már csak sta­tikus voltából adódóan sem felel meg mindenfaj­ta szakmai és tudományos elvárásnak. A több szempon­tú tájékozódás és rendszerezés lehetőségét teremti meg a napjainkban fejlesztés alatt lévő számítógépes adatbá­zis rendszer. Az elkövetkező évtizedek feladata lesz nem csak az Éremtár teljes anyagának számítógépre vitele, hanem ezzel párhuzamosan új, korszerű feldolgozása. Az Éremtár egyben az érem- pénztörténeti kutatások központja is. Jelenleg öt tudományos munkatársa van (az egész országban egy tucatra sem tehető a főállásban numizmatikával foglalkozó szakemberek száma). Az or­szág teljes nyilvántartott numizmatikai műtárgy állomá­nya 622.054 db, ebben nincs benne sem a feldolgozat­lan éremanyag, sem pedig az ásatási érmek, amelyeket a régészeti gyűjteményekben őriznek. Az Éremtárban végzett munka messze nem csak a Nemzeti Múzeum sa­ját anyagára korlátozódik. A földből előkerült érem­­kincsleleteket, az ásatásokon feltárt pénzeket - függet­lenül attól, hogy mely múzeum birtokában vannak - többnyire az Éremtár munkatársai határozzák meg, dol­gozzák fel és publikálják. Az egyik legutóbbi ilyen mun­ka a kb. egy évtizede Tokorcson előkerült, több mint 10.000 érmet számláló későrómai lelet (Szombathely, Savaria Múzeum) feldolgozása, amelynek publikációja a jövő évben várható. Az 1950-1970-es évek nagy nyilván­tartási munkáinak befejeztével az utóbbi évtizedekben újra megindult az Éremtár egyes gyűjtemény részeinek szisztematikus tudományos feldolgozása és közlése. A Nemzeti Múzeum ókori görög érmeiből már négy kötet jelent meg a Sylloge Nummorum Graecorum című nem­zetközi sorozat keretében. Folyamatban van a magyar történeti értékpapírok corpusának összeállítása, a visz­­szafoglalási érmek katalógusa, bár alapvetően mindkét munka elsősorban az Éremtár gyűjteményén alapszik, gyakorlatilag az országban fellelhető teljes anyagot kí­vánja feldolgozni. Ugyancsak a teljes magyarországi éremanyag feldolgozását célozta meg a római kori éremleletek corpusa, „Die Fundmünzen der römischen Zeit in Ungarn". Ennek a nagyszabású és egy nemzetkö­zi kutatási programhoz kapcsolódó vállalkozásnak az el-Széchényi Ferenc éremszek­rénye, XIX. század eleje Ferenc Széchényi's coin cabinet, the beginning of the 19th century Fotók - Photos: Dabasi A. On the Numismatic Collec­tion of the Hungarian Natio­nal Museum The Numismatic Collection is as old as the Hungarian Natio­nal Museum itself, because Count Ferenc Széchényi dona­­ ted his numismatic collection and library to the nation in 1802, to form the basis of the museum. The collection has originally contained 2675 Hun­garian coins and commemora­tive medals, presently compri­sing over 300,000 registered objects, is one of the largest numismatic collections in Central Europe. It has a universal character with numismatic items front all parts of the world and every epoch in which medals were struck. Of course Hungarian or Hungarian related coins and commemora­tive medals form the center­­piece of the collection. Celtic co­ins manufactured in the terri­tory of Hungary constitute a col­lection unparalleled anywhere in the world. Work in the last two years has been grouped around two main tasks: building up the museum’s computer data system and scientific cata­ loguing and publishing of the individual parts of the collec­tion. Already 4 volumes of the series „Sylloge Nummorum II. Ulászló aranytallérja 1500-ból (eredeti méret) Wladislaw ll’s golden thaler from 1500 (original size) 53

Next