Magyar Múzeumok, 1996. 3. szám (Vol. 2.)
MŰHELY - Gaál Péter: A Magyar Nemzeti Múzeumról: a Magyar Nemzeti Múzeum épületének rekonstrukciója
6 Reconstruction of the building of the Hungarian National Museum The historic building of the Hungarian National Museum, designed by Mihály Pollack, is one of the most outstanding works of Hungarian classical architecture. The edifice was built between 1837 and 1847, providing a permanent home for the museum, which was founded in 1802, The building suffered severe damage so its complete renovation couldn’t be postponed beyond the middle of the eighties. The reconstruction was needed due to the deteriorating condition of the whole building, requiring renovation of the out-of-date infrastructure and electric wiring, with modem microelectronic systems. There was also a A múzeum II. emeleti alaprajza Ground plan of the second floor of the museum a/ Pollack Mihály eredeti terve The original plan by M. Pollack b/150 év átépítései The various alterations during the last 150 years c/ A rekonstrukció utáni állapot State after the latest reconstruction A Magyar Nemzeti Múzeum épületének rekonstrukciója Gaál Péter Bevezetés A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épülete kiemelkedő építészeti és művészettörténeti értékei mellett, igen nagy eszmei értékkel is bír, hiszen építése idején a nemzet önálló létezését, kultúrája iránti megbecsülését volt hivatva reprezentálni, mind kialakításával, mind a benne őrzött tárgyak bemutatásával. Ezt a feladatát napjainkig megtartotta, ilyen módon a Múzeum, - amely értékénél fogva kiemelt műemlék - az idők folyamán hazánk egyik legbecsesebb épületének rangjára emelkedett. A múzeum épülete 1837-47 között épült, létrejötte három nagyformátumú egyéniség munkásságának köszönhető. A sorban az első gróf Széchényi Ferenc (1754- 1820) volt, aki 1802-ben nagy értékű gyűjteménye adományozásával megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, amely ekkor Európa harmadik ilyen jellegű intézménye volt. Sajnálatos, hogy az alapító nem élhette meg, hogy a rohamosan gazdagodó gyűjtemény önálló és állandó otthont kapjon. Az önálló múzeum építésének eszméje és megvalósítása József főherceg (1776-1847), az ország nádora nevéhez fűződik. Az alapítólevél József nádort bízta meg a gyűjtemény kormányzásával, aki haláláig „híven és nem lankadó figyelemmel buzgólkodott a múzeum kiépítésén és fejlesztésén”. A nádor munkássága eredményeként az 1832-36-os országgyűlés megajánlotta az új múzeum építéséhez szükséges összeget. József nádor Pollack Mihályt (1773-1855), a magyar klasszicista építészet legkiemelkedőbb alakját bízta meg az épület megépítésével. Pollack Mihály nevét akkor már a rohamosan fejlődő Pest számos jeles építészeti alkotása, valamint több vidéki kastély, megyeháza dicsérte. Legnagyobb szabású műve kétségtelenül mégis a Múzeum, amelynek építését a megbízása napjától a munkálatok befejezéséig töretlen energiával és gondoskodással irányította. A közös akarat és lelkesedés létrehozta a magyar klaszszicista építészet egyik legkiemelkedőbb alkotását, ezzel - Európában negyedikként - végleges helyet biztosított a nemzet múzeumának, megteremtve a további múzeumok létrejöttének lehetőségét is. Rövid történeti áttekintés Jelen összefoglalónak nem feladata, hogy részletesen ismertesse a múzeum és az épület történetét, kiváló művek jelentek már meg e célból. Az alábbiakban az intézmény múltjából csak azokat a mozzanatokat kívánom kiemelni, amelyek erőteljesen befolyásolták 150 éves életét, és végső soron napjainkra kikényszerítették az épület egészére kiterjedő rekonstrukciós munkák elvégzését. Minden olyan múzeumi intézménynek, amelynek nemcsak kiállítási feladata van, alaptevékenysége a gyűjtés. Ez önmagában hordozza azt a feszítő erőt, amelyet a funkció gyakorol az épületre. Egyszerűbben fogalmazva: a múzeum kinövi épületét. Ez az állapot a Magyar Nemzeti Múzeum életében először már az 1870-es években bekövetkezett, a dinamikusan fejlődő gyűjtemények kinőtték az intézmény falait. Ez és a szakosodás irányába fejlődő muzeológia hozta létre az országos szakmúzeumokat. Elindult egy olyan folyamat, amelynek révén új intézmények születtek és épültek - némiképpen enyhítve a helyhiányon - (Iparművészeti és Szépművészeti Múzeum épülete, a Néprajzi Múzeum Nemzeti Múzeumon kívüli elhelyezése), de egyben konzerválódott az az állapot is, amely lényegében napjainkig tartott: a Természettudományi Múzeum és a Széchényi Könyvtár önálló intézményként ugyan, de a Nemzeti Múzeummal közös, „hármas társbérletbe” kényszerült és így végezte tevékenységét. A múzeum 1867 utáni fejlődését megszakította az első világháború, az utána következő szomorú időszak, majd a gazdasági válság. A szűkös viszonyok ellenére is sor került 1926-27 során az épület nagymérvű felújítására. A dr. Lechner Jenő építész által vezetett munka vezérfonala, - saját szavait némiképpen átformálva és idézve -