Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)
MŰHELY - Korsós Zoltán - Horváth Csaba: Megnyílt a Természettudományi Múzeum: a Magyar Természettudományi Múzeum rövid története
6 Széchényi Ferenc felesége, Festetics Julianna (1758-1824) grófnő, aki adományával megalapozta a Természettudományi Múzeumot Countess Julianna Festetics (1758-1824), wife of Ferenc Széchényi, whose donation founded the Natural History Museum A Nemzeti Múzeum látogatásának napirendje 1811-ből Visiting regulations at the National Museum from 1811 alkalmazott (pl. ökológiai) kutatásoknak, de napjaink környezeti válságával egyre növekszik a közművelődési feladatkör is, amely erőteljesebb kiállítási, közönségkapcsolati tevékenységet igényel. Ahhoz, hogy a mindennapi ember számára is megjelenjünk, hogy társadalmi elismertségünk nagyobb legyen, önálló arculatra, és főként önálló, azonosítható épületre kell szert tennünk. Ez a gondolat nem új, de talán most kerültünk a legközelebb megvalósításához. Közös bölcső A budapesti természettudományi gyűjtemények története (mint az összes többi országos múzeumi gyűjteményé) kezdetben szorosan összefonódott a Nemzeti Múzeuméval. Ennek megalakulása 1802-re nyúlik vissza, amikor Széchényi Ferenc gróf mintegy 17 ezer kötetből álló könyvtárát (és éremgyűjteményét) a magyar nemzetnek felajánlotta (ebből lett a mai Országos Széchényi Könyvtár). Az alapítást az 1807. évi XXIV törvénycikk iktatta törvénybe, majd a nemzeti múzeummá fejlesztés javaslatát 1808-ban fogadta el az országgyűlés. József nádor főherceg a múzeumot szervezeti szabályzattal látta el, majd a kincstár 1813-ban a - ma ismeretes - telket is megvásárolta számára Batthyány Antaltól. Az első természettudományi gyűjtemény 1803-ban az alapító Széchényi Ferenc hitvesének, Festetics Julianna grófnőnek adománya volt, amely „válogatott és értékes magyar ásványokat“ tartalmazott (részlet a Magyar Nemzeti Múzeum első gyarapodási naplójából). Az anyag a többi adománnyal együtt a pesti Pálos kolostorban (későbbi papnevelde, ma a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Központi Papnevelő Intézete, Papnövelde u. 7.) került elhelyezésre. 1806-ban innen a régi egyetem központi épületébe („Nagyszeminárium“, ma jelentősen átépítve az ELTE jogi karának épülete), majd 1813-ban a majdani nemzeti múzeumi telken álló régi épületekbe (volt Batthyány-tulajdon) szállították. Közben a napóleoni háborúk elől kétszer is (1805-ben és 1809-ben) Temesvárra ill. Nagyváradra menekítették a gyűjteményt. 1836-ban Pollack Mihály megbízást kapott a Nemzeti Múzeum épületének megtervezésére, az építkezés 1837- ben indult meg. A gyűjteményeket ekkor ládákba csomagolták, de az 1838-as pesti árvíz így is hatalmas kárt okozott bennük. Ami megmaradt, azt a Ludoviceumban (Ludovika Akadémia) helyezték el (ma is emléktábla jelzi). Csak a Nemzeti Múzeum felépültével, 1846-ban kezdtek a kicsomagolásához, most már az új helyen. Ezalatt a természetrajzi gyűjtemény életében is jelentős változások következtek be. 1810-ben megalakult a Természetiek és KézműtaniakTára (Camera Naturae et Artis Productorum), első múzeumőre Tekel Lajos budai orvos lett. Az első őslénytani gyűjtemény (Rainer főherceg ajándéka) 1811-ben érkezett, egy évvel később vásárolták meg özv. Jordán Annától, Nagyszombatról az első állattani gyűjteményt is (lepkéket, csigákat és kagylókat). Az első „állatkitömő tisztviselőt“ (ma úgy mondanánk: preparátort) Jány Pál János személyében 1814-ben alkalmazták (1834-ig volt Curator Camerae Zoologicae). 1818-ban József nádor 7000 forintért megvásárolta Kitaibel Pál herbáriumát (növénygyűjteményét), s ezzel megvetette a botanikai osztály alapjait. (Néhány préselt, száraz növény már korábban is volt a gyűjteményekben.) Az 1838-as pesti árvíz, amely után a múzeumi gyűjteményt a Ludovikában tárolták (korabeli ábrázolás) The bursting of the Danube's banks in 1838 resulted in the temporary storage of the collections in the Ludovika building (contemporary illustration) A reformkorban a hazafias érzületnek megfelelően viszonylag gyors ütemben gyarapodtak a gyűjtemények, adományozás és vásárlás útján egyaránt. A szabadságharc idejére az ásvány- és kőzetgyűjtemény 13 ezer, az állattani anyag több mint 35 ezer darabot számlált. A szabadságharc bukása utáni időszak nem kedvezett a gyűjteménygyarapításnak, nagyobb tételt csak a kir. m. Természettudományi Társulat gyűjteményeinek átadása jelentett 1856-ban. Az első „igazi“ múzeumi szekrények 1857-ben készültek el az ekkor már kb. 150 ezer példányos állat- (főként rovar-) gyűjtemény számára. A természettudományi anyag a Nemzeti Múzeum épületének tízegynéhány termét foglalta el. Az ekkori szokásnak megfelelően az elhelyezés egyben a bemutatást is szolgálta, bárki megtekinthette a teljes gyűjteményt. A látogatók számáról az első adat 1869-ből maradt fenn, az egész intézményt összesen csaknem 65 ezer látogató kereste fel. Önállósodás A szabadságharc leverését követően a várva várt kiegyezés a felvirágzás kezdetét jelentette. A nehéz időszakot átvészelő Kubinyi Ágoston után 1869-ben Pulszky Ferencet nevezték ki igazgatóvá. A természetiek tárát az egyre duzzadó anyag szerteágazó mivolta miatt A nagyemlősök terme a Nemzeti Múzeum épületében 1910-ben The large mammals' room in the National Museum building in 1910 Napi-Rend A' Magyar Nemzeti Gyűjteményes Tárnak Szemlélésére. Ninthogy minden 16! elrendelt Köz - Intézetekben azon dicséretes szokas, álaljában bé vagyon Véve, hogy hetenként bizonyos’ napok legyenek meghatározva, a mellyeken az Intézetnek Ritkaságait, ’s Gyűjteménnyét tetszes szereit szemlélni, közelebbről is visgálni, s felölök magyarázatot is kívánni lehessen: ugyanevégett C Császári és Királyi Fá - Hercegségének, Jósef, Magyar Ország Nádor ispanjának kegyelmes Parancsolatjából, a Magyar Nemzeti Gyűjteményes Tárnak szemlélésére e következendő Napi-Rend határoztatok meg, úgymint: Hétfőn es Tsötörtőkön láthatni a’Könyvtárt. Kedden és Pénteken a Pénzeket és Régiségeket. Szerdán és Szombaton a’ természeti alkotmányok Gyűjtervényét. Ezen napokon reggeli kilencz Órától, tizenkettőig, délután pedig háromtól, hatig szabad a’ Bemenetel. Egyedül a’ Vasarnapokon, Ünnepeken, és a tisztogatás idejekor zárva tartannak a Paloták. Egyébberánt, a kinek az a szándéka, hogy olyatha finn , a fent megjegyzett órák ktnzási modea nap megjelenhet a’ Könyvtárban, legetfajt szándékát minden akadály nélkül tellyenthetvéri. Ő Csisz/s Kir. Fő-Herczegségének Magyar Ország Nádor Ispánnyának Kegyelmes Parantsolatjára. Budán Szent-Iván, havasodik napján 16 11. Boros Lajos m. p.