Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)

MŰHELY - Mányi István: Megnyílt a Természettudományi Múzeum: a Magyar Természettudományi Múzeum újjászületése a Ludovika épületében

10 Rebirth of the Hungarian Natural History Museum in the building of Ludovika It was decided in 1992 that the Hungarian Natural History Museum would receive its new accommodation in the former Military Academy building Ludovika’. The complex was planned by the famous archi­tect Mihály Pollack, who also built the National Museum, and was erected in the 1830s in a huge park called Orczy Garden. The author of this paper, an architect who achieved fame with his first works, such as the University of Economics and the Museum of Fine Arts, gives a personal summary of how he became involved in the planning and reconstruction of the Ludovika Academy complex. This work includes the former Riding Hall of the Academy, which was used as a cinema after World War Ii, burned down in 1992, and now' houses the newly opened exhibition of the Museum, entitled 'Man and Nature’. The first part of the Museum to be rehoused w'as the Department of Mineralogy and Petrology, which moved into the ground floor of the main building in 1995, after a careful and thorough recon­struction which restored the original beauty of the interior architecture. A Magyar Természettudományi Múzeum újjászületése a Ludovika Akadémia épületében A Ludovika Akadémia, mint elsőrendű közintézmény tervezésére József nádor Pest, de mondhatjuk az egész ország egyik vezető építészét, Pollack Mihályt kérte fel, akinek a Nemzeti Múzeum után ez a legjelentősebb, ma is álló pesti középülete. Az 1829-ben megkezdett, a közvélemény kitüntető fi­gyelmével kísért építkezés a 30-as évek végéig tartott. Különös, hogy a nagy­ érdeklődés ellenére mily kevés és alig értékelhető ábrázolás maradt - készült­­ az új látni­valóról. Az épület - méreténél és jelentőségénél fogva feltehetően részletes - tervsorozata hivatalos őrzési he­lyén, a Szépítő Bizottmány irattárában nem maradt meg. A Ludovika emeletes lovardája, mely e sportolást szol­gáló épülettípusnak minden bizonnyal az első példája volt, mára egyedüli hírmondója maradt a múlt századi­­ zárt­téri lovaglás emlékének. A lovardák szokásos alaprajzi el­rendezését mutató épület kétszintű kialakításával, a lo­vaknak az istállók és a lovarda közötti, az épületen belüli mozgatásával igazi kuriózum lehetett. A hiteles helyreállí­tás gondos kutatómunkát igényelt. A főépület általános leromlottsága ellenére minden részletében rekonstruál­ható. Az épü­letegyü­ttesről műemléki tudományos doku­mentáció készült (Bor Ferenc, 1994). Hány élete lehet egy épületnek? 1992. február 17-én délután fél háromkor csöngött a te­lefon. Klinghammer István, az ELTE TTK dékánja kere­sett. Kávézás közben néhányan éppen arról beszélget­tek, hogy alkalmassá tehető-e a volt Ludovika Akadémia a Magyar Természettudományi Múzeum befogadására? Kérdésére, hogy" alkalmasint tudnék-e csatlakozni a társasághoz... úgy érintett, mint csatazaj a harci mént. A gondolat első hallásra lenyűgöző volt. Míg odaér­tem, fejemben a hely kitűnő adottságainak gondolatai űzték egymást. Az Orczy-kert Pollack Mihály egyik legje­lentősebb épületegyüttesével, a Molnár Ferenc Pál utcai fiúk­jában megörökített Füvészkert szomszédjában, mint Természettudományi Múzeum... Emlékezetem szerint Klinghammer Istvánon kívül bi­zonyosan jelen volt Medzihradszky Kálmán, az ELTE TTK Kémia Tanszékcsoport vezető professzora, Matskási István, a Természettudományi Múzeum főigaz­gatója, Bodó Sándor minisztériumi főosztályvezető és A Ludovika Akadémia épülete 1847-ben (korabeli ábrázolás) The building of the Ludovika Military Academy in 1847 (contemporary illustration) Cseresznyés László, az ELTE főigazgatója, de lehet, hogy­ némelyiküket a felgyorsult események későbbi ta­lálkozásai montírozzák az időképbe. Máig sem tudom, legalábbis számomra ez nem nyert bizonyosságot, hogy­ ki volt az ötletgazda, de nem tévedhetek nagyot, ha a szerzőt a Klinghammer-Matskási körben vagy­ környeze­tében keresem.­ Én úgy­ kerültem telefonvégre, hogy­ az ELTE lágymá­nyosi épületeinek tervezése kapcsán szinte mindenna­pos kapcsolatban voltam az érintettekkel, de ezidőtájt dolgoztunk a volt Pannónia Szálló újraélesztésén - Rá­kóczi út 5., ma ELTE épület­, és ekkor fejeztük be a „fü­­­vészkerti” pálmaház rekonstrukciójának kiviteli tervezé­sét, mely szintén az ELTE territóriuma. Témánál voltunk. A volt Ludovika Akadémia épületét az ELTE TTK tanszékei és Műszaki Igazgatósága lakták, nem éppen optimális technikai feltételek mellett, a lágy­mányosi fejlesztés pedig éppen a TTK új, korszerű bázi­sának megteremtését célozta. Az alapgondolat első köre itt zárult. Aktuálisnak tűnt a majdan felszabaduló műemlék-épületegyüttes méltó funkciójának keresése. A második körben később körvonalazódott a Nemze­ti Múzeum épületének tehermentesítése az Ásványtár kiköltöztetésével. Annak helyén az új történeti kiállítás millecentenáriumi rendezése, mint feszítő ék működött a döntési sorban. Február 18-án újabb megbeszélés volt, majd 19-én perfektuálódott, hogy­ döntés-előkészítésre néhány na­pon belül vizsgálati anyagot kell készítenem az alapfunk­ciók meghatározásával. Vizsgálni kellett, hogy a részben a Nemzeti Múzeum épületében és a város több pontján szétszórtan működő Természettudományi Múzeum­­ szervezeteinek és gyűjteményeinek összevonásával - el­helyezhető-e az elsőrangú műemlékegyüttesben? Ha igen, milyen bővítésekkel és milyen ütemezéssel? Mányi István

Next