Magyar Múzeumok, 1996. 4. szám (Vol. 2.)

MŰHELY - Korsós Zoltán - Horváth Csaba: Megnyílt a Természettudományi Múzeum: a Magyar Természettudományi Múzeum rövid története

A Magyar Természettudományi Múzeum rövid története Korsós Zoltán - Horváth Csaba I Ha az utcán tíz embert megkérdezünk, hogy hallott-e már Magyarországon természettudományi múzeumról, kilenc válasz nagy valószínűséggel úgy hangzik, hogy „az meg miféle szerzet?“ Legfeljebb egynek rémlik fel, hogy a Nemzeti Múzeum tetőterében már látta egyszer a ki­tömött vaddisznókat és madarakat. Sajnos ez az „identitás-zavar“ nyomja rá a bélyegét múzeumunk egész történetére, ahogy ez a jelen számban szereplő más cikkekből is kiderül. Ne higgyük azonban, hogy kutatóink, a múzeum mun­katársai az elmúlt csaknem két évszázadban ennek szel­lemében dolgoztak. A geológusok, paleontológusok, bo­tanikusok, zoológusok és antropológusok, az öt nagy természettudományi szakterület művelői mindig is jó értelemben vett elfogultsággal és megszállottsággal produkálták Európa-, sőt világhírű tudományos eredmé­nyeiket. Megmérettetésük nem a környező társadalom pillanatnyi értékítélete, hanem az emberiség közös tu­dásanyagához való hozzájárulás szerinti feladat. A Természettudományi Múzeum hányatott sorsa - ahogy ez történeti áttekintésünkből kiderül - nem aka­dályozhatta meg, hogy az egyik legjelentősebb magyar kutató intézménnyé fejlődjön. A gyűjteményeit tekintve (csaknem 10 millió tárgy!) és diplomásainak száma (67) szerint az ország legnagyobb múzeuma mindig is külön­leges helyet foglalt el a múzeumok között, elsősorban a gyűjjtött tárgyak sajátosságaiból fakadóan. Még a min­denkori múzeumi törvény sem tud valójában mit kezde­ni a mi „műtárgyainkkal“, nem is beszélve a régészettel vagy a természetvédelemmel adódó bonyolult átfedé­sekről. A Természettudományi Múzeum munkájában nagy szerep jutott és jut az alap- (pl. szisztematikai) és A brief history of the Hungarian Natural History Museum The foundation of the Museum goes back to 1802 when the National Museum was estab­lished by Count Ferenc Széché­nyi, who donated his library to the nation. In 1803, the first natural history collection (minerals from Julianna Festetics) was received, and in 1810 the first curator, Lajos Tehel, was appointed. The first zoological specimens (butter- b MŰHELY Új természettudományi kiállítás elképzelhetetlen inter­aktív elem­ek nélkül. A szokványos, egyszerű megoldások és az érintőképernyős számítógép mellett terveztünk elektronikus készülékeket, amelyeknek egyedi külsőt kí­vántunk adni. A kiállítás végén az ifjúság előtt tisztelgünk, amely már remélhetőleg tudatosabban fogja védeni saját természetes környezetét. Ha elképzelésünk beválik, ak­kor igen kreatív tevékenység veszi kezdetét. Egy monu­mentális fatörzs-posztamenset kínálunk fel a gyerekek­nek: díszítsék állandóan megújuló rajzaikkal, plasztikáik­kal. Ez persze folyamatos igyelmet kíván tőlünk is, de ko­rábbi tapasztalataink szerint megéri a fáradságot. Szeretnénk, ha az új kiállítás a közoktatás számára is hasznosulna. Erre predesztinálja a Nemzeti Alaptanterv környezeti nevelési tartalmával harmonizáló kereszttan­tervi (interdiszciplináris) jellege. A közoktatási hasznosu­lás érdekében pedagógusok számára háttéranyagokat adunk ki (a Közművelődési Osztály emblémájában sze­replő gyíkocskára utaló Lacertina Füzetek sorozatcím­mel). Ezek egy része szaktudományos jellegű, néhány fü­zet pedig az egyes kiállítási egységeknek a NAT különbö­ző műveltségterületein belüli használhatóságára hívja fel a figyelmet. A kiállítás nyújtotta lehetőségeket és e füze­teket pedagógusoknak szánt képzési programok kereté­ben mutatjuk be az önművelésre kész érdeklődőknek. Ugyancsak nekik szánjuk a könyvtárral, számítógéppel, segédanyagokkal és kiadványainkkal felszerelt kabine­tet, afféle „Bölcs Bagoly Barlangot“. Az új kiállítás és az új épület nem lesz egy csapásra közismert. A 80 fős előadóterem megszabta korláttal hí­vunk ide tudományos intézményeket, szakmai társasá­got, társadalmi egyesületet, érdeklődő látogatókat. Sze­retnénk, ha a tudományos minősítés új helyszíne, és sok komolyabb, vagy­ szórakoztató esemény színtere lehet­ne e terem. Terveinkkel nem állunk meg az épület mé­teres vastagságú falain belül, mögötte ott az Orczy-kert a maga 11 hektáros, jó levegőjű parkjával, az utca túl­oldalán pedig a Füvészkert, egzotikus növényzetével. Ezek szabadtéri foglalkozások, közös programok szín­helyei lehetnek. Szeretnénk, ha a közönség a - ki tudja miért - Alfa mozinak keresztelt épületben egy alfa múzeumot ismer­ne és szeretne meg, s nagyon is értené ennek a névnek a kimagasló kulturális és komfort szolgáltatásokban rejlő magyarázatát. ■ A Magyar Természettudományi Múzeum elhelyezése története során History of the housing of the departments of the Hungarian Natural History Museum , Magyar Nemzeti Múzeum 1. 1803-1806: Pálos kolostor (Papnövelde utca) 2. 1807-1817: A régi egyetem központi épülete© MNM Természetiek Tára 1. 1810-1817: A régi egyetem központi épülete 2. 1813-1838: A Nemzeti Múzeum telke 3. 1838-1846: Ludovika Akadémia 4. 1846-1870: Magyar Nemzeti Múzeum épülete (a) Állattár 1. 1870-1926: Magyar Nemzeti Múzeum épülete 2. 1926-1928: Szentkirályi utca 7. 3. 1928- : Baross utca 13.­­ Növénytár 1. 1870-1892: Magyar Nemzeti Múzeum épülete 2. 1892-1905: Széchenyi utca 1. 3. 1905-1951: Az MTA épülete 4. 1951-1979: Városliget, Vajdahunyadvár 5. 1979- : Könyves K. krt. 40.­­ Embertani Tár 1. 1945-1957: Baross utca 13. 2. 1957- : Bajza utca 40. Ásvány- és Kőzettár 1995-ig a Magyar Nemzeti Múzeum épülete, 1996-tól a Ludovika Akadémia főépülete (Ludovika tér 2.) (1)Föld- és őslénytár A Magyar Nemzeti Múzeum épülete

Next