Magyar Múzeumok, 1997. 3. szám (Vol. 3.)

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS - Liszka József: A szlovákiai magyar múzeumok helyzete

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi kitekintés A szlovákiai magyar múzeumok helyzete Liszka József A Magyar Múzeumok szerkesztőségétől a fenti címen kaptam felkérést cikkem megírására. Már elöljáróban hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a mai Szlovákia területén 1918-at követően (az 1938-1945-ös interval­lumot leszámítva) hivatalosan sosem működött magyar múzeum. A mai Dél-Szlovákia területén jelenleg több mint félmilliós magyar kisebbség él (ez az ország össz­lakosságának mintegy 12%-a). E terület kisebb-nagyobb városaiban viszonylag korán alakultak múzeumok, ame­lyek többé-kevésbé a mai napig fennállnak, s már csak a területi elvből adódóan is, munkatársaik kisebb-na­gyobb intenzitással a legutóbbi időkig végez(het)tek ma­gyar jellegű kutatásokat. Mára azonban ezekben az in­tézményekben korábban végzett (fél)hivatalos magyar kutató- és tudományos munka is veszélyben forog. Az előzmények A korabeli Magyarország vidéki muzeológiájának a böl­csője a mai Szlovákia területén, tehát az akkori Felvidé­ken (ill. e kifejezéssel történetileg nemigen illethető Kis­alföldön) ringott, így az elsők között jött létre 1868-ban a Pozsonyi Városi Múzeum majd 1872-ben Kassán a Fel­ső-Magyarországi Múzeum Egylet. E szerveződések megalakulása idejében, már csak a két város akkori nemzetiségi összetételének megfelelően, elsősorban né­met ill. magyar, jellegű kutatásokat végezhettek. Mivel azonban e két város etnikai képe (a szlovák elem javára) már a két világháború közti időszakban, majd a II. világ­háború után gyökeresen megváltozott, az alábbiakban e két múzeum tevékenységével nem foglalkozom. A ma is jelentős magyar kisebbséggel (illetve több­séggel!) rendelkező területeken is viszonylag korai idők­be nyúlnak vissza az első múzeumalapítások. A további­akban részletesebben ezekről lesz szó. Több évtizedes kísérletezések, időszaki kiállítások rendezése után, 1882-ben jött létre a rimaszombati székhelyű Gömör megyei Múzeumegyesület, amely egy­szersmind a Gömöri Múzeum létrehozója és fenntartója volt, Fábry János­sal az élen. Nagyjából ugyanebben az időszakban bukkannak föl első híreink a komáromi mú­zeumalapítási kezdeményezésekről. A Komárom megyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet azon­ban hivatalosan csak 1886-ban alakult meg. A városban 1913-ra elkészült a Kultúrpalota épülete, amelyben az Egylet múzeuma is otthonra lelt, s a mai napig ez a ko­máromi múzeum központi épülete. Meglehetősen nagy múltú kezdeményezések után, csupán 1898-ban döntött Az 1913-ban felavatott komá­romi Kultúrpalota, ma a Du­­namenti Múzeum központi épülete - The Palace of Culture in Komárno, inaugu­rated in 1913, is today the central building of the Danubian Museum teli Ipolyságon a Hont me­gyei Múzeumtársulat létre­hozásáról, amely azonban egy évtizedes fennállás után föl is oszlott, bár a gyűjtemény gyakorlatilag megérte az 1918-as állam­fordulatot. Rozsnyón a Bá­nyászati és Kohászati Mú­zeum épülete 1905-re készült el, azonban csak 1912- ben rendezték be, s adták át a nagyközönségnek. Ekkor­ra azonban már létrejött a Rozsnyói Városi Múzeum is. Szlovákia múzeumügye az 1918-as államfordulatot követő időszakban meglehetősen rendezetlen volt. A mú­zeumok elvileg egyesületi, városi és csak kisebb részben a központi költségvetésből tartották fönn magukat. Szak­mailag a Csehszlovák Múzeumok Szövetsége (Sváz ceskoslovenskych múzej) felügyelete alá tartoztak, ám ennek 1925-ben a cseh intézményeken kívül mindössze 12 szlovákiai múzeum volt a tagja (miközben a szlováki­ai múzeumok száma ekkorra meghaladta a két tucatot). Hogy ebből mennyi a magyarlakta területeken működő múzeumok száma, arról konkrét adataink nincsenek. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy­ a harmincas évekre bizonyos dél-szlovákiai múzeumok (talán a rozsnyói, ér­sekújvári, komáromi és a somorjai) is tartottak fönn szo­­rosabb-lazább kapcsolatot e múzeumi szervezettel. Kezdetben azonban, az első világháború és következ­ményei okozta megrázkódtatás után az egész szlovákiai magyar szellemi életben tapasztalható fásultsághoz ha­sonlóan a muzeológia területén is teljes pangás tapasz­talható. Alapy Gyula, a komáromi múzeum akkori igaz­gatója az elsők között, már 1922-ben a múzeumi munka fokozottabb kibontakoztatására buzdított, írásában meggyőzően érvel a múzeumoknak a szellemi élet egé­szében betöltendő fontos szerepéről. Sürgeti, hogy azok­ban a városokban, ahol nincs még múzeum, mihama­rabb hozzanak létre ilyen jellegű intézményt. Ennek elle­nére az érdemi muzeológiai munka Szlovákia magyar­lakta területein csak igen vontatottan indult meg. Elő­ször a már korábban létrehozott intézményekben (Ko­márom, Rimaszombat, Rozsnyó) lendült fel a gyűjte­ménygyarapító és kiállítási tevékenység, majd ezekhez fokozatosan csatlakozott az 1927-ben, lévai székhellyel létrehozott Barsi Múzeum, az 1929-ben Somorján meg­alapított Csallóközi Múzeum, s végül az 1935-ben Érsek­újváron létrejött Városi Múzeum. A felsorolt múzeumok Hungarian museums in Hungarian muselogy in the provinces first began to flour­ish in former Upper Hungary, now the territory of modern Slovakia. The Pozsony/Brati­­slava Municipal Museum was founded in 1868, and a few years later, in 1872, the Muse­um Association of Upper Hun­gary (Kassa/Kosice) was also formed. These were followed by the establishment of the museums in Rimaszombat/ Rimavská Sobota, Komárom/ Komárno, Ipolyság/Sahy and, finally, Rozsnyó/Rozfiava. Following the creation of the new state in 1918, efforts were made to eliminate the chaotic conditions in Slovaki­an museum affairs. New mu­seums were founded in Léva/ Levice, Somorja/Samorin and Érsekújvár/Nové Zámky, most of which lay in areas inha­bited by the ethnic Hungari­ans and thus museum pro- Fábry János (1830-1907), a Gömörmegyei Múzeumegye­sület első elnöke­­ János Fábry (1830-1907) first president of the Museum Association of Gömör County Slovakia 51

Next