Magyar Múzeumok, 1997. 4. szám (Vol. 3.)

Basics Beatrix: E számunk cím- és hátlapjának képeiről - A szerkesztő levele

A címlap és a hátlap képeiről Pulszky Ferenc 1869-től volt a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. Az ő igazgatósága alatt készültek el Than Mór és Lotz Károly falképei 1875-ben a díszlépcsőházban. A magyar nemzet történetének és műve­lődéstörténetének kiemelkedő fontosságú jeleneteit ábrázol­ják a frízszerűen körbefutó je­lenetek. Közülük Than Mór kompozícióiból válogatás lát­ható a borító elő- és hátlapján. A Magyar Nemzeti Múzeum díszlépcsőházának falképei közül elsőként az oldalfalak al­legorikus figurái és a fríz ké­szült el, a Lotz-féle mennyezet­­freskókat fejezték be utoljára. A program három abszt­rakt módon felfogott dimenzi­ót szembesít: az emberi szel­lem működését, ennek a tör­ténelem során megjelenő fo­lyamatos előrehaladását és a kettő egyesüléséből adódó nemzeti erényeket. Így lesz egy gondolatkör kifejezése az egész falképegyüttes. A prog­ram kidolgozója ismeretlen, de a minta kétségtelenül Karl Rahl bécsi Arsenal-beli fres­kóciklusa volt. A címlapon a fríz tematikájá­hoz kapcsolódó kompozíció: A műveltség diadala. A hátlapon felül: Pannónia megkoronázza a tudomány és művészet géniuszát. Alatta balról jobbra: 1. Szent István iskolát alapít. Középen a király látható, tőle jobbra Walter atya, aki az uralkodó utasításait hallgatja, balra ül felesége, Gizella király­né, a palástot hímezve. 2. Könyves Kálmán kora. A jeleneten a király törvényte­kercset tart a kezében, amelynek szövege „De strigis quae non sunt..." A háttérben boszor­kányt akarnak máglyán eléget­ni, amit a király megtilt. 3. Mátyás király és kora. A legismertebb jelenet, mivel a kompozíció litografált válto­zatát 1882-ben a Képzőművé­szeti Társulat műlapjaként adták ki. 4. Pázmány Péter és kora. A Mátyás-jelenethez folyama­tosan kapcsolódik: Nádasdy pártfogásba veszi Tinódi Lantos Sebestyént. Az ellenreformáció jeles figuráinak csoportképén Pázmány egy protestáns pap­pal vitázik. 5. A Nemzeti Múzeum alapítá­sa. Középen József nádor, balra Széchényi Ferenc gróf, mellette az első múzeumőr, Horváth István, jobbra Jan­kovich Miklós és Pyrker érsek, a kor legismertebb adomá­nyozói ismerhetők fel a képen. 6. A reformkor nagy alakjai. Balról jobbra Petőfi, Kossuth, Széchenyi, Batthyány, Deák, Damjanich, Perényi Zsigmond és Eötvös József. Basics Beatrix Fotók - photos: Dahu­si A. The photos on the front and back covers Ferenc Pulszky was the director of the Hungarian Na­tional Museum from 1869. The frescoes painted by Mór Than and Károly Lotz in 1875, gracing the main staircase of the museum, were commis­sioned under his directorship. These frescoes depict major events from the political and cultural history of Hungary. The front and back covers show the frescoes by Mór Than. Front cover: The Triumph of Culture, a composition asso­ciated with the general theme of frieze. Back cover: Pannónia crown­ing the Geniuses of Sciences and Arts. 1. King St. Stephen founds a school. The king can be seen in the centre, with Father Walter to his right, listening to his instructions, and his wife. Queen Gizella to his left, embroidering the royal robe. 2. King Coloman and his age. The king holds a law-scroll, with the text. De strigis quae non sunt... Preparations for burning a witch can be seen in the background; however, the king forbids it. 3. King Matthias and his age. The best-known scene, since a lithograph version was published separately in 1882 by the Arts Association. 4. Péter Pázmány and his age. A continuation of the previous scene: showing Nádasdy and Tinódi. Outstanding personali­ties of the Counter-Reforma­tion; Pázmány is arguing with a Protestant priest. 5. The foundation of the Hun­garian National Museum. Pa­latine József can be seen in the centre, with Count Ferenc Széchényi and István Hor­váth, the first custodian to his left, and Ferenc Jankovich and Archbishop Pyrker to his right. 6. The outstanding figures of the Reform Age. From left to right: Petőfi, Kossuth, Széche­nyi, Batthyányi, Damjanich, Perényi and Eötvös. A szerkesztő levele A MAGYAR MÚZEUMOK 97/3. száma némi késéssel jutott el olvasóinkhoz. Ab­béli igyekezetünkben ugyan­is, hogy meggyorsítsuk a nyomdai átfutási időt, nyomdakész filmet készí­tettünk. A technikailag tel­jesen szabályos levilágítási eljárás közben azonban a „nyomda ördöge“ modern változataként megismer­kedtünk a számítógép ugyancsak kiismerhetetlen természetű ördögével. A teljesen kész anyagot egy egészen apró hiba össze­zavarta: egyes cikkek szö­vegét olvashatatlanná, za­varossá tette. Az amúgy tökéletesnek látszó levilá­gított anyagot senki sem ellenőrizte - megbíztunk a gépezetben. A nyomdá­szok is. Emiatt újra kellett nyom­tatni a belíveket, emiatt késett az expediálás. Az új változat lapozgatása köz­ben azonban a 62. oldalon újra felfedeztünk szövegis­métlésből adódó hibát. Ezt már képtelenség volt kija­vítani. Ezúton tehát nem­csak a késedelmes postá­zásért, de a lapban mégis­csak bennmaradt hibáért is elnézést kell kérnünk. Viszont azt a MUSEUM AKTUELL című, németor­szági, havonta megjelenő, a MÚZEUMI HÍRLEVÉL-hez hasonlítható lapból átvett, kritikus hangvételű írást változatlanul aktuálisnak tartva, a hibás részt az alábbiakban közreadjuk. Úgy, ahogyan a MM 97/3. 62. lapján következnie kel­lett volna. Az aktualitás oka? Az európai, immár hagyományos „Év múzeu­ma“ díj odaítélését bíráló kommentár és a mi első íz­ben kiosztott hasonló dí­junk. A tanulság pedig: nemcsak a folyóirat nyom­tatására, de a pályázatok elbírálására is nagyon oda kell figyelni! Folytatás a 2. oldalon 1 MAGYAR MÚZEUMOK 1997/4 TÉL Basics Beatrix: E számunk cím- és hátlapjának képeiről 1 A szerkesztő levele 1 MŰHELY A Pill,SZKY-EML­ÉKÜLÉS ELŐADÁSAI Kovács Tibor: Koszorúzóbeszéd a Pulszky emlékműnél 3 Kovács Tibor: Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeum élén 5 Csorba László: Pulszky Ferenc a politikus­ai Gesztelyi Tamás: Pulszky Ferenc tanulmányai az antik gemmák köréből 11 Kádár Zoltán: Pannónia római kori emlékei Pulszky Ferenc munkásságában 14 Erdélyi István: Pulszky Ferenc, a népvándorláskor és honfoglaláskor kutatója 17 Basics Beatrix: Pulszky Ferenc és a Történeti Képcsarnok 19 Szabó Júlia: Az Akadémia képtára 21 Darkó Jenő: Pulszky Ferenc és a magyar múzeumügy 22 Pulszky Ferenc közöletlen életrajza 1840-ből 24 Misóczki Lajos: Pulszky Ferenc és a gyöngyösi műemléki, múzeumi ügy 25 VISSZATEKINTÉS Horváth Csaba: A muzeológus Brassai 27 Kaposvári Gyula: Magyar művészek az 1958-as brüsszeli világkiállításon - Beszélgetés Bényi Lászlóval, a magyar terem­ rendezőjével 29 Szilágyi Miklós: A város és múzeuma - Ifjú múzeum­­igazgatóként a '60-as években Gyulán 32 Balogh Balázs: Balassa Iván köszöntése 35 Bodó Sándor: Balassa Iván, a muzeológus 36 SZÁMVETÉS Dem­e Péter: „Az év múzeuma 1996“ pályázatról 38 E számunk szerzői 40 Draveczky Balázs: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 41 Petrovich András: Kettős jubileumot ünnepelt a magyar műemlékvédelem 44 Ferenczy Mária: Keletkutatók világkongresszusa Budapesten 45 KIÁLLÍTÁSOK Ferenczy Mária: Keleti műgyűjtés Magyarországon­­ a S­­opp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum gyűjteményének tükrében 46 Vinkovics Judit: Három belső-mongol tekercskép a Keleti műgyűjtés Magyarországon c. kiállításból 48 Bodnár Mónika: A putnoki Gömöri Múzeum új állandó kiállításáról 50 NEMZET­KÖZI KAPCSOLATOK Tímárné Balázsy Ágnes: A ICCROM-ról 52 K. Szentpéteri Erzsébet: Az ICOM Tanácsadó Bizottsága 56. ülése 55 Glück Jenő: Bihari múzeumok 56

Next