Magyar Múzeumok, 1998. 3. szám (Vol. 4.)
A szerkesztő levele
A szerkesztő levele A XIX. század második felében hazánkban egymás után jöttek létre a városi múzeumok. Pest-Buda és Óbuda polgáraiban is komoly érdeklődés ébredt lakóhelyeik történelmének megismerése iránt, így a közösség sürgetésére és nem kis mértékben a régészettudomány rohamos fejlődése következtében 1887-ben Budapesten új múzeum született Fővárosi Múzeum néven. Ennek első - kiállítást is bemutató - épületét 1894-ben adták át Aquincumban, amely a mai napig a budapesti antik kutatások központja. A főváros múzeumának alapítását több tudós és közéleti személyiség (mindenekelőtt Römer Flóris) már az 1860-as évek végétől szorgalmazta. Gerlóczy Károly 1886-os megfogalmazása szerint „Budapest hatóságának hivatalos helyiségeiben sok történelmi tárgy hever szanaszét. Élénk szüksége mutatkozik tehát, hogy e társak egyesíttessenek s egy fővárosi múzeumot rendezzenek be. “ Az elmúlt évtizedek során a jeles múltú intézmény széles hálózattal rendelkező szervezetté vált. A Budavári Palota reprezentatív épülete mellett a patinás Aquincum és a kies Kiscell jelentik működésének legfontosabb színtereit. Ám ez a szervezet számos egyéb kiállítóhelyről is gondoskodik, a Középkori Zsidó Imaháztól a Gül Baba Türbén keresztül a római kort bemutató építészeti maradványokig. A Budapesti Történeti Múzeum a fővárossal foglalkozó szerteágazó kutatások egyik legfontosabb műhelye. Tudományos munkája eredményeit az utóbbi időkben mind rendszeresebben megjelenő - évtizedes hagyományokkal rendelkező - kiadványok tükrözik. A múzeum időről-időre hagyományosan megemlékezik a főváros múltjának kiemelkedő történeti évfordulóiról. 1998-ban ünnepi rendezvények kapcsolódnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pest-budai eseményeihez és az 1873-ban bekövetkezett városegyesítéshez. A Várpalotában az évforduló kapcsán valósult meg a barokk udvar lefedése, ezáltal az intézmény egy új, több funkciós csarnokkal gazdagodott. 1995-ben megnyílt a „Budapest az újkorban“ című állandó kiállítás, melyet 1998-ban követett az őskortól a honfoglalásig ívelő régészeti tárlat és a középkori emlékek átrendezett bemutatója. A BTM-mel nem először foglalkozik folyóiratunk. (Így például már az első 1995/1-es, majd az 1996/1-es, illetve az 1998/ 2-es számban.) De most kíséreljük meg először, hogy bővebb tájékoztatást adjunk a múzeum rendkívül sokrétű tevékenységéről. Egyúttal azt is jelezzük, hogy a bőség zavarával küzdve a szerkesztőség kénytelen volt néhány tanulmány közreadását a következő számba áttenni. Köszönjük a több mint két tucat szerzőnek, hogy megértve a terjedelem adta korlátozásokat, összefogott, tömör beszámolókkal láttak el bennünket. *** VISSZATEKINTÉS címet kapott rovatunkban ezúttal első - de remélhetőleg nem utolsó - alkalommal hozzálátunk egy régóta esedékes adósság törlesztéséhez. Bemutatjuk külföldre kényszerült kollégáink életútját. Esetenként mások tollával, de reményeink szerint egyre több alkalommal az érintett megfogalmazásában. Talán még számba sem vettük igazából, hogy hány kollégáról van szó. Ők a fiatalabb generációhoz tartozóknak már csak szakmai információt, bibliográfiai adatot, „nevet“ jelentenek. Kérünk minden, személyében érintettet és pályatársat egyaránt, legyenek kezdeményezésünk folytatásában segítségünkre! *** Van „szomorú“ rovatunk is. Az élet rendje, hogy mindig aktuális. A mostani nekrológok sorából ezúttal egyelőre hiányzik egy név, Kaposvári Gyuláé. Nem feledékenységből! Lapzárta után kaptuk a hírt, még el sem gondolhattuk, mit jelent a Magyar Múzeumok jeles szerkesztőbizottsági tagjának, szorgos szerzőjének, korát meghazudtoló aktivitású barátunknak a távozása. Ebből a számból már hiányzik egy betervezett írása... Elköszönni a következő számban fogunk Tőle. *** A bőség zavaráról volt előbb szó. Egy folyóirat szerkesztőségének csak örömére szolgál, ha „ömlenek“ hozzá a kéziratok. (A szerzőket nem túlzottan boldogítja, ha a megjelentetésre várni kell.) Mégis, zavartalan és folyamatos munkát eredményez, ha legalább egy, esetleg két számmal előre tervezhetjük a lapot. Gyakorlatilag már „együttál“ az év utolsó száma is, benne korábban beérkezett, ám még időszerű tanulmányokkal. Vannak azonban - sajnos - lassan aktualitásukat vesztő közölnivalók is, így például a külföldi szakmai sajtó szemléje, könyvismertetések. Megnyílt, majd már be is zárt időszaki kiállítások bemutatásával, bírálatával is adósok maradtunk nem egy esetben. Elérkezett tehát az évfolyam lezárásával a szerkesztői munkálatok újragondolásának és átszervezésének ideje is. A Pulszky Társaság őszi közgyűlése után hosszabbtávú terveinket, lehetőségeinket újragondolva kezdődik majd el egy újabb korszak... A címlapon Szentgyörgyi János (1791-1860): A Budai Várhegy, 1827 (részlet) MAGYAR MÚZEUMOK 1998/3 ŐSZ A szerkesztő levele 1 MŰHELY Balázs György: Nemzetközi és magyar molinológiai társaság 3 Fővárosi régészet Kővágóné Szentirmai Katalin - Zsidi Paula: Régészeti örökségvédelem - új eszközök 6 Endrődi Anna-Norváth M. Attila: Az elmúlt 10 év leletmentései az M0 autóút nyomvonalán 7 Kalicz-Schreiber Rózsa: Szakrális leletek a békásmegyeri késő bronzkori temetőből 8 Szirmai Krisztina: Mozaikpadlós római palota Óbudán 10 II. Kérdő Katalin: Mit rejt a Hajógyári sziget? 11 Kable Tibor—Norváth M. Attila, Ringer Árpád-Végh András: Visszamerengni mit ér...? A Corvin téri ásatás, múltunk megismerésének páratlan lehetősége 13 Végh András: A középkori ágostonos kolostor felfedezése a Vízivárosban 15 Bencze Zoltán-Nyékhelyi Dorottya-Végh András: Újabb régészeti ásatások a budavári Szent György téren 17 VISSZATEKINTÉS Vincent Megan: Gallus Sándor (1907-1996) két földrész régésze 18 Fehérvári Géza: Negyvenhat év az iszlám művészet szolgálatában (1952-1998) 19 Viga Gyula: Szabadfalvi József 70 éves 24 Kucsán József: Domonkos Ottó köszöntése 25 Adalékok a BTM történetéhez Póczy Klára: Emlékek, műtárgyak, műemlékek az Aquincum-kutatás 500 évéből 26 Németh Margit: Lapidarium Aquincense - Az aquincumi feliratok gyűjtésének történetéből 28 Magyar Károly: A budavári királyi palota 29 Schwarcz Katalin: Kuzsinszky Bálint szerepe könyvtárunk megszervezésében 33 SZÁMVETÉS Végh András: A középkori királyi udvar művészetének kincsei 34 Kovács Eszter: A BTM kályhacsempe-gyűjteménye 35 Vigh Annamária: A Városligettől Óbudáig A főváros újkori várostörténeti gyűjteménye 36 Kiss Éva: Schmidt Miksa hagyatéka 38 Buzinkay Géza: A sajtó- és nyomdászattörténeti gyűjtemény 40 Földes Emília: A Fővárosi Képtár gyűjteményei és kiállításai 41 Lorányi Judit: A László Károly-gyűjtemény 43 KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS Fitz Péter: A Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum kortárs kiállításai és gyűjtemény-gyarapodása a kilencvenes években 44 Kimánné Balázsy Ágnes: Megmentett műkincsek ‘98 - Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban 45 A Budapesti Történeti Múzeum közönségkapcsolatairól Koncz Erzsébet: A Kiscelli Múzeum a közművelődés tükrében 47