Magyar Múzeumok, 1998. 3. szám (Vol. 4.)

KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS - Jeszenkovitsné Gebhardt Margit: A Budapesti Történeti Múzeum közönségkapcsolatairól: jelmezes történelmi játékok - Csók Márta: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum közönségkapcsolatairól: "szeretnék szántani"-kísérleti gyerekfoglalkozások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

KIÁLLÍTÁSOK, KÖZMŰVELŐDÉS lett a Magyarországi Kulturális Örökségi Osztá­lyok Egyesületének. Az 1989 óta eltelt időszakban még csak a projekt kezdetei megvalósultak meg. Közelebb vihet a teljes kibontakozáshoz az aquincumi ren­dezési terv, mely a romkertet és a mai múzeum­épületet kiállítótérként üzemeltetné, a közönség­ Jelmezes történelmi játékok Jeszenkovitsné Gebhardt Margit A Budapesti Történeti Múzeumban is élnek azok a hagyományos foglalkozási formák, amelyek a múzeumi anyag áttekintését, feldolgozását segí­tik: tárlatvezetések, feladatlapos séták, szakköri foglalkozások, régésztáborok, stb. Ezek mellett egy, a hagyományostól eltérő játszóházi prog­ramsorozattal, jelmezes történelmi játékokkal is várjuk a gyerekeket. A középpontban itt is a játék áll, de ezek a foglalkozások mégis mások. A gye­rekek eljátsszák egyes történelmi korok neveze­tes eseményeit, életre keltve kiemelkedő törté­nelmi személyiségeket, beleélve magukat a kor embereinek életébe. Mivel a gyerekek jelmez, zene és mozgás segít­ségével sokféle helyzetet képesek átélni és megér­teni, úgy gondoltuk, érdemes olyan foglalkozások rendszerét kialakítani, amelyben a játék résztve­vői honfoglaló vezérek és fejedelmek, királyok és királynék, lovagok és udvarhölgyek, vagy­ a re­formkor nagy egyéniségei lehetnek aszerint, hogy a magyar történelem melyik korszakáról van szó. Szinte minden gyereket felvillanyoznak a gyönyö­rű anyagokból készített korhű vágy­­kort idéző vi­­seletek, amelyek felöltése az első lépés a szere­pek átéléséhez. 1992 óta dolgozunk együ­tt Kralovánszky Má­ria textilrestaurátorral, aki a négy kort bemuta­t Mezőgazdasági Múzeum harmadik éve fo­gadja állandó kiállításaihoz kapcsolódó foglalko­zásokon a fővárosi óvodák és iskolák csoportjait és igyekszik számukra a múzeumot megismerte­kapcsolati tevékenység pedig önálló épületet vagy­ épületrészt kapna. A tervekben évek óta szerepel a polgárvárosi amfiteátrum hasznosítása. Ez lehetőséget terem­tene arra, hogy az aquincumi polgárváros szét­szabdalt területe egyenrangú kulturális-múzeumi funkcióba kerüljön (fel.: segestai dekrétum a mű­tó, koronként 4-5 féle eseményjátékhoz 120-nál több jelmezt tervezett számunkra. Az eljátszandó események többsége a való­ságban is megtörtént (pl. István király koronázá­sa, Hunyadi Mátyás esküvője a nápolyi királylány­nyal) vagy­ feltételezhetően lezajlott (pl. vérszer­ződés, Géza pajzsra emelése). Általában igen ün­nepélyes szertartások voltak, amit a foglalkozá­sokon mindig alkalmazott zenei aláfestéssel is próbálunk érzékeltetni. A zene a kor hangulatát érzékelteti, segíti a szerepek átélését, megadja a mozgások ritmusát és jelzi az egyes játékformák indulását és befejeződését. A jelmezes játékok színhelyei a BTM csodála­tos és egyben történelmi hangulatot árasztó kiál­lítási termei, lévén ez a hely a középkorban ural­kodóink székhelye. Az impozáns gótikus terem nemcsak eredeti, de pazar környezetet is ad a Má­tyás-kori játékokhoz (koronázás, esküvő, lovaggá ütés, reneszánsz udvari ünnepek), az első pilla­natban elkápráztatva a gyerekeket. S mivel a ki­rály nem király korona nélkül, lovaggá ütés sem történhet kard nélkül, a királyi pár esketéséhez stólára is szükség van, színpadunkról nem hiá­­nyozhatnak a kellékek, amelyek kézbevétele, fel­próbálása és a játék ezekkel a résztvevőknek min­dig nagy élvezetet nyújt. A honfoglaláskori programokhoz Csépány Ákos múzeumi restaurátor közreműködésével kellékek, pontosabban műtárgymásolatok egész sorát készíttettük el. A gyerekek szemet gyö­nyörködtető tárgyak segítségével tanulmányoz­hatják, milyen volt a viselője rangját kifejező dí­szes öv, szablya és tarsoly­, kipróbálhatják hű­tő és az iskolában tanultakhoz is szorosan kapcsolódó, játékkészítéssel, rajzolással egybe­kötött hasznos, vidám együttléteket szervezni. Lényeges, hogy - a múzeum kiállításaiból kiindul­va és azokhoz visszatérve - a lényegesebb mező­gazdasági munkafolyamatokkal, erdő- és vadvé­delmi, valamint környezetvédelmi problémákkal emlékek hasznosításáról - 1996). Amíg ennek megvalósítására nem kerülhet sor, a romkert dél­keleti részén kialakított ún. római kisszínház ad majd helyet 1998-tól a múzeum új hagyományte­remtő rendezvényének, az Aquincumi Nyári Játé­koknak. ■ Lásd még a borító 3. oldalán­­ See also Cover 3. -yan működött egy korabeli íj, kézbe vehetik egy előkelő ember készenléti íjtegetőnek a mását. Sorra vesszük azt is, milyen célokra milyen nyíl­­vesszőket használtak, milyen edényeket készítet­tek, stb. S mire a tényleges játék elkezdődik és a gyerekek a szóban felvázolt helyzetekben úgy vi­selkednek, beszélnek, mozognak, mint a kor va­lóságos alakjai, sok oly­an ismeretről hallanak, amelyekről az iskolai oktatás keretein belül rit­kán esik szó. A játékok úgy vannak felépítve, hogy szerep is, korabeli viselet is jut mindenkinek (koronként harmincnál több jelmezünk van), de ugyanazt a szerepet más és más is eljátszhatja az egymást követő játékrészekben. A legkedveltebb szerep az udvari bolondé, ezt követi a sámán. Hunyadi Mátyás, István király, Koppány vezér és Széche­nyi István alakja, de sokan megelégszenek a kor hétköznapi embereinek életre keltésével, hiszen a játéknak ők is aktív résztvevői. A tanévben szinte minden napra jut 1-1 foglalkozás, ám eze­ket a 3. osztályos kortól ajánljuk a gyerekeknek. A jelmezes játékokat családi hétvégi progra­mokon, kéthetente szombati napokon is megren­dezzük, sok látványossággal, hangversenyekkel, korok táncainak bemutatásával, táncház-jellegű programokkal kiegészítve. Felmerül a kérdés, meddig fejleszthetők, bő­víthetők a játékok, hiszen olyan prózai és gyakor­lati problémák is adódnak, mint a jelmezek táro­lása, mozgatása, karbantartása, stb. Szerencsé­re mindig közeleg egy évforduló, vagy megjelenik egy figyelemre méltó pályázati kiírás, így mindig újabb elképzelések születnek. ■ Lásd még a borító 3. oldalán - See also Cover 3: megismertessük a gyerekeket, és ezeket az isme­reteket mindennapi életükre vonatkoztassuk. Reményeink szerint nemcsak azt érhetjük el, hogy a hagyományos paraszti társadalomról ki­alakult sematikus képük színesebbé váljon, ha­nem azt is, hogy megismert mesterségek, tevé­kenységek később mindennapi, használható is­meretekké válnak számukra. Az iskolák érdeklődése nő ajánlatunk iránt. Vonzerejüket növeli, hogy akár önálló múzeumi programként, akár tananyagot kiegészítő „il­lusztrációként”, de a kettő kombinációjaként is felfoghatók, és arra is alkalmasak, hogy tanítási órát vagy elmaradt kirándulást helyettesítsenek „Szeretnék szántani“ Kísérleti gyerekfoglalkozások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Csók Márta 49

Next