Magyar Napló, 2002 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
DECEMBER. ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ Petőfi Sándor (1823-1849) „Pályája, mint az üstökösé" (Arany János) „Petőfi életrajzi költő. Költészetében nincsen törés élmény és költői feldolgozás között: az élmény ... egyenesen lesz irodalommá" (Szerb Antal) „Ma lágy szellő vagyok ... ... Holnap vihar leszek" 1842. máj. 22. A Borozó (az Atheneumban) 1842. nov. 3. Hazámban (ugyanott: Petőfi néven) 1844. okt. A helység kalapácsa 1844. nov. Versek 1842-44 1845. márc. János vitéz Cipruslombok Etelke sírjáról Csapó Etelka 1845. nyár Úti jegyzetek 1845. okt. Szerelem gyöngyei Mednyánszky Berta 1845. nov. Versek II. 1846. márc. Felhők; Tigris és hiéna; A hóhér kötete 1847. márc. Összes költemények 1847. júl. Úti levelek 1848. febr. Összes költemények (II. kiadás) 1848. szept. Az apostol Életének állomásai: Kiskőrös - Kiskunfélegyháza - Kecskemét (3 év) - Szabadszállás (fél év) - Sárszentlőrinc (1839 —33) — Pest (33-35) - Aszód (35-38) - Selmecbánya (38-39) - Pest - Ostffyasszonyfa - Sopron (39. szept) - Zágráb - Sopron (41. febr.) - Ostffyasszonyfa - Dunavecse - Ozora (színész) - Pápa (41-42, Jókai) - Komárom - Mezőberény - Székesfehérvár (színész) - Kecskemét (színész) - Pozsony (Országgyűlési Tudósítások, Távolból) - Pest, Gödöllő (fordítás) - Debrecen (színész) - Diószeg, Székelyhíd - Egy terem Debrecenben —- Pest, Vörösmarty 44. júl. Pesti Divatlap (Vahot Imre) 45. ápr. Felvidéki körút Gödöllő - Mednyánszky Berta 45. nov. 46. márc. Szalkszentmárton 46. máj. Dunavecse - Levél Várady Antalhoz 46. nyár Pest - Tizek Társasága 46. szept. 8. Nagykároly - Szendrey Júlia 47. jan. Életképek: Reszket a bokor, mert 47. febr. Levelezése ARANNYal 47. júl. Felvidéki utazása Váctól Beregszászig 47. szept. 8. Erdőd - Koltó (Szeptember végén) 48. márc. 15. Petőfi napja 48. jún. 15. Szabadszállás - „én azért a népet nem kárhoztatom" 48. dec. 15. Zoltán 49. Debrecen - Erdély 49. márc-máj. Szülei halála 49. júl. 30. Segesvári Elhivatottsága: „Anyám, az álmok nem hazudnak: Takarjon bár a szem födél: ___. Dicső neve költő-fiadnak, Anyám, soká, örökkön él." (jövendölés, 1843) Ars poeticája: a költészet forradalma, az életszerű, természetes, korláttalan költészet eszménye (A természet vadvirága, 1844) A versek „seregszemléje" a Dalaim (holdsugári, pillangói, vadrózsái, szivárványi, fellegei, villámlási) Jelmondata: Szabadság, szerelem A költői és társadalmi cél együtt: „Ha a nép uralkodni fog a költészetben közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék" A költői feladat: „Isten ilyen lángoszlopoknak rendelé a költőket" (A XIX. század költői) Lírai forradalma A népköltészet jegyében indul: egyszerűség, közvetlen, természetes hang jellemzi. Nem utánozza, nem stilizálja a népdalt egyénisége, nyíltsága a népdalok természetességével, közvetlenségével azonos • Dal: Temetésre szól az ének; Fa leszek, ha; Ez a világ amilyen nagy: A világnak megtiltani nem lehet (párhuzamok, ellentétek, ismétlések) • Bordal: A borozó • Helyzetdal: Befordultam a konyhába • Zsánerkép: Megy a juhász szamáron (komikum, tragikum, humor, idill - Petőfi: „néprománc") • Népi alakrajz: Pál mester, Orbán, A tintásüveg, Csokonai • Komikus eposz: A helység kalapácsa • Életkép: Egy estém otthon • Jellemkép: Pató Pál úr „Az ódához remelt dal": Itt van az ősz, itt van újra • Mese-eposz, népies elbeszélő költemény: János vitéz A világ változatos megjelenítésekor lentről - a népi szemlélettel - látja, nézi, érzi a világot Tájversei Az alföldi tájnak - mint a szabadság szimbólumának - a fölfedezése A táj, a tájban az ember, s a tájat szemlélő - felidéző - költő egyformán fontos A táj különböző nézőpontokból láttatva jelenik meg (közeledve hozzá, távolodva tőle, szűkítve, tágítva a látószöget) Az alföld (1844) A csárda romjai (1845) - a táj és a történelem: a múlt és a jelen: az emlékező élő és az egykor éltek Kutyakaparó (1847) - újfajta esztétikum A Tisza (1847) - a „legjámborabb" és a „haragos" folyó: „Ó, természet, a dicső természet!" A puszta, télen (1848) - mozdulatlanság és mozgalmasság, a béres, a csaplár és csaplárné, a betyár -„Mint kiűzött király országa széléről, / Visszapillant a nap a föld pereméről", „Leesik fejéről véres koronája." A téli esték - idilli, falusi este - „lírai realizmus" - „50 különféle zaj ott benn a szobába" Összefoly egy csendes, lágy harmóniába. “ 59