Magyar Napló, 2019 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2019-05-01 / 5. szám

SZEMHATÁR meggazdagítani, hogy megismerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meglehetne ez, azmi egyéb nyel­ven meglehet.” (Nem közömbös, hogy a minták fel­sorolásakor Balassi az első helyen az olasz költőket említi. Ugyanezt teszi Csokonai is Az ember, a poézis első tárgya című versében.) Zrínyi esetében, Arany János székfoglalója óta sen­ki sem vonja kétségbe az olasz reneszánsz eposzok hatásának jelenlétét a Szigeti veszedelemben, amely­nek komoly hazai és külföldi szakirodalma van, és a Bibliotheca Zriniana kiadása során Klaniczay Tibor azt is világosan kimutatta, hogy Zrínyi politikai gon­dolkodását komolyan befolyásolta Machiavelli és a kor olasz és francia államelméleti műveinek ismerete.­ Faludi Ferenc életművének kutatói számára köz­ismert, hogy jól tudott németül, olaszul, és prózai munkáit angol, francia és spanyol szerzők műveinek szabad felhasználásával készítette. De ezeket az er­­kölcstani szépirodalmi műveit, ahogy első verseit is, az 1740 és 1745 közötti római tartózkodása idején írta, amikor a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. Ahogy Batsányi és Toldy Ferenc megfogalmaz­ták, Faludiból az „olasz ég csalta ki a költőt”. Nem volt véletlen, hogy amikor 1853-ban Toldy Ferenc ki­adta Faludi Minden Munkáit, annak címlapjára egy olyan metszetet tett, amelyen Faludi a gyóntató atyák palotájában íróasztalánál dolgozik, és az ablakon ke­resztül a Szent Péter-bazilika kupolája látszik. Ennek ellenére, a múlt századelőn Császár Elemér és Turóczi-Trostler József a korabeli angol, német és francia költők hasonló témájú verseivel vetették össze Faludi verseit, és nem egyet ezek fordításának, után­­költésnek tartottak.­ Csak arról feledkeztek meg, hogy Faludi első prózai műveit és verseit nem Grazban vagy Bécsben, hanem Rómában írta, ezeket a műve­ket olasz fordításban olvasta, olasz nyelvről ültette át magyarra. Első magyar verseit is Rómában írta, olaszból fordított iskoladrámái betétdalaiként, Pietro Metastasio melodráma-áriáinak hatására. Magyaror­szágon költött rokokó dalainak egy része is olasz ver­sek átdolgozásaiként született­, amelyeknek nem egy­szer olasz címet adott (Duetto, Addio). Az első ma­gyar szonettnek tekintett pipaversének (A pipáról) címe fölé pedig azt írta: „Olasz sonetto formája”7. Mivel Faludi jól tudott németül és franciául is, nem kételkedhetünk abban, hogy az olasz költők művei mellett német és francia verseket is olvasott, de ezek hatására nem lett a német és a francia „gá­láns” udvarló költészet követője. Verseit a Guarinitól és Tassótól eredeztethető 18. századi olasz dalköl­tészet, mindenekelőtt Pietro Metastasio énekeinek mintájára írta. Ezt az olasz irodalomtörténészek „árkádikus költészetnek” nevezik.­ Faludit pedig az 1690-ben alapított római Árkádia - költő - Akadémia vette fel tagjai közé 1743-ban, Voltaire-rel egy idő­ben, a Kárpátok Dindimeió­ja (Carpato Dindimeio) néven.­ Sajnos, Faludi Ferenc verseit, a Forgandó sze­rencse kivételével, ma már kevesen ismerik (a Win­dows szoftvere is konokul összekeveri a költő veze­téknevét Faludy Györgyével), pedig Weöres Sándor véleménye szerint is a „legelső, sorsdöntően Euró­pába vezérlő költőnk Faludi”.10 A 18. századi olasz „árkádikus” költészetnek Fa­ludi mellett másik legjelentősebb magyar képvise­lője, Csokonai Vitéz Mihály sosem járt Rómában (Pozsonynál messzebb nem jutott), hanem a „kálvi­nista Rómában”, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában „találkozott” az olasz költőkkel. Csokonai érett költészete - amint azt Szauder József kimutatta - a francia felvilágosodás eszmevilágában formálódott. Első nagy ódái, mint Az estve és Az álom pedig az angol Young és Hervey preromanti­­kus gondolati versei nyomán születtek.11 Ugyanakkor 4 Király Erzsébet: Tasso és Zrínyi: a Szigeti veszedelem olasz epi­kai modelljei. Akadémiai, Bp. 1989. Klaniczay Tibor: Zrínyi és Machiavelli. In: A múlt nagy korszakai. Szépirodalmi, Bp. 1973. 364-386.; Zrínyi helye a XVII. század politikai eszméinek világá­ban. In: Pallas magyar ivadékai. Szépirodalmi, Bp. 1985.153-211.­­ Lásd: Túróczi Trostler József: Faludi és a német gáláns költészet. Az első magyar szonett. In: Magyar irodalom. Világirodalom, Aka­démiai, Bp. 1961. 6 Koltai (Kastner) Jenő: Faludi Ferenc olasz versformái. Irodalom­történeti Közlemények, 1924. 19-27. 7 Faludi verseinek első kiadója, Révai Miklós a kéziratban szereplő vers címét rosszul olvasta: „itt a szerző a felírást is franciául tette a Dieu, olvasd A Dió. Annyit teszen, mint Isten hozzád nálunk”. Ennek alapján Császár Elemér a verset francia fordításnak tartot­ta. Ugyanakkor az egyetlen autográf kéziratban egyértelműen olasz cím A Dió olvasható. Lásd: Faludi Ferenc: Forgandó sze­­rencse. Faludi Ferenc kéziratos versesfüzete. Szombathely, 1992. 8 Lásd: Sárközy Péter: Petrarcától Ossziánig. Az olasz költészetér­telmezés megújulása a XVIII. századi olasz irodalomban. Aka­démiai, Bp. 1988. Sárközy Péter: Faludi Ferenc, Kalligram, 2005. 9 Lásd: Szauder Mária: Faludi Ferenc az olasz Árkádia tagja. Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 448-451. 10 Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel. Szépirodalmi, Bp. 73., 76. 11 Szauder József: Az estve és Az álom keletkezése. Csokonai és a felvilágosodás. In: Uő: Az estve és Az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus. Szépirodalmi, Bp. 1970.220-279. 36 NAGY AI NAP U2019. május www.magyarnaplo.hu

Next