Magyar Nemzet, 1901. július (20. évfolyam, 166-191. szám)

1901-07-07 / 171. szám

6 — Riga ünnepe. Rigából jelentik, hogy a város fennállásának 700­ éves jubileumi ünnepe alkalmából az összes templomokban istentiszteleteket tartottak. A köztereken népünnepélyeket rendeztek és este nagy vizi ünnepség volt. — Russel lord pere. A bigámiával vádolt Rus­sel lord — mint már megírtuk — e hó 2-án jelent meg Londonban a lordok háza előtt, mely az e bigámia­ ügyében egyedül illetékes döntő fórum, lévén ő lordsága Anglia peerje. A felsőháznak különben gyéren látogatott piros zsöllyéin ez alka­lommal mintegy száz lord foglalt helyet. Jelen volt több alsóházi tag is s egy csomó­­ p­eerdám­a, mert az ügy természetesen nagyon érdekelte az asszonyokat. De mikor a szigorú tekintetű lord, kanczellár fekete talárjában és fekete selyem sip­kájában megjelent (melyet az angol bix­ák csak akkor tesznek föl, ha halálos ítéletet monda­nak ki), akkor minden nem odavalónak el kellett hagyni a termet. Mikor a lordkanczellár helyet foglalt a hatalmas gyapjúzsákon, megparan­csolta a huissiernek, hogy »találja« meg a lordsá­­gát. (Egy huissier csak nem »vezethet elő« egy peert!) Rém sokáig kellett keresnie, mert Russel gróf már kéznél volt. Ott állt a huissier mögött. Még mindig nagyon elegáns alak. Erre a lord­kanczellár megparancsolta a huissiernek, hogy a lordot »tegye fogságba« s jelenjék meg vele a korlát előtt. Megtörtént, a lord előlépett s rend­­­kívül mélyen meghajolt a gyapjuzsák előtt. Azután a lordkanczellár parancsából fölolvasták a vádira­tot s megkérdezte a grófot, hogy van-e rá valami válaszolni valója. Persze, hogy volt, de erre idő kell s alázatosan határidőt kért válaszának beadá­sára. A lordkanczellár augusztus 6-át jelölte ki. Ezzel vége volt a komor aktusnak. — Öt eltűnés. A mai napon öt eltűnést jelen­tettek be a rendőrségen. Az eltűntek a követke­zők: Kremmer Benjámin, jägerndorfi születésű, 60 éves nős czipész, lakott Kén-utcza 3. — Do­­lenszky József, kassai születésű, 22 éves napszá­mos, lakott Ovoda-utcza 32. — Budai Mihály, fegyverneki születésű, 26 éves boltiszolga, lakott Erzsébet királyné-út 122. — Szabó Mihály, baráti születésű, 34 éves napszámos, lakott Bajnok-utcza 5. — Sichermann Mór, keszegi születésű, 45 éves utazó-ügynök, a ki vidékről érkezett a fővárosba. — Szerelmi dráma. Parisból táviratozzák nekünk: Aix-les-Bains-ben egy Hochard nevű em­ber a Bristol-szállóban meglepte feleségét, egy gyönyörű húszéves asszonyt kedvesével, egy fiatal bécsi selyemkereskedővel. Hockard revolvert rán­tott és háromszor rálőtt feleségére, aztán pedig beretvájával önmagán több sebet ejtett. A fiatal asszony súlyosan megsebesült, de az orvosok bíz­nak felgyógyulásában. Hobhardot, a­kinek sebei jelentéktelenek, letartóztatták. — A főkapitány razziája. Egyes reggeli lapok azt írják­, hogy a rendőrségnek tegnap éjszaka tar­tott razziáján a főkapitányt több főrangú hölgy kísérte. Ezzel szemben a rendőri sajtóiroda a kö­vetkező nyilatkozatot adta ki: »A főkapitányság kijelenti, hogy egyes mai lapok azon híre, hogy az e hó 4-én tartott rendőr­ségi razzián a főkapitány társaságában főrendű hölgyek is részt vettek volna, nem felel meg a valóságnak.« — A pestis. Szófiából jelentik, hogy, tekintet­tel a Konstantinápolyban előfordult pestisesetekre, 11 napi vesztegzárt rendeltek el a Törökországból érkező utasokra. A keleti futárvonat azonban sza­badon közlekedhetik. — Rendőri hírek. Ellopott harang. Az éjszaka betörtek a Kórház-utczai temető kápolnájába és a harangot ellopták. A kórházban egyéb értékesebb dolgot nem találtak a betörők. A rendőrség nyo­mozza őket. — Magyar Th­oxnassalak. 17—20 százalék, össz­­foszfor, ebből körülbelül 80 százalék czitromsavban oldható, 75 százalék porfinom, 80 kilogrammos in­gyen zsákban legolcsóbban ajánl a kartelen k­ivül álló Sátori-gyárak központi irodája Budapest, IX., Dandár­ utcza 25. —­ A Déli Vasút budapesti városi irodája. (A Cs. és Kir. Szab. Délivaspálya-Társaság, V. ker. Nádor-utcza 16. sz.) a közönségnek a forgalmat a Duna jobbpartján fekvő déli vasúti pályaudvar­ral lényegesen megkönnyíti. Ebben a városi irodá­ban egyrészt menetjegyek válthatók, másrészt uti­­padgyász, gyors- és teheráruk is feladhatók. Az említett városi iroda pénztára továbbá kifizeti az utánvéteket, akár a városi irodában, akár pedig a déli vasúti pályaudvaron adattak fel az illető küldemé­nyek. A déli vasúti pályaudvaron történő áru­feladásnál elég az egyszerű szóbeli nyilatkozat, hogy az utánvétet­­ a városi irodában fizessék ki. A városi irodával kapcsolatosan a Déli Vasút ren­des fel- és elfuvarozási szolgálatot rendezett be, úgy, hogy a gyors- és teheráruk feladói nincsenek kényszerítve egyes küldeményekkel külön költsé­ges fuvarkocsit a déli vasúti pályaudvarra küldeni. A városi irodához vagy a déli vasúti pályaudvar főnökéhez intézett írásbeli vagy szóbeli bejelen­tésre a gyors- és teheráruk a háztól hozattatnak el s adatnak fel a déli vasúti pályaudvaron. Azo­kat a­ küldeményeket, melyek megérkezéséről a czímzettek értesítő­ levéllel nyernek tudomást, a Déli Vasút a czímzett kívánságára a házba is viteti. A fel- és elfuvarozási illetékek díjszabással vannak megállapítva. A díjjegyzék úgy a városi irodában, mint Budapest déli vasúti pályaudvaron is meg­tekinthető s a fuvarozó szolgálattal megbízott közegek kötelesek a díjjegyzéket magukkal hordani és kívánatra felmutatni. — Podgyász- és darabáru-küldemények meg­jelölése a feladók részéről. A magy. kir. állam­vasutak igazgatósága a nyári utazási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve felkéri az utazó- és szállító­ közönséget, hogy úgy saját, mint a vasúti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott úti podgy­ászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezen­kívül még a czímzett nevét, polgári állását és lakását a maga részéről feltüntetni szíveskedjék. A czím legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papírra, esetleg a darabhoz erősítendő fa táblácskára, bőrdarabra, vagy erős papírlemezre írandó. A kö­zönség a vasút ily irányú támogatása mellett a podgyász-, illetve a darabáruk helyes szállítását és pontos kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti és gyorsítja s különös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vasúti közegek által aránylag igen rövid idő alatt vég­zendő felvételnél esetleg előforduló téves bárczá­­zások és elhurczolások a lehető legrövidebb idő alatt kiderí­ttessenek és helyreigazittassanak. — Déli Vasút. A Déli Vasút bozen-trentoi vo­nalán az árvíz miatt Saturn és Neumarkt-Tramin állomások között beszüntetve volt forgalom e hó 5-én egész terjedelmében ismét megnyílt. „MAGYAR NEMZET, ..... ..............._............. 190li julnis 7«, FŐVÁROS. (A főváros mint kegyur.) Nemrég a köz­gyűlésen szóba került, hogy tartozik-e a város, mint kegyur az esetben, ha a római katolikus templomi alapok jövedelmei a templomok ki­adásait nem fedeznék, a hiányt pótolni?Ezt ál­talában véve kétségbevonták a közgyűlés tagjai is. A jogügyi osztály, melynek ez ügyben véle­ményt kell mondania, a következőkben fejti ki álláspontját. A királyi kiváltságlevelek a patronátusi jog terjedelmét illetőleg részletes intézkedéseket nem tartalmaznak. A fennálló gyakorlat szerint a plé­bános a bemutatási okiratban részletesen felsorolt illetményekre és az ott részére biztosított évi já­randóságokra tarthat igényt. Ezenkívül a fővárost csakis az egyházi épületek fenntartásával járó költ­ségek terhelik. Az egyes templomalapok s a kegyúr közt fennálló jogviszony ma teljesen rendezetlen. Nincs tisztázva ezenkívül az sem, hogy a plébános nem a bemutatási okiratban biztosított, hanem egyéb, más forrásból származó jövedelmeiből, miint tartozik, a templom alapja javára fordítani. Nincs megállapítva az sem, hogy a plébánosok az egyes egyházi funkcziók végzése alkalmával a kegyúr által rendelkezésükre bocsátott eszközök és szerek felhasználásáért a nagyközönségtől mit követel­hetnek s hogy az ily czímen befolyó jövedelmekből tartoznak-e s ha igen, milyen arányban növelni a templomalapot. Nincs továbbá az sem megállapítva, hogy a templomalapból mily természetű kiadások fedezhetők. A fővárost azonban, mint kegyurat, megilleti az egyházi vagyon fölötti felügyelet é­s az egyházi számadások megvizsgálásának joga. Azért a jogügyi bizottság felhívja a tanácsot, hogy a templomalapok jogi természetének megállapítása mellett a templomalapok s a kegyúr közti jog­viszony miként való rendezésére tegyen előter­jesztést. (Illetőségi kataszter.) Az illetőségi bizonyítvá­nyok megszerzése sok vesződséggel jár, mert a szükséges okmányok nem állanak mindenkinek rendelkezésére. E visszásságok megszüntetése czél­­jából az illetőségi ügyosztály bécsi mintára pontos illetőségi katasztert akar felállítani. Erre egyéb­ként a harminczas bizottság hívta fel a tanácsot. (Alapszabály-jóváhagyás.) A belügyminiszter a Kékkereszt­ Egyesülethez tartozó budapesti, újvi­déki bács-feketehegyi, ó-turai, vágujhelyi, mengus­­falvi, franczfeldi, turja-bisztrai, temeskubini mér­­tékletességi egyletek és a Columbia galamb­kedvelők körének módosított alapszabályait jóvá­hagyta. (Feloszlatott egyesület.) A belügyminiszter a Magyar Nemzeti Jótékony Egyesületet, a­mely­nek pénzkezelése és ügymenete körül a vizsgálat súlyos szabálytalanságokat derített ki, feloszlatta s ennek foganatosítására a fővárost felhívta. Az egyesületnek 300 tagja és mindössze 137 korona 17 fillér tényleges vagyona van. (A czinkográfusok) A kereskedelmi miniszter a főváros ama kérelmét, hogy a czinkográfia az ipartörvény rendelkezése alá tartozó ipari foglal­kozásnak minősíttessék, nem teljesítette, mert az, mint a fényképészet és fénynyomás, a szabad mű­vészetek közé tartozik. (A kelenföldi vasút.) A tanács tudvalevőleg felírt a kereskedelmi miniszterhez, hogy ama ter­vét,, hogy a lágymányosi ipartelepek a M. A. V. vonalával a kelenföldi állomáshoz vezetendő szárny­vonal útján köttessenek össze, ejtse el s e helyett az összeköttetés a budapest—budafoki­­helyiérdekű vasút Budafoki állomásához vezetendő Szárnyvonal­lal létesíttessék. Az előbbi megoldás ugyanis kö­rülbelül 300.000 koronát tevő kisajátításokat tenne szükségessé, míg ez utóbbinál területszerzési költ­ségek nem volnának. A kereskedelmi miniszter nem helyesli a tanács tervét, mert úgy az iparvállala­tok, mint a jövő fejlődés érdekei az ő terve mel­lett szólnak. A város tervének kivitele esetén a vállalatok 7 km. viteldíjtöbbletet, szárnyvonal, ille­téket stb. tartoznának viselni, a­mitől a miniszteri terv szerint megmenekülnének, sőt az utóbbi a vá­rosra nézve is előnyös volna, mert kiadásai a java­­dalmi díjjegyzék és egyéb czímeken szedendő ille­tékei alapján megtérülnének. Ezért a miniszter felhívja a várost, hogy első­sorban a vágány czél­­jaira is felhasználandó közút építését vegye fonto­lóra s lépjen már most érintkezésbe az érdekelt­­telektulajdonosokkal a hozzájárulás mérvének meg­állapítása végett. Végül kijelenti a miniszter, hogy az esetben, ha ez ügyben a város készségét látja, Ő is hajlandó lesz anyagi áldozatokra. SZÍNHÁZ, zene. * Fővárosi Nyári Színház. A Troubadour nagy sikere folytán, e héten is opera kerül színre. »La ,Traviattá«-t mutatják be Sugár Arankával, Mihályi­val, Környeivel, Pethesnével és Vámossal ,a­kik szerepekben. —­ Csütörtökön kezdi meg Csillag Teréz négy estére terjedő vendégszereplését a »Dolovai nabob« Szentirmayné szerepében. Fellép ezenkívül még a »Nagymama«-ban, a »Négy év­­szak«-ban és az »Ocskay brigadéros«-ban. A Fővárosi Nyári Színház műsora. Hétfőn: Cyrano de Bergerac (40-szer).­ —­ Kedden : La Traviata. — Szerdán: La Traviata. — Csütörtökön : Dolovai nabob leánya. (Csillag Teréz vendégfellép­­tével.) — Pénteken: Négy évszak. (Csillag Teréz­­vendégfelléptével.) — Szombaton : Ocskay brigadé­­ros. (Csillag Teréz vendégfelléptével.­) — Vasárnap délután: Szultán; este: Nagymama. (Csillag Teréz vendégfelléptével.) * Ibsen Nórája. Ibsen drámáinak legújabb ki­adásához a kiadó czég érdekes ismertetést csatol a nagy norvég költő első művének megjelenéséről és gyors terjedéséről. A Nóra például 1870-ben 8000 példányban jelent meg s rövid négy hét múlva újabb 3000 példányt kellett nyomni. Rövid idő múlva csaknem valamennyi európai nyelvre lefordították az érdekes színművet, mely tudva­levőleg való esemény alapján egy dán-norvég házaspár családi drámáját tárgyalja. Mindössze 8 angol, 4 német, 4 orosz s 2 olasz fordítása jelent meg Ibsen művének s a róla irt értekezések, is­mertetések valóságos könyvtárt alkotnak. Angliában a közönség és a sajtó két pártra­ oszlott a Nóra premierje után. Nagy irodalmi vita­, után a darab végjelenetét megváltoztatták, a­mi arra késztette Ibsent, hogy kiadó c­égének új vázlatot küldjön darabjának megváltoztatott s tetszés szerint alkal­mazható végjelenetéről. A Nóra a kopenhágai ki­rályi szinházban került először szinte s czímszere­­pében Henningsné nagy sikert aratott. * Rostand Amerikában, Párisból táviratozzák lapunknak. Rostand Edmond, a Cyrano de Bergerac és az Aiglon szerzője, jövő tavasszal felolvasó-kör­útra megy Amerikába. * Grau társulata: Grau, színházi imprezárió, ki jelenleg Londonban időzik, mint a Sarah Bernhardt- Coquelin-körút szervezője, páratlan erőket szer­ződtet a legközelebbi amerikai körút számára. Reszke Jánost és Melba asszonyt ugyan nem el-

Next