Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)

1940-05-01 / 95. szám

2 sze alól, akkor Svájc ezért ellen­koncessziókat adhatott. A néme­tek most fölvetik a kérdést, hogy mindez megfelel-e a sem­legességnek. A semlegesség kérdésének kapcsán föl kell hívnunk olva­sóink figyelmét a Pester Lloijd ,,Pontos semlegesség“ című vezércikkére. Eszerint Német­ország megkülönböztetést tett teljesértékű semleges államok és olyanok közt, amelyek hajlan­dók semlegességüket bizonyos veszélyeknek kitenni. Svédor­szág az első kategóriába esik s ezzel kapcsolatban a Pester Lloyd rámutat, hogy Svédor­szág határozottan vonakodott megengedni a szövetséges csa­patoknak svéd területen való átvonulását. A német kormány — úgy­mond — a semleges államoktól nem várt mást, mint a semle­gesség szabályainak lelkiisme­retes betartását. A semlegessé­get megsérti, aki a német biro­dalom helyzetét veszélyezteti vagy pedig a birodalmat akár csak a sajtójában is megtá­madja. Ez olyan tétel, amely a másik irányban is érvényes — teszi hozzá a lap, nyilvánvalóan a szövetségesekre célozva. A cikk végén még a következőket olvassuk: — A délkeleteu­rópai államok nem hagyják magukat bevonni a háborúba, egyrészt, mert ezt létérdekeik nem engedik meg, másrészt pedig, mert építenek Németország szavára. Vala­mennyien remélik tehát biza­lommal, hogy az északi tapasz­talatok és a berlini nyilatkoza­tok egyformán hozzájárulnak majd annak a békés állapotnak fenntartásához, amit mi nem­csak óhajtunk, hanem amiért minden rendelkezésünkre álló eszközzel lojálisan és határo­zol!...! készek vagyunk küzdeni. F. A. Ullein-Reviczky cikke egy jugoszláv jogi szaklapban Belgrádból jelenti a Bud. Tud.­ A Pravna Misao című rendkívül előkelő jogi szaklap kedden meg­jelent számában dr. Ullein-Reviczky Antal magyar külügyi sajtófőnök rendkívül mélyszántása cikkét közli „A nemzetközi jog objektív alapjai"* címen. A cikket dr. Rónay Ákos bel­grádi ügyvéd fordította le. Ilteni tudományos körökben igen ni./i­ feltűnést keltett a cikk, amely­­nek megjelenésével belgrádi jogtudo­mányi körökben arra számítanak, hogy a két ország jogtudományi körei között behatóbb érintkezés jön létre. m­ajos Magyar Szemle Szerkesztőbizottság: GRÓF BETHLEN ISTVÁN elnök SZEKFŰ GYULA alelnök Természetjol KECSKÉS PÁL Magyar társadalomnevelés MÁDY ZOLTÁN Vallásszabadság Romániában KACSÓ PÉTER A középeurópai kérdés és a békeszerződések ORATZ GUSZTÁV Az egyéniség REÖK IVÁN Műemlékvédelem Itáliában DERCSÉNYI DEZSŐ Best-seller vagy irodalom? THURZÓ GÁBOR Külpolitikai szemle OODOLÁK LAJOS Tisza István román tárgyalásai román szemmel TÖRÖK PÁL Szerkeszti: ECKHARDT SÁNDOR MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, V., Vilmos császár­ 41 *, ELŐFIZETÉSI ÁRA 6 ingyen „Kincsestár*‘-köteted évi­g pengő 6­0 fillér A Német Távirati Iroda jelenti: Norvégiából kedden este 6 órakor érkezett jelentés a következőket mondja: Az Ottóból előretörő német csapatok észak felé haladva az Andalsnes felé vezető vasútvonal mentén elfoglalták Dombaast. Ezzel a németek kezébe ke­rült Közép-Norvégia egyik katonailag és hadáászatilag legfontosabb vasúti csomópontja. Dombaasból Drontheim felé kanya­rodik el a vasútvonal, amely Störenen át a Gudbrand-völgyet összeköti a „Guldalen“-völggyel. A német véderő-főparancsnokság je­lenti. A Drontheim és Domhnas felé vezető útvonalakon előrenyomuló német csa­patok az ellenséget április 29-én is mindenütt megverték és visszavonu­lásra kényszerítették. Az ellenség ül­dözése Ottaból kiindulva, ahol nagy tartalékokat é­s mindenféle készleteket zsákmányoltunk. Dómban, Irányában folyamatban van. A Bergen félé Irá­nyuló csapat­mozdulat­ok és harcok gyors ütemben tovább folytatódnak. Az arcvonal mögötti hegyekbe vissza­szorított 4. norvég gyalogezred, amely­nek ereje 2500 ember, Lelehammertól északnyugatra parancsnokával együ­tt letette a fegyvert, K­ergentől keletre Vossból kiindulva az ellenséget kelet felé üldöző német csapatok 2100 em­bert foglyul ejtettek és öt ágyút zsák­mányoltak. A N­am 80s és Andalsacs környékén és azon kívül folyó ellen­séges partraszállások, gyülekezések és csapatm­ozdulatok a német légi­erő tá­madásai következtében nagy vesztesé­gekkel jártak. A légi­erő támadásai nyomán daraktáborok, tárházak, ka­szárnyák és üzemanyag-tartályok tűz martalékává váltak. Hat hajó elsül­­lyedt, továbbiakat a bombák súlyosan megrongáltak. Kristiansundtól észak­nyugatra április 28-án egy brit repülő­gépet lelőttünk. A Skagerrakban és Kattegatban folyó német tengeralatt­járó-hajsza során két-három további ellenséges tengeralattjáró semmisült meg. A nyugati arcvonalon erősítésre méltó esemény nem történt. Az NST berlini jelentéséből idézzük: A keddi nap még egy meglepetés­­szerű haditényt hozott: Aalesund ki­kötőjében, Norvégia nyugati partvidé­kén ném­et csapatokat szállítottak partra. Aalesund alig nyolcvan kilo­méterre fekszik az angol partraszál­lás legfőbb támpontjától, Andalsnes­­től, amelytől a két fjord között hú­zódó hegylánc választja el. Minden jel arra mutat, hogy az Anlesundban partra szállított német csapatok hátba akarják támadni Andalsnest, ugyanakkor, amikor a Dombaas felől előnyomuló német osztagok is meg­kezdték a támadást Andalsacs ellen. Az aalesundi partraszállás ellenséges repülők bombatü­zében­ ment végbe. Az angol repülők akciója azonban nem tudta késleltetni a német csapa­tok partraszállását. Berlin, április 10. (Német Távirati Iroda.) A véderő főparancsnoksága jelenti: A Gudbrand-völgy­ben előrenyomuló német csapatok, amelyek a vissza­vonuló ellenségnek erősen a sarkában voltak, kedden délben elérték Dom­­baast, a fontos vasúti és alcsomó­­pontot. Az északról dél felé Dront­­holm—Dombaas vasútvonal mentén előrehatoló csapatok megszállták Op­­dalt. Ezzel német kézben van az Os­lót Drontheimmal összekötő fő vasút­vonal is. (MTI.) A véderőfőparancsnokság jelenti áp­rilis 30-án 13 órakor. Az Oslóból Tynseten keresztül északra és a Drontheimból délre előre­nyomuló német csapatok kedden Slö­­rentől délnyugatra a vasútvonal men­ Az északi harctér eseményei Angol interpellációk Norvégiáról Londonból jelenti a Reuter-iroda: Cross hadigazdálkodási miniszter az alsóház keddi ülésén bejelentette, hogy­­Norvégia és Dánia német meg­szállása óta semmiféle hajónak sem engedték meg, hogy német megszállás alatt levő kikötőbe induljanak. A Dá­niának szánt hajórakományokat zsák­mányként lefoglalják. A Norvégiának szánt hajórakományok felhasználá­sáról a londoni norvég hajókereske­delmi képviselet dönt az angol kor­mánnyal folytatott tanácskozás után. Stanley hadügyminiszter bejelen­tette, hogy újságírókból és filmhíradó­­fényképészekből álló kisebb csoport vár arra, hogy Norvégiába utazzék és idővel mások is sorra kerülnek. A hadigazdálkodási miniszterhez kérdést intéztek, hogy milyen lépése­ket tesznek a Németországba irá­nyuló légiforgalom megakadályozá­sára, főleg a Spanyolországon és Por­tugálián át vezető utak fölött, amelyek csatlakozást létesítenek a pánameri­kai transzatlanti, Amerika felé haladó utakkal. Cross miniszter szerint a szóbanforgó repülőgépek nem száll­nak le szövetséges területen, így ne­héz feltartóztatni azokat, amikor semleges országok fölött haladnak át. A lehetőségeket megvizsgálják. Ezután több kérdést tettek fel a norvégiai helyzetről. Plugge kapitány­­ (konzervatív) kérdést intézett Cham­berlain miniszterelnökhöz: — Mivel Németországból igen nagy megerősítéseket szállítanak Norvé­giába, nyilatkozhatik-e a miniszter­elnök az angol ellenrendszabályokról? Chamberlain: Úgy gondolom, nem lenne a köz érdekében, ha pillanat­nyilag erről nyilatkoznék. Stanley hadügyminiszterhez kérdést intéztek a norvégiai angol expedíciós haderő felszereléséről. A miniszter kijelentette, hogy a Norvégiába kül­dött egységeket ellátták a teljesen jó­váhagyott mértékű harci felszerelés­sel. Garro Johnes munkáspárti képvi­selő: Tekintve, hogy a vadászrepülő­gépek támadásait rendkívül nehéz ki­védeni, tettek-e lépéseket arra vonat­kozóan, hogy valamennyi egység le­rögzített géppuskájának számát lé­nyegesen felemeljék az alacsonyan re­pülő légitámadók elleni védekezésül. Stanley hadügyminiszter: A kor­szerű zászlóaljakat igen sok Bzen­­ágyúval szerelték fel. Attlee képviselő kérdést intézett Chamberlain miniszterelnökhöz, hogy mikor áll majd módjában nyilatkozni Norvégiáról. A miniszterelnök kijelentette, hogy amint lehet, szeretne nyilatkozni és azt hiszi, hogy ezen a héten módjá­ban áll majd kijelentéseket tenni Norvégiáról. Attlec: Valamennyien belátjuk, hogy a hadműveletek folytatása köz­ben óvatosság szükséges a felvilágo­sítások adásában, de remélhetem, hogy Chamberlain miniszterelnöke a lehető leghamarabb a lehető legrész­letesebb tájékoztatást adja. Chamberlain: Ez a szándékom (MTI.) tén találkoztak. Ezzel a szárazföldi összeköttetés Oslo és Drontheim kö­zött megteremtődött. (MTI.) A nap szenzációja Berlinben a véd­erő-főparancsnokság által délben ki­adott hivatalos jelentés, amely szerint az Oslóból Tünseten át észak felé nyo­muló és a Trondbjeintől dél felé ha­ladó német csapatok Störentől délke­letre a vasútvonal mentén kedden ta­lálkoztak. Ezzel Oslo és Trondhjein között létrehozták a szárazföldi össze­köttetést. A berlini esti lapok hangsúlyozzák, hogy ezzel a haditénnyel a háború nyolcadik hónapja Németország szá­mára fontos hadászati döntéssel vég­ződött, amelynek előreláthatólag igen nagy jelentősége lesz az egész norvé­giai hadjárat eredménye szempontjá­ból. A norvégiai hadjárat 22. napján érték el ezt az eredményt nagy terep­­nehézségek és a rossz időjárás által támasztott számtalan akadály és az ellenség kemény ellenállása legyőzé­sével. A tengeri háború Az angol tengernagyi hivatal közli: A­ tengernagyi hivatal titkára saj­nálattal közli, hogy a „Tarpon“ é­s a „Sterlet“ angol tengeralattjáróknak már régen vissza kellett volna érkez­niük és elveszettnek kell őket tekin­teni. Nagy-Britannia a háborút 57 ten­geralattjáróval kezdte. Ezek közül eddig hetet vesztett el. A hét közül egy baleset következtében süllyedt el (MTI.) SZERDA­, 1940 MÁJUS 1. A szövetségesek jelentései Párizsból jelenti a Havas-iroda. A nyugati arcvonalon a hétfői nap mind a levegőben, mind a földi had­színtéren csendben és nyugalomban lelt el A légi­erő tevékenységét a rossz idő gátolta és csak két repülő­gép végzett felderítő repülést. A né­met légi­erő Kelet-Franciaország fe­lett végzett felderítő repüléseket. A szövetségesek tengeri ereje foly­tatja munkáját. A flotta nemcsak a honi lerakodóhelyek és a norvégiai kirakodóhelyek között közlekedő ha­jókat kíséri és oltalmazza, hanem ezen felül még kettős feladatot is el­lát: 1. Dél-Norvégia lehető legnagyobb mértékű tengeri zárlatát és 2. Az északi-tenger megtisztítását a német hajóktól, mind a tenger fel­színén, mind pedig a víz tükre alatt. A legutóbbi napok folyamán több tengeralattjáró elleni támadásról ér­kezett hír. Az eredményeket még nem közölték a nyilvánossággal. Az angol tengeri haderő három újabb német csapatszállítóhajót süllyesztett el. Stockholmot jelenti a Reuter-iroda. A Stockholmban nyilvánosságra hozott legújabb távirati jelentések szerint a szövetségesek csapatai ál­landóan újabb erősítéseket kapnak. A tengeren érkező csapatokat részben az eredetileg megszállt kikötőkben, rész­ben a norvég nyugati tengerpart né­hány egyéb pontján teszik partra. Mint Namsosból jelentik, az ott újabban partraszállt csapatok között lengyel és cseh önkéntesek is vannak. A németek részéről szintén állan­dóan érkeznek újabb csapatok Nor­végiába. Sok embert szállítanak repülőgépeken, amelyek 30—40 em­bert tudnak egyszerre felvenni. A vízi csapatszállításra használt kis partjára gőzösökre 50—100 ember fér fel. Több angol lap újból nyomatéko­san visszatér arra, hogy azokat a kezdeti előnyöket, amelyeket a német csapatok váratlan támadásukkal Nor­végiában szereztek, a szövetségesek csak úgy egyenlíthetik ki, ha biztosít­ják fölényüket a levegőben. Megálla­pítják továbbá, hogy a norvégiai hadjárat igen kemény lesz, azzal bíz­tatják azonban az olvasót, hogy a szövetségesek végső sikere iránt nem lehet kétség. Biztató jelnek tekintik, hogy Steinkjertől északra a szövetsé­gesek visszaverték a német csapatok támadásait. Egyik-másik lap igen kí­vánatosnak tartaná, ha Chamberlain miniszterelnök a nyilvánosság előtt kijelentené, hogy az­ angol kormány eltökélten tovább folytatja a norvé­­giai hadműveleteket, bármilyen na­gyok is a nehézségek. A „Times“ azt írja, hogy a szövet­séges csapatok most komoly meg­próbáltatások időszakán mennek ke­resztül. A légi fölény biztosítása alap­vető szükségességnek mutatkozik az egész norvégiai hadjáratban. A „Daily Telegraph“ szintén ki­­emeli a norvégiai hadjárat nehézsé­geit és megállapítja, hogy a szövet­ségesek szempontjából a siker egyik legfőbb kelléke az, hogy a tengeren elvágják a németek összeköttetéseit. Még messze állunk a céltól — írja a lap — és a szövetségeseknek a leg­nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük mind tengeren, mind szárazföldin, mind levegőben. (MTI.) London, április 30. (Reuters) A had­ügyminisztérium jelenti: A Gudbrand völgyében vasárnap vívott harcok során az ellenség harc­kocsik és alacsonyan szálló repülő­gépek tám­ogatása mellett he­­­­vesen támadott. Valamennyi támadást­­ visszavertük. Eközben súlyos veszte­ségeket szenvedett és három közép­nagyságú csatakocsija elpusztult. Dombaas környékén csapataiul­ az éjszaka kissé visszavonultak. A nap folyamán tovább tartottak Andalsnes és Lolde ellen a légi tá­madások. Namsos és Narvik körül a helyzet változatlan. (MTI.) Berlinből jelenti a United Press. Illetékes helyen közüli, hogy a né­met csapatok a Dombaas—Stören közti vasútvonalon fekvő Opdal vá­roskát elfoglalták. Ez a jelentés Fjall­­­esből érkezik, a svéd—norvég határ­ról. Norvég katonai körök cáfolják, hogy a német csapatok délről és északról indított támadásukkal a kapcsolatot a két kü­lönáll­ú csoport közt létrehozták volna. Cáfolják azt is, hogy a Dombaas—Stören közti vasútvonalat a németek elfoglalták volna, norvégiai katonai körök sze­rint ez a vonal kedden délután még mindig a szövetségesek kezén volt. A szövetségesek nagyszámú tüzérséggel megerősítve vonulnak fel a vasút­vonalak mentén. Amszterdamból jelenti az Exchange Telegraph. Német forrásból érkezett jelentések szerint a norvégiai harcok rendkívüli fokozódása várható a legközelebbi napokban. Berlinben semmiképpen sem tartják kívánatosnak, hogy az eddigi mozgó háború Norvégiában álló hábo­rúvá váljék. A német csapatparancs­­nokok utasítást kaptak, hogy teljes erővel folytassák a támadásokat. Mértékadó német körökben semmi­képpen sem tartják kívánatosnak, hogy a rendkívül sok üzemanyagot és repülőgépet fogyasztó norvégiai há­ború sokáig elhúzódjon. Zürichből jelenti az Exchange Tele­graph. Kedden különösen heves harcok voltak Dombaas és Otta között. A brit és norvég járőrök sok hidat levegőbe röpítettek és német tankokat tettek harcképtelenné. A németek új erősí­­téseket kaptak és most elkeseredett harcok folynak. A németek este fél hétkor Stören elfoglalását jelentet­­ték, amit angol és svéd források Cil­inig nem erősítettek meg. Narvikn­ál a harci tevékenység kedden nagyon meg­élénkült. A vasbástyatársaság minik­ palotái egytől-egyig lángokban állnak. A Steinkjer-szakaszon francia alpesi csapatok és norvég sícsapatok Snn­­firnnél egyesültek. A franciákkal együtt cseh csapatok is harcolnak ezen a frontszakaszon. Az esti órák­ban Iljerkennél kezdődtek heves har­cok. Londonból jelenti az Exchange T­elegraph. Stockholmból érkezett jelentések szerint telentékeny brit és francia csapatok tüzérséggel, légelhárító­ágyúkkal partraszálltak a Nord­­fjordban, Andalsnestől mintegy száz kilométerre délre és Sundals-fjord­­ban, Andalsnestől északra. Mindkét helyről jó országutak vezetnek az or­szág belsejébe. Svéd becslések szerint a Trondhjemtől délre levő német csa­patok 40.000 emberből állanak, m­íg a szövetségesek az ottani állásokban 40.000 emberrel rendelkeznek. Hozzá­teszik azonban, hogy a legutóbbi hí­rek azt a benyomást keltik, hogy a szövetségesek erősítései nagyobbak, mint a németekéi. Londonból jelenti az MTI. A Reuter-iroda katonai tudósítója írja: " A szövetségesek norvégiai küz­delme válságos pontra érkezett, ha

Next