Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)

1940-05-01 / 95. szám

4 „Szívvel-lélek­kel benne vagyunk a háborúban”4 Londonból jelenti a Sleuter­­iroda. Cross angol hadigazdálkodási miniszter a londoni amerikai ke­reskedelmi kamara ebédjén utalt arra, hogy a gazdasági háború megfelelő fegyver volt olyan szi­geti hatalom kezében, amely szá­razföldi hadviselővel folytat hábo­rút. Nem blokád a fogalom szigorú nemzetközi törvény szerinti érte­lemben, de minden tekintetben ugyanaz a hatása Cross kijelentette, az angol kor­mány azt hitte, hogy sok hónappal megrövidíti a háborút, ha leg­nagyobb mértékben felfokozott gazdasági háborút folytat. A lát­szólagos tétlenség hosszú hónapjai alatt, amivel ez a háború megkez­dődött, sokan kételkednek, vájjon szívvel-lélekkel benne vagyunk-e ebben a háborúban. Az elmúlt né­hány hét bizonyára tisztázta min­denki számára, hogy nagyon is komolyan gondoljuk a háborút. ... életünkért harcolunk. (MTI.) Miben állapodott meg Svájc Angliával? Bernből jelenti a Német Távirati Iroda. Azzal a jegyzék­vált­ással kapcsolat­ban, amely Svájc és a nyugati hatal­mak között történt a blokádintézke­­dések kezelése tárgyában, berni poli­tikai körökben kijelentik, Svájc a tárgyalás során arra törekedett, hogy elérje saját országában az angol és finnein ellenőrzés kikapcsolását, il­letve távoltartását. Angiin az általa fenntartott ellenőrzést, amennyiben e­ddig egyik vagy másik formában fennállott, visszavonja. Helyébe lép Svájcnak az­ az általános szavatolása, hogy a behozatalt a megegyezés ér­telmében kezeli. Eszerint törvényes felhasználásnak számít a belföldi fo­gyasztás, a mozgósítás szükséglete, valamint az újrakivitel a készáruk form­á­jában. Tájékozott körökben ezzel kapcso­latban emlékeztetnek arra, hogy Svájc Németországgal is kötött szer­ződéseket a normális kereskedelem alapján, amelyek nem kötnek ki semmiféle ilyen felhasználási korlá­tozást. — A gyakorlat fogja majd meg­mutatni — mondják továbbá —, vár­jon ezeket a szerződéseket az eddigi módon le lehet-e bonyolítani. Ez re­mélhető is, ha Svájc nem vállal azokkal össze nem egyeztethető kö­telezettségeket. Ha azonban egyoldalú kötelezettséget vállalt, ebből szükség­­szerűleg súlyos következmények fog­nak származni a Németországgal fennálló szerződési viszony szem­pontjából. — Németország — teszik hozzá — valamely semleges államnak minden kötelezettségvállalását más féllel szemben, amely az eddigi normális kereskedelem megbolygatását jelent­i, a semlegességgel ellentétes lépésnek tekinti. — A svájci—angol egyezmény ál­talános problémája tehát abban rej­lik — állapítják meg végül —, várjon Svájc a megszerzett szabadságot eb­ben a formában nem vásárolta-e meg messzemenő anyagi engedmé­nyekkel. (MTI.) ­ Katona Jenő lapja, a Jelenkor a független Magyarországért harcol SzerkrsteséR 4* klaitéhlystsl: Vád-ntr* SS in tp T : ISS 24A F.léfirettr. fél évre 3 P. egy évre 4 P. Csek*z4mleszám­: tl.m­o Az angol közvélemény türelmetlen Amszterdamból jelenti az­ VST. A Telegraaf londoni tudósítójának jelentése szerint az angol közvéle­mény fokozódó aggodalommal kíséri a norvégon katonai helyzet alakulá­sát. A Chamberlain kormányba vetett bizalom ugyan még nem ingott meg, de nagyon könnyen meginoghat, ha a németek norvégiai előnyomulása továbbra is folytatódik. A kövéle­­m­ény unja már a türelmes várako­zást és nem elégszik meg olyan szó­lamokkal, hogy a kormány mindent megtesz a hadműveletek sikerének biztosítása érdekében. Az emberek tetteket szeretnének látni. — .A lakosság harci kedve a nor­­végiai kudarc miatt egyébként a leg­csekélyebb mértékben sem csökkent — folytatja a Telegraaf londoni tu­dósítója. — Mindenki felkészült arra, hogy ezt a háborút a végsőkig kell végigharcolni, elvárja azonban a kor­mánytól, hogy ezt az elszántságot katonai téren is kifejezésre juttassa. Főleg az angol hadiflotta tétlensége miatt hallatszik sok panasz. Általá­­ban véve mindenki számol azzal, hogy az igazi háború csak most kezdődik s az idei nyár a legsúlyosabb harcok jegyében fog lefolyni. Hitler napi parancsa Berlinből jelenti a Német Táv­irati Iroda. A Führer és a véderő legfelsőbb parancsnoka a Norvégiában har­coló csapatokhoz a következő napi parancsot intézte: „A norvég hadszíntér katonái! Fel nem tartóztatható előretöré­sük során a német csapatok ma helyreállították a szárazföldi össze­köttetést Oslo és Drontheim kö­zött. Ezzel véglegesen meghiúsult a nyugati hatalmaknak az a szán­déka, hogy Németországot Norvégia utólagos megszállásával mégis térdre kényszerít­hessék. A hadsereg, a haditengerészet és a légi haderő egységei példás egy is 11 működéssel olyan teljesít­ményt hajtottak végre, amely me­részségében a legnagyobb becsüle­tére válik a fiatal német véderőnek. Tisztek, altisztek, katonák! Ti a norvég hadszíntéren tenge­ren, szárazföldön és a levegőben harcoltatok a viszontagságok és az ellenség ellenállása ellen. Az óriási feladatot, amely elé a belétek és erőtökbe vetett hitben állítanom kellett benneteket, meg­oldottátok. Büszke vagyok rátok. A nemzet rajtam keresztül köszö­netet mond nektek. Az elismerés és a köszönet külső jeléül Falken­horst tábornoknak, a norvégiai erők főparancsnokának a Vas­­kereszt lovagkeresztjét adományo­zom. Parancsnokaitok előterjeszté­sére ki fogom tüntetni közületek is a legvitézebbeket, de vala­mennyiötök számára a legnagyobb jutalom már most az a meggyőző­dés lehet, hogy népünk legnehe­zebb sorsdöntő harcában, amely­ben a létről vagy nemlétről van szó, döntő részt vettetek. Tudom, hogy a jövőben is telje­síteni fogjátok a kitűzött fel­adatot. Éljen a mi Nagy-Németorszá­­gunk! Hitler Adolf.“ (MTI.) A „Times“ a német turistákról Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Times egyik vezércikke hosz­­szasan leírja Jugoszlávia intézke­déseit a nemkívánatos idegenek ellen. Elmondja, hogy azok ered­ménye kielégítő, majd megjegyzi, hogy Románia és Magyarország is kettőzött figyelmet szentel a német turistáknak. A külpolitika­i enrók hírei Schmidt­hammer Paul német álla­y­miniszter hétfőn Nagyváradra érke­zett és részt vett a német konzul ré­szé­ről rendezett fogadáson. A minisz­ter beszédet intézett a nagyváradi német kolóniához.★ Az angol király kedden a Bucking­­ham-palotában titkos tanácsot tartott, amelyen valószínűleg folyó ügyekkel foglalkoztak. (MTI.) * Hollandia kedden kettős öröm­ün­nepet ült. Juliána trónörökösnő most lett harmincegy éves és most múlt 150 éve az I. Vilmos katonai rend megalapításának. A középületeket és a magánházak jórészét nemzetiszíni zászlókkal lobogózták fel. Hat külföldi pavilion a Nemzetközi Vásáron Az idei Nemzetközi Vásár nemcsak rendkívül gazdag magyar anyagával, különösen a magyar gyáripar jubilá­ns seregszemléjével emelkedik az eddigi vásárok fölé, hanem a kül­földi kiállítók nagy száma által is. A vásár n­agy sikerét és nemzetközi presztízsét élénken illusztrálja az a tény, hogy az Európán végigviharzó háború ellenére is hat külföldi állam építtetett külön paviliont a vásár­városban. Ez a hat külföldi pavilion eredeti színekkel gazdagítja a vásárt. Ezen­felül azonban nagy mértékben hozzá­járul ahhoz is, hogy a vásárlátogató közönség e pavillonok anyagán ke­resztül bepillantást nyerjen a kiállító országok gazdasági, társadalmi éle­tébe, megismerje istenáldotta szép­ségüket, földjük kincseit, népük al­kotó munkáját, művészi ízlését és egyéniségét. Mindezen felül természe­tesen ezek a nemzeti kiállítások ter­mékeny módon szolgálják Magyar­­ország és a vásáron szereplő külföldi államok közötti baráti viszonyt, egy­ben egymás teljesítményei, gazda­sági erőfeszítései iránti megbecsülés érzését ébresztik fel minden látogató­ban. Olaszország Fekete fasiszta lobogók és az olasz trikolórok díszítik a legnagyobb kül­földi pavillont, Olaszország kiállítá­sát, amely imponálóan bizonyítja, mennyire a maga lábán képes meg­élni Mussolini Itáliája. Az olasz autarchiás politika győzelméről be­szél a látogatónak ez a nagyszabású kiállítás, amelyben felsorakozik az olasz gazdasági életnek úgyszólván minden ága. Az olasz hajózás előretörését hir­deti az olasz hajózási társaságok ki­állítása. Ide tartozik Fiume és Trieszt kikötők kiállítása, amely ele­ven cáfolata annak a rosszindulatú állításnak, hogy ez a két olasz ki­kötő a békeszerződések következté­ben megbénult volna. Az olasz ipar magas fejlettségét bizonyítják a kiállított motorok, trak­torok, fémipari készülékek. Termé­szetesen, a híres olasz espresso-gépek és hangszerek színtén nagy szerepet játszanak a kiállításon. Az olasz kézműipar és kisipar szereplését kü­lönösen ki kell emelni. Az általuk ki­állított művészi kerámiákat állandóan nagy sokaság csodálja. Az idei olasz kiállításnak impozáns részét alkotja a könyvkiállítás, amely az olasz szellemi kultúrának bizony­sága. A kiállításnak ez a része a fasizmus híres jelszavának szellemé­ben létesült, amely jel­szó szerint: „Libro e moschetto — Fascista perf­etto" (a fegyver és a könyv együtt jelentik a tökéletes fasisztát). Igen nagy élvezettel és figyelem­mel időzik a közönség az olasz pa­vilion albán részében. A piros albán zászlót a savoyai ház koronája dí­szíti, annak jeléül, hogy Albánia az olasz impériumnak része lett. Az al­bán föld termékei, különösen az al­­b­án dohány, valamint népművészeti cikkek kötik le itt a néző érdeklő­dését. Az olasz idegenforgalmi propa­ganda gyönyörű képei mellett­­ érde­kes az olasz államvasutak kiállítása. Szemléltető módon mutatják be a világ legmodernebb pályaudvarait, köztük a híres firenzei állomást, amelyeket a fasizmus épített. Az olasz vasutak villamosításának előrehaladá­sára jellemző, hogy míg 1952-ben 703 km hosszú vaspálya volt villamosítva, addig 1939-ben ölti km vasúthálóza­tot rendeztek be villamoserőre. Olasz­ország ilyenformán akarja függet­lenné tenni magát a széntől, amely különösen háborús időkben jelent nagy gondot. A fekete szén helyett ezért a vasutaknál egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert a „fe­hér szén", az olasz vízierők energiá­jának felhasználása a vasúti forga­lomban. Jugoszlávia A jugoszláv kiállítás nemcsak e balkáni ország csodálatos és változa­tos természeti szépségeit vetíti elénk, hanem Jugoszlávia gazdaságát is. A jugoszláviai mezőgazdaság rendkívül fejlett voltáról tanúskodik a kiállí­tás, de ezenfelül élénken de­monstrálja a jugoszláv erdőgazdaság­nak és bányászatnak nagy értékét is. Mivel az utóbbi időben gyakran esik szó a lapok hasábjain a jugoszláviai vas- és ércbányák, valamint bauxit­­lelőhelyek termékei körül folyó gaz­dasági harcról, érdeklődéssel nézzük a kiállított dalmáciai bauxitot, a vas­ércet, rezet, stb. A híres szávaparti tölgyerdők kincse mellett a jugoszláv tengerpart termékei érdemelnek fel­­emlílést. Igen nagy súlyt helyez a jugoszláv pavilion a jugoszláviai fürdőkultúra nevezetességeinek fel­tárására. Külön csoportokban találjuk a horvátországi, a szlovéniai, a szer­biai és dalmáciai fürdőhelyek kiállí­tását. Megkapóan szép képek mutat­ják be a pálmákkal díszített dalmát fürdőket, patinás szerbiai kolostoro­kat, Szlovénia virágos alpesi völ­gyeit. A feliratok mindenütt hang­súlyozzák a hagyományos vendég­szeretetet, amellyel ez a vadregénye­sen szép ország várja külföldi ven­dégeit. Törökország Nemcsak Törökország gazdasági értékeit, hanem társadalmi berendez­kedését is megmutatja a látogatónak Törökország keleti stílusban épült érdekes pavillonja. A bejáratnál a modern Törökország megteremtőjé­nek, Kanal Atatürknek élethű, ener­gikus vonású arcképe fogadja a lá­togatót. Az előcsarnok allegóriás dombor­műve azt a hat eszmét fejezi ki, amelyeken a modern török állam fel­épült. Ezek a következők: 1. köztár­sasági eszme, 2. a nemzeti eszme, 3. a világi eszme (ez jelenti az egy­ház és az állam szétválasztását, a kalifátus megszüntetését), 4. a népi eszme, 5. (az ateista eszme) jelenti az állam érdekeinek elsőbbségét az egyéni és magánérdek felett, 6. a reformista eszme, amely utóbbi ér­dekes módon jut kifejezésre a kiállí­táson. • A török pavillonban keleti fűszerek nehéz illata, keleti fügék, szőlők, mogyorók, diók édessége vesz körül bennünket. Izmir gyöngye: a szmírnai füge aranyhegyekben kínálja utól­­érhetetlen ízeit a látogató felé. Fe­lesleges beszélni a török dohány nép­szerűségéről. A kiállításon állandóan nagy tömegek nézik sóvárogva az aranylevelű dohány kiállítását. A török föld kincsei közé tartozik a gyapot, a selyemgubó, a sokféle prém, különösen a vad macskaprém, továbbá az egyik legkeresettebb ex­portcikk, a paratölgy makkja, amely­nek csészéje a legjobb bőrcserző­­anyag és amely lehetővé teszi, hogy a törökök a kecskebőrt a krokodillal, antiloppal, vaddisznóbőrrel vetekedő finomságává tudják feldolgozni. Ter­mészetesen, nem feledkezhetünk meg ezzel kapcsolatban a híres angolai kecskeszeriparról sem,­­amelyből a legkülönbözőbb posztókat, takarókat, stb. készítik. A török föld ásványi kincsekben is nagyon gazdag. Amióta a háború ki­tört, nagyon megnőtt az értéke a tö­rök krómnak, amely a hadianyag­­gyártáshoz nélkülözhetetlen. Török­ország látja el a világ krómszükség­­letének nagy részét. De nemcsak a török króm híres, hanem nagy ke­letje van most a török vasércnek, szénnek, higanynak és ólomnak is. A török ipar fejlettségét, Törökország természeti szépségeit ügyesen össze­válogatott fényképek hirdetik. Rend­kívül értékes szőnyegek, fajonc­­munkák, arany-, ezüsthímzések di­csérik a török háziipar magas szín­vonalát és nagy hagyományait. Szlovákia Szlovákia különösen a kárpáti fürdőhelyek propagálására rendezte be pavillonját. A fürdő-propaganda között azonban szóhoz jut a szlovák népművészet is. Különösen a pászto­rok által előállított húsvéti tojások csinos és művészi munkái érdemel­nek figyelmet. Brazília A tengerentúli államok közül Bra­zília ismét nagyszabású kiállítással szerepel a Nemzetközi Vásáron. Ebben, úgy látszik, nem kis része van ifj. Horthy Miklós brazíliai magyar követünknek, aki igen nagy érdeme­ket szerzett a brazil—magyar gazda­sági kapcsolatok kiépítése terén. A brazil követség által kiadott tartal­mas prospektus vezetőhelyén hosszú nyilatkozatot közöl, amelyet ifj. Horthy Miklós adott a brazil—magyar gazdasági kapcsolatokról. A brazil­­pavilion egyik legérdekesebb látvá­nyossága a Nemzetközi Vásárnak. A brazíliai gyapot, kávé, kakaó, kó­kusz, paradió mellett különösen a különböző állati prémek, bőrök von­ják magukra a látogatók figyelmét, óriáskígyók és krokodilok mellett brazíliai tigris, óriásvidra értékes prémjeit találjuk a pavillonban. A brazíliai lepkékből készült gyű­jte­­mény valóságos színcsoda. Az ezer­­színű lepkékből készült színes sakk­tábla pedig a látogatók őszinte bá­mulatát vívja ki. A brazíliai kiállítás rendezősége egyébként nagylelkűen a pompás brazíliai feketekávé eladásá­ból származó minden bevételét az ár­vízkárosultak javára ajánlotta fel. Vasárnap több mint hét és félszáz pengő jutott ilyenformán az árvíz­károsultak felsegélyezésére. Érthető, hogy a közönség valósággal közel­harcot vív a finom aromájú brazíliai espressóért. Svájc A művészi ízléssel összeállított svájci pavilion Svájc két legnagyobb hírességét és értékét, Svájc termé­szeti szépségét és a svájci óraipar re­mekeit propagálja. A svájci idegen­­forgalmi plakátok a legszebbek az egész kiállítás területén és csak né­hány magyar plakát vetekedhetik ve­lük. E művészi plakátok szinte fel­érnek egy képzőművészeti kiállítás szépségével. Az ember alig tud be­telni gyönyörű színeikkel és finom vonalaikkal. Amikor elmerülünk e plakáttengerben, néhány percre el­felejtjük, hogy háború­ van, hogy valahol fönt Északon városokat bom­báznak, véres harci tusák folynak és önfeledten átadjuk magunkat a svájci havasok szikrázó fehérségének, havasi völgyek smaragdzöldjének, a svájci ég derűs, tiszta kékségének. Csak mikor ismét künn vagyunk a sza­badban és rikkancsok a legújabb háborús hírekről szóló jelentéseket kínálják felénk, riadunk rá arra, hogy Európában háború van. Minden szorongó érzésünk ellenére is boldo­gok vagyunk, hogy tanúi lehetünk itt, a vásárvárosban, a béke konstruktív munkája gazdag aratásának, a nem­zetek békés és teremtő versengésének. Boldogok vagyunk, hogy Magyar­­ország a béke szigete, mert csak ez a béke tette lehetővé a Nemzetközi Vásár hatalmas seregszemléjét, hat európai ország ragyogó szereplését ezen a vásáron. . Parragi György SZERDA, 1940 MÁJUS 1. Különvonatok a Vásárra Az államvasutak igazgatósága, leg­alább 500 utas jelentkezése esetén, május 5-én, vasárnap, a következő vásári külön­vonatokat indítja: Makóról Budapest nyugati pálya­udvarra (Hódmezővásárhelyen át). A menettérti jegy Makó-Újvárosról 6.40 P, Hódmezővásárhelyről 6.20 P, Szen­tesről 5.10 P és Kiskunfélegyházáról 3.90 P, Nyíregyházáról Debrecenen át Bu­dapest nyugati pályaudvarra. A me­nettérti jegy ára Nyíregyházáról 6.90 P, Debrecenből 6.20 P és Törökszent­­miklósról 4.40 P. Hu­sztről, Munkácsról és Ungvárról Budapest keleti pályaudvarra. A me­nettérti jegy ára Husztról, Munkács­ról és Ungvárról 7.90 P. Sátoral­jaúj­­helyről 6.90 P. Szegedről Budapest nyugati pálya­udvarra. A menettérti jegy ára 5.50 P. Győrből Budapest keleti pálya­udvarra. A menettérti jegy ára Győr­ből 4.80­ P. Komáromból 4.10 P. A fenti vonatoknál kizárólag a kü­lönleges kedvezményes menettérti je­gyek érvényesek, melyekben a vásár egyszeri megtekintésére szolgáló be­lépőjegy ára bennfoglaltatik. A je­gyeket az utazás megkezdése előtt tintával vagy tintafrónnal alá kell írni. Szabadjegyek vagy más menet­­igazolványok érvénytelenek. Az olasz pavillonban vesznek részt a Nemzetközi Vásáron az olasz hajó­zási társaságok, valamint Kiumé és Trieszt kikötője. A kiállítás rendkívül érdekes és annál is inkább figye­lemreméltó, mert az utasforgalom, nemkülönben a tengerentúli árufor­galom lebonyolítására ma is a leg­alkalmasabb lehetőség a kiterjedt olasz hajózási vonalak igénybevétele. A megnyíláson megjelent Grande Ufficiale Bruno Ast­ori, a hajózási társaságok propagandafőnöke, aki Mara Rudolfnak, a társaságok ma­gyarországi igazgatójának társaságá­ban fogadta a kormányzót és a meg­jelent előkelőségeket. A németalföldi követ kihallgatáson a kormányzónál Kedden délután 1 órakor a kor­mányzó ünnepélyes bemutató kihal­gatáson fogadta báró Godert Wilter de Fos van Steemwijk németalföld rendkívüli követ és meghatalmazót minisztert, aki ez alkalommal meg­bízólevelét nyújtotta át. Az üdvözlő- és válaszbeszéd eihány­zása után a kormányzó beszélgetés folytatott a követtel, majd fogadt annak kíséretében lévő O. W. Ben­linck van Schoonheeten báró vol ideiglenes ügyvivő tisztelgését. A bemutató kihallgatás szertartása­­n­ közreműködtek dr. Ambróz Gyula államtitkár, a kabinetiroda főnökhelyettese és dr. Vörnle Jánó rendkívüli követ és meghatalmazot miniszter. Kedden délután Vörnle János kö­vet, a külügyminiszter állandó helyet­tese és báró G. W. de Vos var Stoenmijk, Hollandia budapesti kö­vete a külügyminisztériumban kicse­rélték Magyarország és Hollandia kö­zött a az egyenes adók tekintetében­­ kettős adóztatások elhárítása tárgyá­ban Hágában 1938 november 15. nap­­ján kelt egyezmény megerősítő okira­tait. Az egyezmény május első napján lép életbe.

Next