Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)
1940-05-01 / 95. szám
SZERDA, 1940 MÁJUS 1. Magyar Nemzet Gróf Csáky István erélyesen figyelmeztette Szlovákiát a magyar kisebbség jogainak sérelme miatt Szüllő Géza felsőházi felszólalása a hivatalos Szlovákia magyarellenes uszításairól A felsőház kedden délelőtt ülést tartott, amelyen Szülő Géza napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt a szlovákiai magyar kisebbség ellen sorozatosan — és legutóbb Nyitrán — elkövetett sérelmek ügyében. A felszólalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg s a képviselőház tagjai is átmentek a felsőház karzatára, mert elterjedt a híre, hogy gróf Csáky István külügyminiszter nyomban válaszol Szüllő Géza felszólalására. Szüllő Géza felszólalásában a többi között a következőket mondta: “ Magyarország sohasem volt külpolitikai viszonylatban nehezebb helyzetben, korrekt mint most. Meg kell őriznie semlegességét, meg kell tartania erős nemzeti államának kereteit és ezt a feladatát a kormány kitűnően látja el. Napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt, de nem azért, hogy a helyzetet megzavarjam, hanem azért, mert bizonyos esetekben a türelem gyávaságnak, a hallgatás pedig beleegyezésnek tűnhetik fel. Én a napi politikától távol állok, de vannak kérdések, amelyekkel foglalkozni negyvenéves múltam alapján hivatottnak érzem magam. Én voltam mindig az, aki a nemzetiségek közötti jó viszony ápolását tűztem ki célomul és igyekeztem Szlovenszkóban — ha már a sors úgy akarta, hogy ott legyek — úgy vezetni a magyar ügyeket, hogy azok harmóniában legyenek a szlovák nép érdekeivel is. — Amikor a régi Magyarország egy területét Isten segedelmével és a magunk erejével vissza tudtuk kapni, szomszédunk lett egy új állam, az új független Szlovákia. A magyar állam ezeresztendős kultúrájával és ezeresztendős múltjával híven igyekezett a legkorrektebben és a legnobilisabban ápolni ezt a szomszédi viszonyt, azonnal látnia kellett azonban, hogy ez a törekvés csak egyoldalú volt. Az egyoldalú tapintatot pedig gyávaságnak vagy meghunyászkodásnak is vélelmezhetik azok, akik azt nem tudják megérteni. — Áll az a tétel, hogy a helyes kormányzáshoz kultúra, a kultúrához pedig idő kell. Sajnos, azok, akik ma vezetik Szlovenszkó politikáját, sokkal fiatalabbak, semhogy elegendő idejük lett volna arra, hogy ezt a kultúrát ilyen rövid idő alatt elsajátítsák. (Derültség): — Az önálló Szlovákiában másfél év óta olyan súlyos tüneteket láttam és látok, amelyeket eddig csak a bizottságban említettem, de most kénytelen vagyok ezzel a nyilvánosság elé lépni. Szlovákia protektorátus alatt álló állam, amelynek protektora a német birodalom és mi ennek a birodalomnak hű barátai vagyunk. Éppen ezért feltűnő, hogy a prolegáltak egészen másképpen viselik magukat, mint ahogyan azt a protektorok szelleme megköveteli. Szlovenszkóban a hamu alatt parázs ég és ezt a parazsat tűzzé akarják robbantani azok, akik el akarják égetni a mi államunkat. Mi magyarok észrevettük a tűszúrásokat és az ellenünk kibocsátott fullánkokat, amelyeket a kormány, a sajtó s a szlovákság velünk szemben jónak látott alkalmazni. Ezek azonban az állam fenségét nem érintették és nem vettük ezeket számba, nem reagáltunk, mert a jómodor mireánk kötelező. Most azonban, éppen a kereskedelmi tárgyalások megkezdése és újrafelvétele előtt szükségesnek látom, hogy a közvéleményt tájékoztassam arról a magatartásról, amelyet észleltem. Pozitív tüneteket hozok fel, amelyek már pattanásig feszítik a húrt . Április 25-én Nyitrán a hivatalos jellegű Hlinka-párt gyűlést tartott, amelyen Kosec Imre elmozdított bánkeszi katolikus plébános előadást tartott a magyarországi szlovákok helyzetéről. Szörnyű hamis híreket mondott el. Utána az egész népgyűlés hatósági vezetés mellett, az odairányított tanítók, tanárok, ifjúság teljes asszisztenciájával Nyitra városháza elé vonult. A városháza erkélyén megjelent dolf, a Hlinka-gárda dr. Turcsek Ru vezére, különben az államfő sógora és óriási taps között jelentette ki, hogy aki Nyitrán vagy Szlovenszkóban magyarul beszél, annak ki kell tépni a nyelvét. (Felkiáltások: Hallatlan!) És aki magyarul beszél a köztársaságban, abba bele kell fojtani a szót. Ugyanakkor Pozsonyban a magyar követség elé felvonultak az egyetemi hallgatók és az iparossegédek — hogy ki melyik volt, azt nem lehetett észrevenni (Derültség) s a rendőrség lábhoz tett fegyverrel állt s a tüntetők a rendőrség asszisztenciája mellett beverték a magyar követség ablakait és sértő kiáltásokat hallattak a magyar nemzet felé. Egész Szlovenszkóban. röpcédulákat osztottak s •mindenütt hangoztatták, hogy a szlovák nép a jogos tulajdonosa a Miskolctól a Tiszáig egészen Szolnokig terjedő területnek. És majd fegyverrel veszik el. (Nagy felháborodás.) Ilyen röpcédulát leteszek a Ház asztalára. — A machináció tovább tart. Protektoruk hatalmában bízva, veszélyes kártyajátszmába kezdtek a szlovákok, akiknek egyrészt azt a játszmát játssza, hogy álhírekkel megrontsa Magyarország és a lehetőleg német birodalom köti a jó viszonyt, hogy ebből hasznot húzzanak, a másik részük pedig abban mesterkedik, hogy a német protektorral szöges ellentétben álló államcsoporttal keres megegyezést, hogy ezáltal maguknak hasznot tudjanak teremteni. Pozitíve tudom, hogy a Spanyolországban levő szlovák ügyvivő, tehát a német protektorátus alá tartozó szlovák állam ügyvivője, tárgyalásba bocsátkozott Madridban az ott lévő Benes-féle irányzatot képviselő csehszlovák követtel. — Szlovákiai német iparvállalatok kívánságára való hivatkozással elbocsátják a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat s igyekeznek őket kiutáltatni, vagy arra kényszeríteni, hogy önként hagyják el helyeiket úgy, hogy az éhenhalásnak vannak kitéve. (Zaj.) Odáig mennek a német A felszólalásra gróf Csáky István külügyminiszter nyomban válaszolt. — Magyarország volt az első állam, amely elismerte az újonnan megalakult szlovák köztársaságot 1938-ban. rákövetkező hónapok folyamán megkíséreltük, hogy a békülékenység politikáját folytassuk és szlovák szomszédunkkal helyreállítsuk azt a testvéri viszonyt, amelyben a két nemzet évszázadokon keresztül élt. Nem tagadom, hogy sok keserű pillanatot okozott a magyar kormánynak és talán még több csalódást a magyar nemzetnek, hogy a baráti jobb, amelyet a szlovákok felé nyújtottunk, nem talált megfelelő fogadtatásra, sőt a szlovákság egyes — igaz, hogy csekély — rétegei a magyarság közeledését először gyanakvással fogadták, később egyenesen rosszakaratú rágalmakkal igyekeztek lehetetlenné tenni. — Tavaly a gazdasági tárgyalások megindítása, amelynek sikere talán erős megrázkódtatásoktól óvta meg a fiatal szlovák államot, újólag bizonyítékul szolgálhatott volna arra — ha ugyan egyes körök megengedték volna —, hogy a magyarság magatartását a szlovákság minden néprétege megismerje és megtudja, hogy a magyar kormány a legnagyobb önuralommal csak arra törekszik, hogy elfogadható szomszédi viszonyt teremtsen Szlovákiával. A magyar kormány több ízben kifejezésre juttatta az ország színe előtt, hogy a béke és nyugalom kedvéért sok minden felett szemet huny és hajlandó a türelmet a végletekig gyakorolni, hiszen mi nem egyes mai vezetők hibáit, tévedéseit, taktikázásait nézzük, hanem a két baráti nemzet jövőjét. (Úgy van: Helyeslés.) — Nem egy adatról tudomásom van azok közül, amiket Szüllő Géza felhozott és arra kérem, méltóztassanak elhinni, hogy a kormány nem elégedett meg azzal, hogy a tényeket vagy a tetteket egyszerűen tudomásul veszi. Ebben az igen veszélyes külpolitikai helyzetben azonban, amelyben egréssz Európa és talán Ázsia sínylődik, kettőzött óvatosságra és önuralomra van szükség. (Helyeslés.) És ennek érdekében méltóztassanak megengedni, hogy a magyar—szlovák viszony jelenlegi stádiumának részletes és teljesen beható taglalásától jelenleg eltekintsek. — Mint régi európai nemzet, tudjuk, hogy mi a kötelességünk földrészünk eme sarkában, de annak is tudatában vagyunk, hogy van egy felső határ, amelyen a pohár megtelik és akkor esetleg olyan intrikákat és okvetetlenkedéseket is megfelelő módon utasítunk vissza, amelyek mellett egyelőre csak vállvonogatva megyünk el. Türelmünk határa ott ér véget, ha a Szlovákiában lakó magyarság jogait az emberi élethez és vagyonához, továbbá a magyar alattvalók szlovákiai vagyonát és jogait csorbítatlanul nem tartják tiszteletben. (Általános helyeslés.) — Harmadik államokban, szóval zárt ajtók mögött elhangzott ígéreteknek, nem kevésbbé szép beszédeknek és újságcikkeknek megszűnünk jóindulatúlag hitelt adni, ha a szlovákkal magyar kisebbséget, hazánk fiait vagy a magyar állam méltóságát leprotektorban bízva ezek a tisztelt közéleti tényezők, hogy a német hadvezetőség megmozdulásait félremagyarázzák és ha bizonyos német csapatokat ide vagy oda tesznek, azt olyképpen tüntetik fel, mintha ennek árnyékában volna az a fizikai erő, amelynek segítségével Mgyarországtól elvehetik mindazt a területet, amelyet Magyarország a bécsi döntés után visszakapott. — A magyar ázsiai, ezeresztendős nép. Nem türelmetlen, tud várni s tudja azt, hogy aki haragszik, annak nincs igaza. Adott pillanatban szükséges az önérzetes és bátor fellépés, mert a türelmet elviselő esetleg gúny tárgyává lehet Nem engedhetjük meg véreink védelmében, hogy gúny tárgyává tegyék azt, ami a szívünkben megszentelt fájdalom. (Úgy van, úgy van a Ház minden oldalán.) Kérem a kormányt, amely iránt teljes bizalommal vagyok, értesse meg, hogy ezek a szlovákiai megnyilvánulások már nem az ott lévő magyar kisebbség, vagy itt élő magyarság belügye, hanem nemzetközi kérdés. Azért is hoztam ide ezeket, hogy a velünk baráti viszonyban lévő német birodalmi kormány nyíltan dezavuálhassa azokat, akik az ő intencióival ellentétben cselekszenek. (Felkiáltások: Úgy vanl Úgy vanl Általános helyeslés.) mély sérelem éri. — Ne igyekezzenek ellenünk félvagy egész hivatalos szlovák személyek a német birodalmat, Szlovákia protektorát állandóan kijátszani, mert mi teljesen megbízunk a magyar—német barátság szilárdságában és azokban a tényezőkben, amelyeken ez a barátság felépül. Remélem, hogy a szlovákok egyes vezetői nem tévesztik el lehetőségeik mértékét, illetve felső határát és komolyan számolnak azzal, hogy a nemzeti becsület védelmében, amelyhez számítjuk véreink életének és jogainak megóvását, nem fogunk habozni cselekedni sem, ha szomszédaink a józanság utolsó szikráját is elvesztik. A magyar kormány a nemzet egyetemével mindig arra törekedett, hogy a megmaradt szűkös örökségből legalább azt, ami nekünk a legnagyobb értéket jelenti, az európai gondolkodást, a várni tudást, a hitet, a rendíthetetlen bizalmat a jövő iránt, valamint elsősorban a nemzeti becsületet, amelyek éppen a mai napokban olyan nagy értéket képviselnek, csorbítatlanul ugyanúgy, mint elődeink ránkhagyták, ruházzuk át utódainkra(Taps.) Ennek a vezérelvnek a szem előtt tartásával fogunk igyekezni, hogy úgy cselekedjünk, ahogy az leginkább az ország javára válik. — Hangsúlyozom, hogy veszélyes volna azt feltételezni, hogy gyengék vagyunk vagy gyengéknek érezzük magunkat, mert minden életrevaló és életre hivatott nemzet elérhet ahhoz a határhoz, amikor az erkölcsi erők érdekében minden kockázatot vállal és meggondolást vagy pillanatnyi haszonteóriákat félrevet. (Taps.) — Csak azok a népek nem támadnak fel, amelyek nem tudnak vagy nem mernek élni. Célszerűbbnek látszanék, ha inkább erről az öntudatról látnák az érdekeltek, hogy a magyar kormány elhatározásában úgy és akkor cselekszik, amikor az neki a leghasznosabbnak látszik és nem akkor, amikor arra provokálni szeretnék. (Általános helyeslés és taps.) A külügyminiszter végül köszönetet mondott Szüllő Gézának felszólalásáért és befejezte nagyhatású beszédét. Gróf Csáky István külügyminiszter kisebb felszólalása után áttértek a legmezőgazdasági munkabérek megállapításáról szóló javaslat tárgyalására. Téglássy András, báró Inkey Pál, báró Fiáth Tibor, gróf Jankovich-Bésán József és S. Bálint György felszólalása után gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Ezt a törvényjavaslatot — mondta — a szociálisan gondolkodó munkaadók érdekében hozzák és a javaslat segítségével kényszerítik az antiszociálisan gondolkozó munkaadókat, hogy megfelelő munkabéreket fizessenek. Nem tudjuk, milyen megpróbáltatások előtt áll országunk, ez is indokolja, hogy a népi erőket minden vonalon megerősítsük. A földművelésügyi miniszter ezután azokról az indokokról beszélt, amelyek a cukor- és zsírjegyrendszer bevezetését szükségessé tették. hát A miniszter beszéde után a felsőelfogadta a javaslatot. Az ülés 2 órakor ért véget Gróf Csáky István: Van egy határ, amelyen a pohár megtelik ..• Copyright by Magyar Nemzet (System: Sándor Mihály.) Harisnyát, kesztyűt, úri és női fehérneműt, finóm ksts 11« rm HEILIG a Jó minőségek szaküzletéből RÁKÓCZI-ÚT 26t ezüst, kékjobb nercek, kolerák SZŰCSÖKNÉL Váczi Titca 20. :&füjéA felem Tökéletes szabású ingek nyakkendők, divatáruk Olcsó szabott árak Janpion S22 Gyénántházban Rákócziút 56 valódi és utánzat-ékszerek; legolcsóbban kaphatók! gyobTélWS rádió-, gramofon-, zongoratermei i''*gav rssí“r* 01 c8 ó árak! — Előnyös hangszercsere. HANGSZERPALOTABUDAPEST, VüRákóczi-út 60 Szebb lesz a lakása ha függönyét nálam vásároljál LÖWY ARTUR, Király utca 15. Gitter stör, rojttal Gitter dupla-ágyterítő . . . . P 7.S0 . . . P 13.80 sssbssessess^^ hölgyfodrásznál készülnek a legújabb tavaszi frizurák. llll u] DAUER rendszer, mm MODERN HAJFESTÉS ! Szemere u. 22 (Szt István-krt sarok) T. 114-135 ^4 Szőnyeg, takaró, átvető, paplan, vászonáru stb. meglepő olcsón kapható Grümnfeld Testvérek eg"sz Nemzetközi Vásár Iparcsarnok 270 számú fülke 10 100 IOOO RAKTÁRBAN UtuvaKSat készítő bútorgyár VII., Wesselényi-utca e. BÚTORA 5