Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)
1940-09-10 / 189. szám
KIDD,*40 SZEPTEMBER tfl. ______________________________ Madar Nemzet _________________ A németek mindaddig bombákat szórnak Londonra, amíg tovább folynak az angolok támadásai nem katonai célpontok ellen Folytonos német légi támadás angol ipartelepek ellen — Az angolok Hamburgot fáraadták meg• A román kormány az elcsatolt területeken élő parasztokra íratta a nekik juttatott földet . Vichyben nem cáfolják a hírt, hogy a japánok átvonulhatnak Francia Indokína. A bolgár—görög revízió van soron? A nemzetközi eseményeknek megint a légi harc áll az előterében. A németek vasárnapra, majd hétfőre virradó éjjel úgylátszik minden eddiginél nagyobb arányú légi támadást intéztek londoni és más angliai hadiiparilag fontos célpontok ellen s azt mondják, mindaddig millió kilogrammszámra szórják a bombákat Londonra, amíg az angolok tovább folytatják támadásaikat Németországban, nem katonai célpontok ellen. Az angolok is támadták Hamburgot, sőt állítólag Brémát is, valamint más La Manche-menti kikötőket. Hétfőn este pedig zürichi tudósítónk azt a jelentést kapta Londonból, hogy délután öt órakor újabb német légitámadás indult meg az angol főváros ellen. Az Anglia elleni német támadások részleteiről az alábbi táviratok számolnak be. Románia Miközben — amint arról lapunk más helyén írunk — honvédeink tovább folytatják az erdélyi területek megszállását, Antonescu kormánya gyorsuló ütemben építi ki az új rezsimet. Reformjai több tekintetben is emlékeztetnek a Pétain-kormány rendeleteire, így például Antonescu most betiltotta a szektákat. Egyébként a bukaresti kormány megszüntette a legutóbbi években felállított román nagykövetségeket s azokat ismét követséggé nyilvánította. Romániának két év óta a következő hatalmaknál volt nagykövete: Jugoszláviában, Törökországban, Görögországban, a Vatikánnál és Franciaországban. Ami a Magyarországhoz viszszacsatolt területeket illeti, két eseményre kell rámutatni. Az egyik az, hogy a román kormány a most hozzánk visszakerülő területen a földreform során kiosztott földeket tulajdonjogilag is átírta azoknak a parasztoknak a nevére, akik eddig adósak voltak valamilyen illetékkel. Az erről szóló román intézkedésről a Magyar Távirati Iroda így számol be: — Rendelettörvény intézkedik Romániának a Magyarországhoz visszacsatolt területeken fennálló összes pénzköveteléséről, amely az agrárreform folytán keletkezett. A rendelettörvény elrendeli a tulajdonjog azonnali átírását azok számára, akik az agrárreformok folytán földhöz jutottak, de az átírás különféle okokból még nem történt meg. Ezekről a földekről az állam lemond az igényjogosultak javára, akiket a bíróságok már birtokba helyeztek, de akiknek nevére a telekkönyvi átírás még nem történt meg. A másik kiemelésre méltó esemény pedig az, hogy a budapesti rádió óva intette a románokat attól, hogy a magyarságot vagy javaikat háborgassák. A Balkánon Most már Dél-Dobrudzsa átadására is hamarosan sor kerül és érdekes, hogy Bulgária részéről előbb a polgári közigazgatás veszi át a visszacsatolt területeket és azután vonul be a hadsereg. A polgári közigazgatás szeptember 15-én veszi át a vezetést, a bolgár hadsereg pedig 20-án reggel lépi át a határt. Alig jutottunk azonban a végére a bolgár—román revíziónak, máris arról beszélnek, hogy most sor kerülhet a bolgár —görög területi kérdés rendezésére. Belgrádi tudósítónk úgy látja, hogy az olasz—görög viszony megint feszült, szófiai tudósítónk szerint a bolgár fővárosba olyan hírek érkeztek, hogy az olasz sajtó újra fölvetette az olasz—görög kérdéseket és a svájci lapok egyenesen azt írják, hogy Berlinben úgy tudják, rövidesen sor kerül a bolgár—görög vitás kérdések békés megoldására. A svájci lapok szerint Törökország és a szovjetúnió is támogatja Bulgáriának azt a követelését, hogy a görögök Tráciában adjanak kijárót a bolgároknak az Égeitenger felé. Törökországot illetően Szófiában úgy tudják, hogy a Balkánon megszakadt a telefonösszeköttetés a török területekkel. A török sajtó is ír arról, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy mozgás tapasztalható. S az is említésreméltó, hogy a törökök minden kivitelt eltiltottak Románia felé. Amerika Amerika érdeklődése továbbra is megoszlik az Atlanti- és a Csendes-óceán között. A Távol- Keleten az köti le figyelmét, hogy megint híre jár annak, a franciák megengedték a japánoknak, hogy japán csapatok Indokínán át a hátába kerüljenek a kínaiaknak. A Német Távirati Iroda sanghaji jelentése szerint Francia-Indokínában erről állítólag hivatalos közleményt is kiadtak, amely szerint Franciaország azzal a feltétellel egyezett bele, hogy japán csapatok Haipongban partraszálljanak és onnan vasúton menjenek Yuennanig, hogy a japán csapatok útközben nem szállnak ki a vonatból. A Német Távirati Iroda hozzáteszi, hogy sanghaji japán körökben ezt a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudják. Tokióban, mint zürichi tudósítónk jelenti, a hírt pontatlannak mondják azzal, hogy a japán—francia tárgyalás még nem fejeződött be. A kínai kormány székhelyén úgy tudják, hogy a megegyezés létrejött s hogy miután az indokínai kormányzóság az átvonulás megengedélyezését ellenezte, végül is Vichyből utasították az indokínai francia kormányzóságot az engedély megadására. Vichyben illetékes francia körök, a Havas-iroda fejezi így ki magát, tartózkodnak a hír megcáfolásától. A japán—francia megegyezés híre még ebben a megerősítetlen formában is fölkeltette az Egyesült Államok kormányköreinek érdeklődését. A K. H. washingtoni távirata szerint Amerika nem gondolt arra, hogy magában Indokínában kísérelje meg a japán lépés megakadályozását, hanem ha a japánok valóban bevonulnának Indokínába, akkor Washington arra az álláspontra helyezkednék, hogy Japán megbontotta a csendesóceáni status quót, következéskép a status quo tiszteletben tartása többé az Egyesült Államokat sem kötelezi. Ez a washingtoni távirat azt érezteti, hogy az Egyesült Államok talán Hongkongban és hogy az amerikai hajóhad a holland nyugatindiai szigetek körül is helyet foglalna. Az Egyesült Államok kormánya különben arra gondol, hogy a legújabban Angliától kapott nyolc haditengerészeti és légi támaszpontot valamennyi amerikai államnak is a rendelkezésére bocsátja. Arról is szó volna, hogy Dél-Kaliforniában az Egyesült Államok támaszpontot bocsátanának Mexikó rendelkezésére, hogy cserében Mexikó is megengedje a Panama-csatorna felé eső részein olyan közös támaszpontok berendezését, amelyeket párhuzamosan használhatnának a mexikói és az északamerikai Egyesült Államok. Végül megemlítjük az NST- nek azt a newyorki táviratát, amely szerint Kennedy, az Egyesült Államok londoni nagykövete békeközvetítésen dolgoznék. E távirat szerint Angliában attól is félnek, hogy az amerikai bankvilág idővel meg Szingapurban vetnének lábat az egyezési hajlandóságot tanúsít angolokkal egyetértésben és majd Németország irányában. Hallgassa meg azerdélyi bevonulást rádión keresztül. A legújabb 1941. typ. Pilon kaphatók ■hM Részlet! Csere! Bemutatás! Szent István körút 5. Horia Sima nyilatkozata a vasgárda külpolitikájáról Bukarestből jelenti az NST, hogy Horia Sima tanár, a vasgárda vezére, hétfőn délután magához kéretett néhány német és olasz sajtótudósítót. Sima magánlakásán fogadta az újságírókat, ahol az átalakulás előtt hosszabb ideig rejtőzködött a rendőrség elől. Mint a tudósítók leírják, Codreanu utóda középtermetű, harmincas évei végén és sok mindenben elődjére emlékeztet. Ugyanolyan misztikusan fátyolos tekintete van. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy Antonescu kormányában helyet foglalnak-e a vasgárda tagjai is, Sima azt felelte, hogy úgy hiszi, igen. „Ma Románia számára csak egyetlen lehetőség van — mondotta a vasgárda vezére —, a vasgárda uralmi rendszere, amelybe, ha szükséges, szakembereket is bekapcsolhatnak, akik alávetik magukat ennek az uralomnak.“ Sima hangsúlyozta, hogy a vasgárda és Antonescu tábornok között teljes egyetértés uralkodik. .Az állam nagy problémáiról azonban még nem került sor tárgyalásokra közöttük. Ma este hét órakor tartja első megbeszélését a tábornokkal ezekről a kérdésekről. A vasgárda programjára vonatkozóan Sima kijelentette, hogy mozgalma teljes átalakulást hoz, mégpedig nem csupán az anyagi kérdésekben. A régi és az új rendszer között óriási szellemi különbség van. A mozgalom minden kérdést a nemzeti eszme szempontjából tekint és olyan intézkedéseket tesz, amelyek a nemzetre nézve hasznosak, míg eddig a román állam intézkedéseit más érdekek határozták meg, amelyek a nemzettől idegenek voltak. Mozgalma alapvonalait, amelyeket már Codreanu lefektetett, Sima a következőkben foglalta össze: — Külpolitikai szempontból teljes együttműködés a Berlin—Róma tengelylyel. A jelenlegi háború két világ, az árja és a zsidó világ között folyik. A vasgárdisták csakis azoknak az oldalára állhatnak, akik az árja gondolat zászlaját hordozzák és az árja és keresztény civilizációért küzdenek. Másrészről a vasgárda győzelme Romániában a tengely tartós jelenlétét jelenti a Duna torkolatánál és az egész keleteurópai politikai rendszer megváltozását, Anglia kikapcsolásának segítségével. A ma*yw törtéTU'kxm könyvének egyik sorssore-ualkotja Teleki Pál „ miniszterelnök képviselőházi beszéde Erdély Méréséről Minden magyar nerezze azt mtia és adja át utódainak, a magyar öntudat ápolójára és megerősítésére. Kapható szószerinti nyomtatásban a* csoszeg előzetes beküldése ellenében a Képviselőházi Értesítő kizárólagos terjesztőjénél: ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI Rt-Budapest, VII., Erzsébet-kontt 7. Ára 12 fillér, postadíj 4 Mér, összesen 16 fillér. Bélyegben is beküldhető. célja a zsidóság és a szabadkőművesség hatalmának végleges megsemmisítése. Emellett azonban szabadságot akarnak biztosítani mindazoknak a népcsoportoknak, amelyek ebben a térségben a románokkal együtt laknak. Horia Sima ezután elmondotta, hogy Brassóban átélte Erdély német lakosainak örömét, amidőn Károly király lemondásáról és a vasgárda győzelméről értesültek. Rámutatott arra, hogy Károly volt király a bécsi döntés után Erdély román lakossága között tüntetéseket szerveztetett, amelyek során „Le a vasgárdistákkal!“ — kiállások hangzottak el. Sima hangsúlyozta, hogy Románia sorsáért a valóságban éppen Károly volt uralkodó és zsidó-plutokrata klikkje a felelős. Emiatt a helyzet miatt volt kénytelen a vasgárda cselekedni, bár erre nem volt eléggé felkészülve. Azzal az állítással szemben, hogy a vasgárda nem fog tudni kormányozni, Sima a következőket szögezte le: „Bebizonyítottuk, hogy erősek vagyunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy olyan sikerünk lesz, amely minden várakozást felülmúl. Programunkat még nem dolgoztuk ki minden részletében, de megvan az akaratunk, hogy az eszméket tettreváltsuk.“ Sima ezután újra a külpolitikára tért vissza. . . A vasgárdista Románia, a Nagynémet Birodalom és Mussolini Olaszországa között nemcsak politikailag udvarias viszonyt akarunk teremteni, hanem a közös eszmék és közös meggyőződések kapcsolatát és közösen akarunk harcolni ugyanazokért az eszmékért. Nem akarunk érdekkapcsolatokat, hanem testvériességből és bajtársiasságból fakadó kötelékeket, mert ugyanazokat a veszélyeket és fenyegetéseket kell elviselnünk. A vasgárda és az uralkodóház viszonyára vonatkozóan Sima kijelentette: — A monarchia fenntartása és Mi Belpolitikailag a mozgalom Király király mellett vagyunk. A vasgárdisták megtámadták Károly vonatát még nem tudják, hogy az utasok közül megsebesült-e valaki. Néhány légionárius, amikor a vonat elrobogott, egy mozdonyra szállt és ezen üldözte a különvonatot. Mások bérelt gépkocsin robogtak egészen a 10 kilométernyi távolságban lévő Zsombolya határpályaudvarra, azonban mire ideérkeztek, a különvonat, anélkül, hogy a román határállomáson megállt volna, már áthaladt a határon és elérte a jugoszláv határpályaudvart. (MTI.) Bernből jelenti a Stefani-iroda: Károly volt király Lupescunéval és kíséretének tagjaival vasárnap délszonozta a tüzelést. A lövések a volt után Luganóba érkezett és a városfal számos ablakát összezúzták. Azt egyik szállójában vett lakást. (MTI.) Bukarestből jelenti a Német Távirati Iroda. Temesvárról jelentik, hogy ott néhány száz vasgárdista kísérletet tett, hogy megtámadja azt a különvonatot, amellyel Károly volt király külföldre utazott. Amikor a vonat délután öt óra tájban behaladt a pályaudvarra, fékezett, hogy csökkentett sebességgel haladjon át az állomáson, légionáriusok, akik a vasútvonal két oldalán állottak fel, puskákkal és pisztolyokkal lövöldözni kezdtek a vonatra.* A vonat azonnal fokozta a gyorsaságot s a rajta lévő katonai kíséret puskával és géppuskával ii Románia és Bulgária nem támaszt többé területi szöveteléseket egymás ellen Bukarestből jelenti a Német Távirati Iroda. A Krajovában aláírt román—bolgár egyezmény következtében Bulgáriához visszakerült Caliacra és Durostor megyéket szeptember 20-a és október 1 - je között adják át. A két állam az egyezményben kötelezte magát, hogy egymással szemben nem él többé területi követelésekkel. Bulgária egymillió lej kártérítést fizet Romániának azokért a beruházásokért, melyeket Románia 1912 óta e két megyében eszközölt. A krajovai egyezmény nyilvánosságra került szövege leírja a pontos bolgár—román határt, amely a Dunánál kezdődik és felkanyarodik Szilisztra felé és Mangáliától nyolc kilométerre délre fut rá a Feketetengerre. Az egyezmény magában foglalja az összes kiürítési és átadási utasításokat.. A román hadsereg köteles szeptember 30-án este 6 óráig az átadásra kerülő területeket kiüríteni. Intézkedéseket tartalmaz a krajovai egyezmény a termésbetakarításra, az egyes körzetek átadására, valamint az állami tulajdonok átvételére vonat- ERICH von STROHEIM és 100 diák a fiú FIUK AZ című különleges, izgalmas, nagystílű francia filmben Jioiinapióh Harmónia-fim.