Magyar Nemzet, 1940. szeptember (3. évfolyam, 182-206. szám)

1940-09-10 / 189. szám

KIDD,­­*40 SZEPTEMBER tfl. ______________________________ Madar Nemzet ____________­_____ A németek mindaddig bombákat szórnak Londonra, amíg tovább folynak az angolok támadásai nem katonai célpontok ellen Folytonos német légi támadás angol ipartelepek ellen — Az angolok Hamburgot fáraadták meg­­• A román kormány az elcsatolt területeken élő parasztokra íratta a nekik juttatott földet . Vichyben nem cáfolják a hírt, hogy a japánok átvonulhatnak Francia Indokína. A bolgár—görög revízió van soron? A nemzetközi eseményeknek megint a légi harc áll az elő­terében. A németek vasárnapra, majd hétfőre virradó éjjel úgy­látszik minden eddiginél na­­gyobb arányú légi támadást in­téztek londoni és más angliai hadiiparilag fontos célpontok ellen s azt mondják, mindaddig millió kilogrammszámra szórják a bombákat Londonra, amíg az angolok tovább folytatják tá­madásaikat Németországban, nem katonai célpontok ellen. Az angolok is támadták Ham­burgot, sőt állítólag Brémát is, valamint más La Manche-menti kikötőket. Hétfőn este pedig zürichi tudósítónk azt a jelen­tést kapta Londonból, hogy délután öt órakor újabb német légitámadás indult meg az an­gol főváros ellen. Az Anglia elleni német táma­dások részleteiről az alábbi táv­iratok számolnak be. Románia Miközben — amint arról la­punk más helyén írunk — hon­védeink tovább folytatják az er­délyi területek megszállását, Antonescu kormánya gyorsuló ütemben építi ki az új rezsimet. Reformjai több tekintetben is emlékeztetnek a Pétain-kor­­mány rendeleteire, így például Antonescu most betiltotta a szektákat. Egyébként a buka­resti kormány megszüntette a legutóbbi években felállított ro­mán nagykövetségeket s azokat ismét követséggé nyilvánította. Romániának két év óta a kö­vetkező hatalmaknál volt nagy­követe: Jugoszláviában, Török­országban, Görögországban, a Vatikánnál és Franciaországban. Ami a Magyarországhoz visz­­szacsatolt területeket illeti, két eseményre kell rámutatni. Az egyik az, hogy a román kor­mány a most hozzánk vissza­kerülő területen a földreform során kiosztott földeket tulajdon­jogilag is átírta azoknak a pa­rasztoknak a nevére, akik eddig adósak voltak valamilyen ille­tékkel. Az erről szóló román in­tézkedésről a Magyar Távirati Iroda így számol be: — Rendelettörvény intézke­dik Romániának a Magyaror­szághoz visszacsatolt területe­ken fennálló összes pénzkövete­léséről, amely az agrárreform folytán keletkezett. A rendelet­­törvény elrendeli a tulajdonjog azonnali átírását azok számára, akik az agrárreformok folytán földhöz jutottak, de az átírás különféle okokból még nem történt meg. Ezekről a földek­ről az állam lemond az igény­­jogosultak javára, akiket a bí­róságok már birtokba helyez­tek, de akiknek nevére a telek­könyvi átírás még nem történt meg. A másik kiemelésre méltó esemény pedig az, hogy a bu­dapesti rádió óva intette a ro­mánokat attól, hogy a magyar­ságot vagy javaikat háborgas­sák. A Balkánon Most már Dél-Dobrudzsa át­adására is hamarosan sor kerül és érdekes, hogy Bulgária ré­széről előbb a polgári közigaz­gatás veszi át a visszacsatolt területeket és azután vonul be a hadsereg. A polgári közigaz­gatás szeptember 15-én veszi át a vezetést, a bolgár hadsereg pedig 20-án reggel lépi át a határt. Alig jutottunk azonban a vé­gére a bolgár—román revízió­nak, máris arról beszélnek, hogy most sor kerülhet a bolgár —görög területi kérdés rende­zésére. Belgrádi tudósítónk úgy látja, hogy az olasz—görög vi­szony megint feszült, szófiai tu­dósítónk szerint a bolgár fővá­rosba olyan hírek érkeztek, hogy az olasz sajtó újra föl­vetette az olasz—görög kérdé­seket és a svájci lapok egyene­sen azt írják, hogy Berlinben úgy tudják, rövidesen sor kerül a bolgár—görög vitás kérdések békés megoldására. A svájci la­pok szerint Törökország és a szovjetúnió is támogatja Bul­gáriának azt a követelését, hogy a görögök Tráciában adjanak kijárót a bolgároknak az Égei­­tenger felé. Törökországot illetően Szófiá­ban úgy tudják, hogy a Balká­non megszakadt a telefon­összeköttetés a török területek­kel. A török sajtó is ír arról, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjében nagy mozgás ta­pasztalható. S az is említésre­­méltó, hogy a törökök minden kivitelt eltiltottak Románia felé. Amerika Amerika érdeklődése továbbra is megoszlik az Atlanti- és a Csendes-óceán között. A Távol- Keleten az köti le figyelmét, hogy megint híre jár annak, a franciák megengedték a japá­noknak, hogy japán csapatok Indokínán át a hátába kerülje­nek a kínaiaknak. A Német Távirati Iroda sanghaji jelen­tése szerint Francia-Indokíná­­ban erről állítólag hivatalos közleményt is kiadtak, amely szerint Franciaország azzal a feltétellel egyezett bele, hogy japán csapatok Haipongban partraszálljanak és onnan vas­úton menjenek Yuennanig, hogy a japán csapatok útköz­ben nem szállnak ki a vonatból. A Német Távirati Iroda hozzá­teszi, hogy sanghaji japán kö­rökben ezt a hírt sem megerő­síteni, sem megcáfolni nem tud­ják. Tokióban, mint zürichi tu­dósítónk jelenti, a hírt pontat­lannak mondják azzal, hogy a japán—francia tárgyalás még nem fejeződött be. A kínai kor­mány székhelyén úgy tudják, hogy a megegyezés létrejött s hogy miután az indokínai kor­mányzóság az átvonulás meg­engedélyezését ellenezte, végül is Vichyből utasították az indo­kínai francia kormányzóságot az engedély megadására. Vichy­ben illetékes francia körök, a Havas-iroda fejezi így ki magát, tartózkodnak a hír megcáfolá­sától. A japán—francia megegyezés híre még ebben a megerősítetlen formában is fölkeltette az Egyesült Államok kormány­köreinek érdeklődését. A K. H. washingtoni távirata szerint Amerika nem gondolt arra, hogy magában Indokínában kísérelje meg a japán lépés megakadályozását, hanem ha a japánok valóban bevonulnának Indokínába, akkor Washing­ton arra az álláspontra helyez­kednék, hogy Japán megbon­totta a csendesóceáni status quót, következéskép a status quo tiszteletben tartása többé az Egyesült Államokat sem köte­lezi. Ez a washingtoni távirat azt érezteti, hogy az Egyesült Államok talán Hongkongban és hogy az amerikai hajóhad a holland nyugatindiai szigetek kö­rül is helyet foglalna. Az Egyesült Államok kormá­nya különben arra gondol, hogy a legújabban Angliától kapott nyolc haditengerészeti és légi támaszpontot valamennyi ame­rikai államnak is a rendelkezé­sére bocsátja. Arról is szó volna, hogy Dél-Kaliforniában az Egyesült Államok támasz­pontot bocsátanának Mexikó rendelkezésére, hogy cserében Mexikó is megengedje a Pa­nama-csatorna felé eső részein olyan közös támaszpontok be­rendezését, amelyeket párhuza­mosan használhatnának a mexi­kói és az északamerikai Egye­sült Államok. Végül megemlítjük az NST- nek azt a newyorki táviratát, amely szerint Kennedy, az Egyesült Államok londoni nagy­követe békeközvetítésen dol­goznék. E távirat szerint Ang­liában attól is félnek, hogy az amerikai bankvilág idővel meg­ Szingapurban vetnének lábat az­­ egyezési hajlandóságot tanúsít angolokkal egyetértésben és­ majd Németország irányában. Hallgassa meg az­­erdélyi bevonulást rádión keresztül. A legújabb 1941. typ. P­ilon kaphatók ■hM Részlet! Csere! Bemutatás! Szent István­ körút 5. Horia Sima nyilatkozata a vasgárda külpolitikájáról Bukarestből jelenti az NST, h­ogy Horia Sima tanár, a vasgárda vezére, hétfőn délután magához kéretett né­hány német és olasz sajtótudósítót. Sima magánlakásán fogadta az új­ságírókat, ahol az átalakulás előtt hosszabb ideig rejtőzködött a rend­őrség elől. Mint a tudósítók leírják, Codreanu utóda középtermetű, harmincas évei végén és sok mindenben elődjére emlékeztet. Ugyanolyan misztikusan fátyolos tekintete van. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy Antonescu kormányában helyet foglalnak-e a vasgárda tagjai is, Sima azt felelte, hogy­ úgy hiszi, igen. „Ma Románia számára csak egyetlen lehetőség van — mondotta a vasgárda vezére —, a vasgárda uralmi rendszere, amelybe, ha szük­séges, szakembereket is bekapcsol­hatnak, akik alávetik magukat en­nek az uralomnak.“ Sima hangsúlyozta, hogy a vas­gárda és Antonescu tábornok között teljes egyetértés uralkodik. .Az állam nagy problémáiról azonban még nem került sor tárgyalásokra közöttük. Ma este hét órakor tartja első meg­beszélését a tábornokkal ezekről a kérdésekről. A vasgárda programjára vonatko­zóan Sima kijelentette, hogy moz­galma teljes átalakulást hoz, még­pedig nem csupán az anyagi kérdé­sekben. A régi és az új rendszer kö­zött óriási szellemi különbség van. A mozgalom minden kérdést a nem­zeti eszme szempontjából tekint és olyan intézkedéseket tesz, amelyek a nemzetre nézve hasznosak, míg ed­dig a román állam intézkedéseit más érdekek határozták meg, amelyek a nemzettől idegenek voltak. Mozgalma alapvonalait, amelyeket már Cod­reanu lefektetett, Sima a következők­ben foglalta össze: — Külpolitikai szempontból teljes együttműködés a Berlin—Róma tengely­­lyel. A jelenlegi háború két világ, az árja és a zsidó világ között folyik. A vas­gárdisták csakis azoknak az oldalára állhatnak, akik az árja gondolat zászlaját hordozzák és az árja és keresztény civilizációért küzdenek. Másrészről a vasgárda győzelme Ro­mániában a tengely tartós jelenlétét jelenti a Duna torkolatánál és az egész keleteurópai politikai rendszer megváltozását, Anglia kikapcsolásá­nak segítségével. A ma*yw törtéTU'kxm k­önyvének egyik sorssore-ualk­ot­ja Teleki Pál „ miniszterelnök képviselőházi beszéde Erdély Méréséről Minden magyar nerezze azt mtia és adja át utódainak, a magyar öntudat ápoló­jára és megerősítésére. Kapható szószerinti nyomtatásban a* cso­­szeg előzetes beküldése ellenében a Kép­viselőházi Értesítő kizárólagos terjesztő­jénél: ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI Rt-Budapest, VII., Erzsébet-kontt 7. Ára 12 fillér, postadíj 4 Mér, összesen 16 fillér. Bélyegben is beküldhető. célja a zsidóság és a szabadkőmű­vesség hatalmának végleges meg­semmisítése. Emellett azonban sza­badságot akarnak biztosítani mind­azoknak a népcsoportoknak, amelyek ebben a térségben a románokkal együtt laknak. Horia Sima ezután elmondotta, hogy Brassóban átélte Erdély német lakosainak örömét, amidőn Károly király lemondásáról és a vasgárda győzelméről értesültek. Rámutatott arra, hogy Károly volt király a bécsi döntés után Erdély román lakossága köz­ött tüntetéseket szerveztetett, amelyek során „Le a vasgárdisták­­kal!“ — kiállások hangzottak el. Sima hangsúlyozta, hogy Románia sorsáért a valóságban éppen Károly volt uralkodó és zsidó-plutokrata klikkje a felelős. Emiatt a helyzet miatt volt kénytelen a vasgárda cse­lekedni, bár erre nem volt eléggé felkészülve. Azzal az állítással szemben, hogy a vasgárda nem fog tudni kormá­nyozni, Sima a következőket szögezte le: „Bebizonyítottuk, hogy erősek va­gyunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy olyan sikerünk lesz, amely minden várakozást felülmúl. Progra­munkat még nem dolgoztuk ki min­den részletében, de megvan az aka­ratunk, hogy az eszméket tettre­­váltsuk.“ Sima ezután újra a külpolitikára tért vissza. . . A vasgárdista Románia, a Nagy­német Birodalom és Mussolini Olasz­­országa között nemcsak politikailag udvarias viszonyt akarunk teremteni, hanem a közös eszmék és közös meggyőződések kapcsolatát és közö­sen akarunk harcolni ugyanazokért az eszmékért. Nem akarunk érdek­­kapcsolatokat, hanem testvériesség­ből és bajtársiasságból fakadó köte­lékeket, mert ugyanazokat a veszé­lyeket és fenyegetéseket kell elvisel­nünk. A vasgárda és az uralkodó­ház vi­szonyára vonatkozóan Sima kijelen­tette: — A monarchia fenntartása és Mi­ Belpolitikailag a mozgalom K­irály király mellett vagyunk. A vasgárdisták megtámadták Károly vonatát még nem tudják, hogy az utasok kö­zül megsebesült-e valaki. Néhány légionárius, amikor a vonat elrobo­gott, egy mozdonyra szállt és ezen üldözte a különvonatot. Mások bé­relt gépkocsin robogtak egészen a 10 kilométernyi távolságban lévő Zsom­bolya határpályaudvarra, azonban mire ideérkeztek, a különvonat, anél­kül, hogy a román határállomáson megállt volna, már áthaladt a hatá­ron és elérte a jugoszláv határpálya­udvart. (MTI.) Bernből jelenti a Stefani-iroda: Károly volt király Lupescunéval és kíséretének tagjaival vasárnap dél­­szonozta a tüzelést. A lövések a vol­t után Luganóba érkezett és a város­fal számos ablakát összezúzták. Azt­­ egyik szállójában vett lakást. (MTI.) Bukarestből jelenti a Német Táv­irati Iroda. Temesvárról jelentik, hogy ott né­­hány száz vasgárdista kísérletet tett, hogy megtámadja azt a különvonatot, amellyel Károly volt király külföldre utazott. Amikor a vonat délután öt óra tájban behaladt a pályaudvarra, fékezett, hogy csökkentett sebesség­gel haladjon át az állomáson, légio­náriusok, akik a vasútvonal két olda­lán állottak fel, puskákkal és pisz­tolyokkal lövöldözni kezdtek a vo­natra.* A vonat azonnal fokozta a gyorsaságot s a rajta lévő katonai kíséret puskával és géppuskával ii Románia és Bulgária nem támaszt többé területi szövetelések­et egymás ellen Bukarestből jelenti a Német Táv­irati Iroda. A Krajovában aláírt román—bolgár egyezmény következtében Bulgáriá­hoz visszakerült Caliacra és Durostor megyéket szeptember 20-a és október 1 - je között adják át. A két állam az egyezményben kötelezte magát, hogy egymással szemben nem él többé te­rületi követelésekkel. Bulgária egy­millió lej kártérítést fizet Romániá­nak azokért a beruházásokért, melye­ket Románia 1912 óta e két megyében eszközölt. A krajovai egyezmény nyil­vánosságra került szövege leírja a pontos bolgár—román határt, amely a Dunánál kezdődik és felkanyarodik Szilisztra felé és Mangáliától nyolc kilométerre délre fut rá a Fekete­­tengerre. Az egyezmény magában fog­lalja az összes kiürítési és átadási utasításokat.. A román hadsereg köte­les szeptember 30-án este 6 óráig az átadásra kerülő területeket kiüríteni. Intézkedéseket tartalmaz a krajovai egyezmény a termésbetakarításra, az egyes körzetek átadására, valamint az állami tulajdonok átvételére vonat- ERICH von STROHEIM és 100 diák a fiú FIUK AZ című különleges, izgalmas, nagystílű francia filmben Jioiinapióh Harmónia-fim.

Next