Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-31 / 249. szám
PÉNTEK, 1941 OKTÓBER 31.5 Magyar Nemzet Egyévi fogházra ítélte a Kúria gróf Nemes Vincét a balatonfüredi halálos gázolásért Tizennégy hónapja annak az autószerencsétlenségnek, mely Balatonfüreden, 1940 augusztus 25-én történt s amelynek Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Kenyeres Gábor balatonfüredi soför halálos áldozata lett, Udvary Gyöngyvér, a Magyar Kennel belső munkatársa és dr. Puskás Lajosné pedig rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenség okozója gróf Kernes Vince nagybirtokos volt, aki halálos iramban száguldó autójával emberéleteket oltott ki a vasárnapi kirándulókkal tele országúton. A veszprémi ügyészség gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés vétségei miatt emelt vádat és a veszprémi törvényszék ezekben a bűncselekményekben mondotta ki bűnösnek gróf Nemes Vincét és 8000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádhatóság fellebbezett és a gyári ítélőtábla hathónapi fogházra ítélte a grófot és az autóvezetéstől is eltiltotta tíz évre. A táblai ítélet ellen úgy a vádhatóság, mint gróf Nemes Vince semmisségi panaszt adtak be és így került az ügy a Kúriára, amely csütörtökön délelőtt tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson a Kúria elnöke, Törekis Géza elnökölt, az ügy előadója dr. Tóth István kúriai bíró volt, a koronaügyészséget dr. Moldoványi Géza korona ügyészhelyettes képviselte, a vádlottat dr. Dusárdy István védte, a sértettek képviseletében dr. Halász Lajos mint tanácsos, ügyvéd jelent meg. Dr. Tóth István előadását azzal kezdte, hogy az ügyet csak a büntetés kiszabása szempontjából ismerteti, mert a bűnösség kérdésében úgy a vád, mint a védelem megnyugodott. Dr. Tóth István előadta, hogy a veszprémi törvényszék ténymegállapítása szerint közel 100 kilométeres sebességgel haladt gróf Kernes Vince Alfa-Romeo-kocsija a balatonfüredi fürdőtelephez vezető út kereszteződésénél és a közlekedési szabályok sokszoros megsértésével, igen nagyfokú gondatlansággal elütötte az alig néhány kilométer sebességgel haladó Kenyeres Gábor vezette taxit, melyben a halálos áldozatok és a súlyosan sebesültek utaztak. Dr. Tóth Sándor részletesen felsorolta azt a sok csonttörést, amelyet Udvary Gyöngyvér szenvedett majd rámutatott arra, hogy a veszprémi ítélet indokolásában arra a törvényhelyre hivatkozott a bíróság, amely szerint a szabadságvesztés-büntetés helyett megfelelő nagyösszegű pénzbüntetést kell kiszabni, ha ezzel az elítéltet legalább úgy lehet sújtani, mint a fogházbüntetéssel és ha ilyen nagyösszegű pénzbüntetéstől az elítélt jövőbeli magatartására kedvezőbb hatást lehet várni. 8000 pengő pénzbüntetést szabott ki a bíróság és a fogházbüntetéstől azért tekintett el, mert az általános ,enyhítő körülményeken kívül azt mérlegelte a vádlott javára, hogy az elhúnytak hozzátartozóinak kártérítést adott és a sérülteknek kártalanítást ígért. A táblai ítélet indokolásának lényege az, hogy a vádlott súlyos gondatlansága, a közlekedési szabályok többszörös megsértése, az okozott és több személyt sújtó szomorú eredmény gróf Jernes Vincének olyan nagyfokú gondatlanságát jellemzi, hogy a pénzbüntetést kiszabó ítéletet meg kellett semmisíteni, mert a pénzbüntetéstől az ítélőtábla nem várhatta a törvényben írt kedvező hatást. Az iratok ismertetése után dr Aloldoványi Géza koronaügyésza táblai ítélet súlyosbítását kérte, mert a törvényszék tévedett amikor enyhítő körülménynek tudta tudta be azt, hogy a vádlott hibáját az elhaltak özvegyeivel szemben saját kezdeményezéséből jóvá tenni igyekezett, az erre való készséget az életben maradt sértettek irányában is kifejezésre juttatta. A sértettek jogi képviselője ugyanis október 28-án egy beadványt nyújtott be a koronaügyészséghez, amelyben lejelenti, hogy gróf Keines Vince, vallomásával szemben az igazság az, hogy Pethő Sándor özvegyét kártalanította, ellenben a szegény Kenyeres Gábor soffőr özvegyét nem, úgyhogy özvegy Kenyeres Gáborné kénytelen porolni a grófot, aki e perben szívósan védekezett, úgyhogy az elsőfokú bíróság havi negyvenkilenc pengő kártérítést ítélt meg özv. Kenyereslábaménak. Így fest az az állítás, hogy a gróf hibáját az özvegyekkel szemben saját kezdeményezésével jóvátenni igyekezett. De menjünk tovább. Nézzük, mi történt az életben maradt sértettekkel? Puskás Lajosnénak egyetlen fillért nem fizetett, nem is érdeklődött máig sem a sorsa iránt. Udvary Gyöngyvérnek elpusztult ruhaneműje és egyéb felszerelési tárgyak fejében 530 pengőt, valamint táplálkozási pótlék címén 300 pengőt fizetett. Tekintettel arra, hogy a vádlott gondatlansága példátlan és a két haláleseten kívül a sértettek nem ,,úgynevezett 20 napon túl gyógyulá“, hanem nagyon súlyos testi sérüléseket szenvedtek, kéri a fogházbüntetés felemelését, ezenkívül kéri a vádlottat az autóvezetéstől örök időre eltiltani, mert ilyen embert többé nem lehet a volán mellé ültetni. Tévedett a törvényszék abban is, hogy a büntetlen előéletet enyhítő körülménynek tudta be, mert olyan egyénnél, akinek 800.000 pengőn felüli vagyona és 10.000 pengő bevallott évi jövedelme van, nem lehet enyhítő körülménynek venni a büntetlen előéletet. A vádlott védője a fogházbüntetés mellőzésével pénzbüntetés kiszabását kérte. Háromnegyed órai tanácskozás után hirdette ki Törekis Géza a Kúri ítéletét, mely szerint a Kúria gróf Kémes Vincét gondatlanságból okozott kétrendbeli emberölés és kétrendbeli súlyos testi sértés vétségéért egyévi fogházra ítélte és az autóvezetéstől örökre eltiltotta. Súlyosbító körülménynek tudta be a Kúria a vádlott gondatlanságának igen nagy fokát, a jogsértő cselekmény rendkívül súlyos következményét, a négyszeres halmazatot. Az autóvezetéstől pedig azért tiltotta a Kúria gróf Nemes Vincét örökre, mert egyáltalán nem alkalmas gépkocsivezetésre és közérdek az, hogy olyan egyén, aki a közlekedésnek sem az írott, sem az íratlan szabályait be nem tartja, gépkocsit nem vezethet. * A Kúria jogerős ítélete most már pontot tett a balatonfüredi dráma ulán. Példás büntetéssel sújtott le e dráma fölidézésére, aki bűnös könnyelműségével, felelőtlenségével korai halálát okozta egy nagy magyar értéknek és egy derék magyar munkásembernek. A veszprémi ítélettől a kúriai ítéletig eltelt hónapok alatt a füredi tragédia csak időbelileg távolodott el tőlünk, de megmarad Pethő Sándor halálán érzett gyászunk és fájdalmunk. Eltemették Huszár Károlyt Nagy és országos részvéttel temették el csütörtökön délelőtt Huszár Károly m. kir. titkos tanácsos, volt miniszterelnököt a Kerepesi úti temetőben. A halottasház előtt lévő nyitott csarnokban ravatalozták fel Huszár Károly érckoporsóját. A katafark lépcsőin rengeteg koszorú tanúskodott az elhunyt halála felett érzett mély és széleskörű gyászról. A család fehérszalagos koszorúúja mellett a miniszterelnökség nemzetiszínű szalaggal díszített koszotója volt elhelyezve, melledül Hóman kultuszminiszter koszorúja. A ravatalozó terem előtt is hatalmas halmokban hevertek a koszorúba font virágok. A ravatal előtt piros bársony párnán helyezték el Huszár Károly bel- és külföldi kitüntetéseit. A temetés megkezdésének időpontjáig tömegesen érkeztek a politikai, társadalmi, egyházi és katonai előkelőségek, akiknek sorában ott voltak többek közt dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, flardossy László miniszterelnök, Keresztes-Pischer Ferenc és Varga József miniszterek, gróf Zichy János, fiáiezidészi Bárczy István, Czettter Jenő titkos tanácsosok, Szinyei Merse Jenő, a képviselő- I ház alelnöki, Kristen Endre felszen- I lett püspök, hazaiáld .Jenő főpolgármester, Arándy Károly, polgármester, a kultuszminisztériumot képviselő Stolpa József államtitkár, az OTI részéről Baráti Huszár Aladár elnök és Horváth István alelnök, gróf Esterházy Móric, volt miniszterelnök, gróf Cseknéies Iván, Preszly Elemér, knkább Oszkár m. kir. titkos tanácsost , Pataky Tibor államtitkár, Zsilvág Tibor volt igazságügyminiszter, Kása Kálmán osztályfőnök, Krumpft Ottó prelátus, Beresztóczy Miklós és Uher Károly miniszteri tanácsosok, Szállői Géza és Schanál Károly felsőházi tagok. Pengő Miksa, a GYOSZ volt igazgatója, Peyer Károly, Malasits Géza, sok országgyűlési képviselő, az Arim Catholica egész vezetősége, különböző katolikus intézmények képviselői és számosan a világi és szerzetes papság köréből. A készenlelés és temetés szertartását dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök, az Actio Cathollica országos ügyvezető elnöke végezte, Farkas Alberik cisztercita plébános és cisztercita papság segédletével. A szertartás alatt az Operaház tagjaiból alakult gyászénekkar működött közre. Varga miniszter gyászbeszéde A beszentelés mán a kormány nevében Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter mondott búcsúztató beszédet: — A magyar királyi kormány nevében állok Huszár Károly ravatala előtt — kezdette búcsúztatóját !—, hogy búcsúzzam attól a férfiútól, aki munkás életével mélyen bevéste nevét a magyar történelem márványtáblájára. Az építőmunkának és a hitnek erős harcosától búcsúzom, aki akkor is meri hinni a magyarság erejében, amikor az ország címerét ellenségei darabokra törték és akkor is tudott hinni a magyar keresztény eszmék diadalában, azmikor az összetört címert a bolsevizánus sárba tiporta. Ahhoz az építőmunkához, amit ő vállalt, csak mély vallásossága és izzó hazaszeretete adhatott erőt. — Huszár Károly mély vallásosságára idealizmusára volt szükség ahhoz, hogy a meggyötört, fáradt és csüggedt nemzetet kitartásra és a magyar feltámadásban való bizakodásra taníthassa Idealizmusának forrása a kereszténység mindent megújító és megelevenítő erejébe vetett hite volt s e hite mellett tántorithatatlanul haláláig kitartótt. Biztosan ezt a nagy hitét jutalmazta a Mindenható azzal, hogy megértette a keresztény eszmék diadalát, a magyarság talpraállását és még életében láthatta, hogy a magyar címerből letört darabok egymásután forrnak egységbe Huszár Károly a magyar hit, a szociális gondolkodás fáklyavivője volt Vitte előttünk fáradhatatlanul az igazi keresztény gondolkodás eszméinek, a Herum Novarura, a Quadragesimo Anno igéinek lobogó fáklyáját — Huszár Károly! Ezt a fáklyát a halál nem csavarta ki a kezedből, viszed azt tovább A Te nagy mestered. Prohászka Ottokár mondotta: „Ami elmúlt, nem tér vissza többé, ám ha ez az elmúlás dicsőséges volt, létből és időből még messziről is sokáig világít a késői koroknak.“ Életed fáklyája a síron túlról is világít nekünk és kísérnek Téged az örökkévalóságba azok a tetteid, amelyeket a magyar nép és a keresztény Magyarország feltámadása érdekében véghezvittél Huszár Károly Isten Veled! Varga miniszter gyászbeszéde után hatlovas gyászhintóra helyezték a koporsót, mely után a gyászoló család, a kormány képviselői és az elhunyt államférfi politikai barátai haladtak. A sírnál Glattfelder püspök elvégezte a végső beszentelési szertartást, majd a koporsót lebocsátották a sírba, miközben az énekkar régi magyar gyászénekeket adott elő. ic&'/ Ezalatt könnyűszerrel kifizetheti egy rádió vételárát! Bár áruházunkban elképzelhetetlen volt eddig a részleteladás, most rádióosztályunkon megvalósítottuk. Jó bonitású vevőinknek hat-, esetleg kilenchónapi hitelt nyújtunk: rádió vásárlásnál jöjjön hozzánk, válassza ki kedvenc márkás rádióját, — segítségére leszünk — a többi: részletkérdés! . . . BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI ÚT 70 — 76 A jövő kedden folytatják a főváros költségvetésének tárgyalását A főváros törvényhatósági bizottsága csütörtökön folytatta a költségvetés tárgyalását. Orbay Dénes főjegyző, vitéz Becske Kálmán és Dörre Endre tanácsnokok válaszoltak az előző ülésen elhangzott felszólalásokra Ezután a közgyűlés az I, II. és III. ügyosztály költségvetését részleteiben is elfogadta. Következett a IV., a közjogi ügyosztály költségvetése. Mohay Gyula fölmutatott egy könyvet, amelyben Sieben állítása szerint Beyer Károly együtt látható Kun Bélával és Szamiellyvel. Kuncze Lajos arról beszélt, hogy a házassági törvény életbeléptetése óta igen sok keresztény nő tér át zsidó nullásra. Azt indítványozta hogy az áttéréshez szükséges türelmi időt két hét helyett egy esztendőben állapítsák meg. Büchler József tagadta, hogy a Mohay Gyula által bemutatott fénykép Peyer Károlyt ábrázolná Kun Bélával és Szamuellyvel. Ha a régi bizottsági tagok közül kiküldendő bizottság felismerné Peyer Károlyt a fényképen, akkor ő azonnal hajlandó lemondani bizottsági tagságáról. Scheuer Róbert közlekedési problémákkal foglalkozott. Hatolkay Kázmér szintén a közlekedés különböző kérdéseivel foglalkozott Miliók Sándor a BSZKRT üzleti politikáját bírálta. Lévai Sándor a BSZKRT viteldíjemeléséről beszélt. Szakosíts Antal egyes vonalakon a villamoskocsik szaporítását sürgette. Magyar Miklós azt kívánta, hogy az Ajtósi Dürer-sor környékét tegyék megközelíthetővé. Az M 5-ös autóbuszt az Aréna útig kellene járatni. Kérte, hogy a Farkasrét közlekedését javítsák meg. A 8-as autóbuszt ki kellene vinni a Türökbálinti út elejéig. Következett a pénzügyi ügyosztály költségvetése. Ehhez egyedül Tévai Sándor szólalt föl. A VII. közoktatási ügyosztály fejezeténél Szakosíts Antal az élelmiszerárak emelkedéséről beszélt. Dongó Orbán felhozta, hogy kevés a közoktatásra f elvett összeg. Egységes tankönyveket kell kiadni. Tarr Béla azt kívánta, hogy a két félnapos tanoncoktatási időt egy napban állapítsák meg. Ment Lajos szerint a családos tanerők támogatására nagyobb összeget kellett volna felvenni. Kifogásolta, hogy írásbeli munkával túlterhelik a tanszemélyzetet. Drégely Dezső: Széchenyi szellemében kell nevelni az ifjúságot. Ezzel, a IV., V., VI. és VII. ügyosztály költségvetésének vitája véget ért. A költségvetés tárgyalását a jövő kedden 6 órakor folytatják. den legutóbb kiegészítő rendelkezés jelent meg, amely szerint azok a cukorkiskereskedők, akik cukorkiskereskedővé ki vannak jelölve, külön kijelölés nélkül is foglalkozhatnak lisztkiskereskedéssel, ha lisztárusítási szándékukat a kerületi elöljáróságnál írásban bejelentik. A kerületi elöljárók felhívják a közönség figyelmét arra, hogy a kereskedelmi miniszter rendelete szerint, ha valamely iparügyi folyamodó az ország megszállott területéről vagymás külországból származik s a származási okmányok beszerzése részére elháríthatatlan akadályokba ütközik, de keresztény származású, az iparjogosítvány részére kiadható. * A polgármesteri a törvényhatósági bizottsági tagok kívánságára, újból szabályozta a szakbizottságok üléseit. Eszerint a MÉP pártértekezleteinek napján, valamint a közigazgatási bizottság ülésének napján a szakbizottságok ülést nem tarthatnak. Egy és ugyanazon időben csak egy szakbizottság tarthat ülést. Az új budapesti pénzügyigazgatót, Kozocsa Mihályt november 3-án iktatják be hivatalába. A nyugalomba vonuló dr. Csilléry Béla mint osztályfőnöktől a pénzügyigazgatóság tisztikara csütörtökön délben búcsúzott el. A kerületi elöljárók értekezletének határozatai A kerületi elöljárók legutóbb Battley Imre tanácsnok, IX. kerületi elöljáró elnöklésével értekezletet tartottak, amelyen az illetékes minisztériumok rendelkezéseivel kapcsolatban több határozatot hoztak Elhatároztak az értekezleten, hogy hadigondozási ellátást igénylő menekülteket külön felhívják, hogy az ellátás iránti igényeiket legkésőbb 1941 december 31-éig írásban jelentsék be. A rendkívüli illetékpótléknak és az illetékeknek újabb megállapításával kapcsolatban megállapították, hogy a százalékos okirati és a százalékos törvénykezési illetékek után 50% rendkívüli pótlékot kell leróni A lisztkereskedők kijelölése ügye A belpolitika hírei A képviselőház pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottsága november 1-én, kedden délelőtt 10 órakor ülést tart. Az ülés tárgya az 1942. évi állami költségvetés kereskedelem- és közlekedésügyi tárcájának és üzemeinek tárgyalása. Ennek befejezése után a bizottság az iparügyi tárcát és üzemeit tárgyalja. Az iparügyi tárca letárgyalása után a pénzügyi és külügyi bizottság a külügyi tárcát tárgyalja. Ezután a pénzügyi bizottság a miniszterelnökség és közellátási miniszter, valamint a kisebb tárcák költségvetésének tárgyalására tér át, majd a bizottság a pénzügyi tárcát és üzemeit tárgyalja. Előreláthatólag a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca tárgyalása november 4-én délelőtt és délután, az iparügyi tárca tárgyalása november 6-én délelőtt, a külügyi tárca, továbbá a miniszterelnökség és közellátási miniszter, valamint a kisebb tárcák költségvetésének tárgyalása november 6-én délután és 6-án délelőtt, a pénzügyi tárca tárgyalása pedig november 6-án délután fog sorra kerülni. * A Magyar Országos Tudósító jelenti: A magyar élet pártja felvidéki képviselői csoportja október 29-én a párt helyiségében értekezletet tartott, melyen a felvidéket közelebbről érintő gazdasági és szociális kérdéseket tárgyaltak. A felvidéki képviselők csoportja foglalkozott Szilassy Béla volt felvidéki államtitkár, majd felvidéki kormánybiztosnak a magyar élet pártjából történt kilépésével és az Imrédy párthoz való csatlakozásával. A csoport Szilassy politikai állásfoglalását helytelenítette. fiyényfirfi kivitelben mérsékelt érák. RIVIERA virágüzlet VII., Eszterházy utca 2. Tel 13.0062