Magyar Nemzet, 1941. október (4. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-31 / 249. szám

PÉNTEK, 1941 OKTÓBER 31.5 Magyar Nemzet Egyévi fogházra ítélte a Kúria gróf Nemes Vincét a balatonfüredi halálos gázolásért Tizennégy hónapja annak az autószerencsétlenségnek, mely Ba­latonf­­ü­reden, 1940 augusztus 25-én történt s amelynek Pethő Sándor, a Magyar Nemzet főszerkesztője és Kenyeres Gábor balatonfüredi sof­ör halálos áldozata lett, Udvary Gyöngyvér, a Magyar Kennel belső munkatársa és dr. Puskás Lajosné pedig rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A szerencsétlenség okozója gróf Kernes Vince nagybirtokos volt, aki halálos iramban száguldó autó­jával emberéleteket oltott ki a vasárnapi kirándulókkal tele or­szágúton. A veszprémi ügyészség gon­datlanságból okozott emberölés és súlyos testi sértés vétségei miatt emelt vádat és a veszprémi tör­vényszék ezekben a bűncselekmé­nyekben mondotta ki bűnösnek gróf Nemes Vincét és 8000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádhatóság felleb­bezett és a gyári ítélőtábla hat­hónapi fogházra ítélte a grófot és az autóvezetéstől is eltiltotta tíz évre. A táblai ítélet ellen úgy a vádhatóság, mint gróf Nemes Vince semmisségi panaszt adtak be és így került az ügy a Kúriára, amely csü­törtökön délelőtt tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson a Kúria elnöke, Törekis Géza elnökölt, az ügy elő­adója dr. Tóth István kúriai bíró volt, a koronaügyészséget dr. Mol­­doványi Géza korona ügy­és­zhelye­ttes képviselte, a vádlottat dr. Du­­sárdy István védte, a sértettek kép­viseletében dr. Halász Lajos mint tanácsos, ügyvéd jelent meg. Dr. Tóth István előadását azzal kezdte, hogy az ügyet csak a bünte­tés kiszabása szempontjából ismer­teti, mert a bűnösség kérdésében úgy a vád, mint a védelem meg­nyugodott. Dr. Tóth István előadta, hogy a veszprémi törvényszék tény­megállapítása szerint közel 100 kilométeres sebességgel haladt gróf Kernes Vince Alfa-Romeo-kocsija a balatonfüredi fürdőtelephez vezető út kereszteződésénél és a közleke­dési szabályok sokszoros megsérté­sével, igen nagyfokú gondatlanság­gal elütötte az alig néhány kilo­méter sebességgel haladó Kenyeres Gábor vezette taxit, melyben a ha­lálos áldozatok és a súlyosan sebe­sültek utaztak. Dr. Tóth Sándor részletesen fel­sorolta azt a sok csonttörést, ame­lyet Udvary Gyöngyvér szenve­dett majd rámutatott arra, hogy a veszprémi ítélet indokolásában arra a törvényhelyre hivatkozott a bíróság, amely szerint a szabadság­vesztés-büntetés helyett megfelelő nagyösszegű pénzbüntetést kell ki­szabni, ha ezzel az elítéltet legalább úgy lehet sújtani, mint a fogház­büntetéssel és ha ilyen nagy­­összegű pénzbüntetéstől az elítélt jövőbeli magatartására kedvezőbb hatást lehet várni. 8000 pengő pénzbüntetést szabott ki a bíróság és a fogházbüntetéstől azért tekin­tett el, mert az általános ,enyhítő körülményeken kívül azt mérle­gelte a vádlott javára, hogy az el­­húnytak hozzátartozóinak kártérí­tést adott és a sérülteknek kártala­nítást ígért. A táblai ítélet indokolásának lé­nyege az, hogy a vádlott súlyos gondatlansága, a közlekedési sza­bályok többszörös megsértése, az okozott és több személyt sújtó szo­morú eredmény gróf Jernes Vincé­nek olyan nagyfokú gondatlansá­gát jellemzi, hogy a pénzbüntetést kiszabó ítéletet meg kellett semmi­­síteni, mert a pénzbüntetéstől az ítélőtábla nem várhatta a törvény­ben írt kedvező hatást. Az iratok ismertetése után dr Aloldoványi Géza koronaügyész­­a táblai ítélet súlyosbítását kérte, mert a törvényszék tévedett ami­kor enyhítő körülménynek tudta tudta be azt, hogy a vádlott hibá­ját az elhaltak özvegyeivel szem­­ben saját kezdeményezéséből jóvá tenni igyekezett, az erre való készséget az életben maradt sér­tettek irányában is kifejezésre jut­tatta. A sértettek jogi képviselője ugyanis október 28-án egy be­adványt nyújtott be a korona­­ügyészséghez, amelyben lejelenti, hogy gróf Keines Vince, vallomásá­val szemben az igazság az, hogy Pethő Sándor özvegyét kártalaní­totta, ellenben a szegény Kenyeres Gábor so­ff­őr özvegyét nem, úgy­hogy özvegy Kenyeres Gáborné kénytelen porolni a grófot, aki e perben szívósan védekezett, úgy­hogy az elsőfokú bíróság havi negyvenkilenc pengő kártérítést ítélt meg özv. Kenyeres­­lábamé­nak. Így fest az az állítás, hogy a gróf hibáját az özvegyekkel szem­ben saját kezdeményezésével jóvá­tenni igyekezett. De menjünk tovább. Nézzük, mi történt az életben maradt sértettek­kel? Puskás Lajosnénak egyetlen fil­lért nem fizetett, nem is érdeklő­dött máig sem a sorsa iránt. Udvary Gyöngyvérnek elpusztult ruhaneműje és egyéb felszerelési tárgyak fejében 530 pengőt, vala­mint táplálkozási pótlék címén 300 pengőt fizetett. Tekintettel arra, hogy a vádlott gondatlansága példátlan és a két haláleseten kívül a sértettek nem ,,úgynevezett 20 napon túl gyó­gy­ulá“, hanem nagyon súlyos testi sérüléseket szenvedtek, kéri a fog­házbüntetés felemelését, ezenkívül kéri a vádlottat az autóvezetéstől örök időre eltiltani, mert ilyen em­bert többé nem lehet a volán mellé ültetni. Tévedett a törvényszék abban is, hogy a büntetlen előéletet enyhítő körülménynek tudta be, mert olyan egyénnél, akinek 800.000 pengőn felüli vagyona és 10.000 pengő be­vallott évi jövedelme van, nem le­het enyhítő körülménynek venni a büntetlen előéletet. A vádlott védője a fogházbünte­tés mellőzésével pénzbüntetés ki­szabását kérte. Háromnegyed órai tanácskozás után hirdette ki Törekis Géza a Kúri ítéletét, mely szerint a Kúria gróf Kémes Vincét gondatlanságból okozott kétrendbeli emberölés és kétrendbeli súlyos testi sértés vét­ségéért egyévi fogházra ítélte és az autóvezetéstől örökre eltiltotta. Sú­lyosbító körülménynek tudta be a Kúria a vádlott gondatlanságának igen nagy fokát, a jogsértő cselek­mény rendkívül súlyos következmé­nyét, a négyszeres halmazatot. Az autóvezetéstől pedig azért tiltotta­­ a Kúria gróf Nemes Vincét örökre, mert egyáltalán nem alkal­mas gépkocsivezetésre és közérdek az, hogy olyan egyén, aki a közle­kedésnek sem az írott, sem az írat­lan szabályait be nem tartja, gép­kocsit nem vezethet. * A Kúria jogerős ítélete most már pontot tett a balatonfüredi dráma u­lán. Példás büntetéssel sújtott le e dráma fölidézésére, aki bűnös könnyelműségével, felelőtlenségével korai halálát okozta egy nagy ma­gyar értéknek és egy derék magyar munkásembernek. A veszprémi íté­lettől a kúriai ítéletig eltelt hóna­pok alatt a füredi tragédia csak időbelileg távolodott el tőlünk, de megmarad Pethő Sándor halálán érzett gyászunk és fájdalmunk. Eltemették Huszár Károlyt­­ Nagy és országos részvéttel temet­ték el csütörtökön délelőtt Huszár Károly m. kir. titkos tanácsos, volt miniszterelnököt a Kerepesi úti teme­tőben. A h­alottasház előtt lévő nyitott csarnokban ravatalozták fel Huszár Károly érckoporsóját. A katafark lép­csőin rengeteg koszorú tanúskodott az elhunyt halála felett érzett mély és széleskörű gyászról. A család fehér­­szalagos koszorúúja mellett a minisz­terelnökség nemzetiszínű szalaggal díszített kosz­otója volt elhelyezve, melledül­ Hóma­n kultuszminiszter koszorúja. A ravatalozó terem előtt is hatalmas halmokban hevertek a ko­szorúba font virágok. A ravatal előtt piros bársony párnán helyezték el Huszár­ Károly bel- és külföldi kitün­tetéseit. A temetés megkezdésének időpont­jáig tömegesen érkeztek a politikai, társadalmi, egyházi és katonai elő­kelőségek, akiknek sorában ott vol­tak többek közt dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, flardossy László miniszterelnök, Keresztes-Pischer Fe­renc és Varga József miniszterek, gróf Zichy János, fiáiezidészi Bárczy István, Czettter Jenő titkos tanácso­sok, Szinyei Merse Jenő, a képviselő- I ház alelnöki­, Kristen Endre felszen- I lett püspök, haza­iáld .Jenő főpolgár­mester, Ará­ndy Károly, polgármester, a kultuszminisztériumot képviselő Stolpa József államtitkár, az OTI részéről Baráti Huszár Aladár elnök és Horváth István alelnök, gróf Esterházy Móric, volt miniszterelnök, gróf Csek­néies Iván, Preszly Elemér, knkább Oszkár m. kir. titkos tanácso­st , Pataky Tibor államtitkár, Zsil­vág Tibor volt igazságü­gyminiszter, Kása Kálmán osztályfőnök, Krumpft Ottó prelátus, Beresztóczy Miklós és Uher Károly miniszteri tanácsosok, Szállői Géza és Schanál Károly felsőházi ta­gok. Pengő Miksa, a GYOSZ volt igaz­gatója, Peyer Károly, Malasits Géza, sok országgyűlési képviselő, az Arim Catholica egész vezetősége, különböző katolikus intézmények képviselői és számosan a világi és szerzetes papság köréből. A készenlelés és temetés szertartá­sát dr. Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök, az Actio Cathollica országos ügyvezető­ elnöke végezte, Farkas Alberik cisztercita plébános és cisztercita papság segédletével. A szertartás alatt az Operaház tagjai­­ból alakult gyászének­kar­ működött közre. Varga miniszter gyászbeszéde A beszentelés mán a kormány ne­vében Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter mondott búcsúz­tató beszédet: — A magyar királyi kormány ne­vében állok Huszár Károly ravatala előtt — kezdette búcsúztatóját !—, hogy búcsúzzam attól a férfiútól, aki munkás életével mélyen bevéste ne­vét a magyar történelem márvány­táblájára. Az építőmunkának és a hitnek erős harcosától búcsúzom, aki akkor is meri hinni a magyarság erejében, amikor az ország címerét ellenségei darabokra törték és akkor is tudott hinni a magyar keresztény eszmék diadalában, azmikor az össze­tört címert a bolsevizánus sárba ti­porta. Ah­hoz az építőmunkához, amit ő vállalt, csak mély vallásos­sága é­s izzó hazaszeretete adhatott erőt. — Huszár Károly mély vallásossá­gára idealizmusára volt szükség ahhoz, hogy a meggyötört, fáradt és csüggedt nemzetet kitartásra és a magyar feltámadásban való bizako­dásra taníthassa Idealizmusának for­rása a kereszténység mindent meg­újító és megelevenítő erejébe vetett hite volt s e hite mellett tántoritha­­tatlanul haláláig kitartótt. Biztosan ezt a nagy hitét jutalmazta a Min­denható azzal, hogy megért­ette a keresztény eszmék diadalát, a ma­gyarság talpraállását és még életében láthatta, hogy a magyar címerből le­tört darabok egymásután forrnak egységbe Huszár Károly a magyar hit, a szociális gondolkodás fáklya­­vivője volt Vitte előttünk fáradha­tatlanul az igazi keresztény gondol­kodás eszméinek, a Herum Novarura, a Quadragesimo Anno igéinek lobogó fáklyáját — Huszár Károly! Ezt a fáklyát a halál nem csavarta ki a kezedből, viszed azt tovább A Te nagy meste­red. Prohászka Ottokár mondotta: „Ami elmúlt, nem tér vissza többé, ám ha ez az elmúlás dicsőséges volt, létből és időből még messziről is sokáig világít a késői koroknak.“ Életed fáklyája a síron túlról is vilá­gít nekünk és kísérnek Téged az örökkévalóságba azok a tetteid, ame­lyeket a magyar nép és a keresztény Magyarország feltámadása érdekében véghezvittél Huszár Károly Isten Veled! Varga miniszter gyászbeszéde után hatlovas gyászhintóra helyezték a ko­porsót, mely után a gyászoló család, a kormány képviselői és az elhunyt államférfi politikai barátai haladtak. A sírnál Glattfelder püspök elvégezte a végső beszentelési szertartást, majd a koporsót lebocsátották a sírba, miközben az énekkar régi magyar gyászénekek­et adott elő. ic&'/ Ezalatt könnyűszerrel kifizetheti egy rádió vételárát! Bár áruházunkban elképzelhe­tetlen volt eddig a részleteladás, most rádióosztályunkon megvalósítottuk. Jó bo­­nitású vevőinknek hat-, esetleg kilenc­­hónapi hitelt nyújtunk: rádió vásárlásnál jöjjön hozzánk, válassza ki kedvenc már­kás rádióját, — segítségére leszünk — a többi: részletkérdés! . . . BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI­ ÚT 70 — 76 A jövő kedden folytatják a fővár­os költségvetésének tárgyalását A főváros törvényhatósági bizottsága csütörtökön folytatta a költségvetés tárgyalását. Orbay Dénes főjegyző, vitéz Becske Kálmán és Dörre Endre tanácsnokok válaszoltak az előző ülésen elhangzott felszólalásokra Ez­után a közgyűlés az I, II. és III. ügy­osztály­ költségvetését részleteibe­n is elfogadta. Következett a IV., a közjogi ügyosztály költségvetése. Mohay Gyula fölmutatott egy könyvet, amelyben Sieben állítása szerint Beyer Károly együtt látható Kun Bélával és Sza­­m­iellyvel. Kuncze Lajos arról beszélt, hogy a házassági törvény életbelépte­tése óta igen sok keresztény nő tér át zsidó nullásra. Azt ind­ít­vány­ozta hogy az áttéréshez szükséges türelmi időt két hét helyett egy esztendőben álla­pítsák meg. Büchler József tagadta, hogy a Mohay Gyula által bemutatott fénykép Peyer Károlyt ábrázolná Kun Bélával és Szamuellyvel. Ha a régi bi­zottsági tagok közül kiküldendő bi­zottság felismerné Peyer Károlyt a fényképen, akkor ő azonnal hajlandó lemondani bizottsági tagságáról. Scheuer Róbert közlekedési problé­mákkal foglalkozott. Hatolkay Kázm­ér szintén a közlekedés különböző kér­déseivel foglalkozott Miliók Sándor a BSZKRT üzleti politikáját bírálta. Lévai Sándor a BSZKRT viteldíjeme­léséről beszélt. Szakosíts Antal egyes vonalakon a villamoskocsik szaporí­tását sürgette. Magyar Miklós azt kívánta, hogy az Ajtósi Dürer-sor környékét tegyék megközelíthetővé. Az M 5-ös autóbuszt az Aréna­ útig kellene járatni. Kérte, hogy a Farkasrét közlekedését javítsák meg. A 8-as autóbuszt ki kellene vinni a Türökbálinti­ út elejéig. Következett a pénzügyi ügyosztály költségvetése. Ehhez egyedül T­évai Sándor szólalt föl. A VII. közoktatási ügyosztály fe­jezeténél Szakosíts Antal az élelmi­szerárak emelkedéséről beszélt. Dongó Orbán felhozta, hogy kevés a közoktatásra f elvett összeg. Egy­séges tankönyveket kell kiadni. Tarr Béla azt kívánta, hogy a két félnapos tanoncoktatási időt egy napban álla­pítsák meg. Ment­ Lajos szerint a csa­ládos tanerők támogatására nagyobb összeget kellett volna felvenni. Ki­fogásolta, hogy írásbeli munkával túl­terhelik a tanszemélyzetet. Drégely Dezső: Széchenyi szellemében kell ne­velni az ifjúságot. Ezzel, a IV., V., VI. és VII. ügyosztály költségvetésének vitája véget ért. A költségvetés tár­gyalását a jövő kedden 6 órakor folytatják. den legutóbb kiegészítő rendelkezés jelent meg, amely szerint azok a cukorkiskereskedők, akik cukorkis­­ker­eskedővé ki vannak jelölve, külön kijelölés nélkül is foglalkozhatnak lisztkiskereskedéssel, ha lisztárusítási szándékukat a kerületi elöljáróságnál írásban bejelentik. A kerületi elöljárók felhívják a kö­zönség figyelmét arra, hogy a keres­kedelmi miniszter rendelete szerint, ha valamely iparügyi folyamodó az ország megszállott területéről vagy­­más külországból származik s a szár­mazási okmányok beszerzése részére elháríthatatlan akadályokba ütközik, de keresztény származású, az ipar­jogosítvány részére kiadható. * A polgármesteri a törvényhatósági bizottsági tagok kívánságára, újból szabályozta a szakbizottságok üléseit. Eszerint a MÉP pártértekezleteinek napján, valamint a közigazgatási bi­zottság ülésének napján a szakbizott­ságok ülést nem tarthatnak. Egy és ugyanazon időben csak egy szak­­bizottság tarthat ülést.­­ Az új budapesti pénzügyigazgatót, Kozocsa Mihályt november 3-án ik­tatják be hivatalába. A nyugalomba vonuló dr. Csilléry Béla mint osz­tályfőnöktől a pénzügyigazgatóság tisztikara csütörtökön délben búcsú­zott el. A kerületi elöljárók értekezletének határozatai A kerületi elöljárók legutóbb Battley Imre tanácsnok, IX. kerületi elöljáró elnöklésével értekezletet tar­tottak, amelyen az illetékes minisz­tériumok rendelkezéseivel kapcsolat­ban több határozatot hoztak Elhatá­roztak az értekezleten, hogy hadi­gondozási ellátást igénylő menekülte­ket külön felhívják, hogy az ellátás iránti igényeiket legkésőbb 1941 de­cember 31-éig írásban jelentsék be. A rendkívüli illetékpótléknak és az illetékeknek újabb megállapításával kapcsolatban megállapították, hogy a százalékos okirati és a százalékos törvénykezési illetékek után 50% rendkívüli pótlékot kell leróni A lisztkereskedők kijelölése ügye­ A belpolitika hírei A képviselőház pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizott­sága november 1-én, kedden délelőtt 10 órakor ülést tart. Az ülés tárgya az 1942. évi állami költségvetés kereskedelem- és­­ közlekedésügyi tár­cájának és üzemeinek tárgyalása. Ennek befejezése után a bizottság az iparügyi tárcát és üzemeit tár­­gyalja. Az iparügyi tárca letárgya­­lása után a pénzügyi és külügyi bi­zottság a külügyi tárcát tárgyalja. Ezután a pénzügyi bizottság a minisz­terelnökség és közellátási miniszter, valamint a kisebb tárcák költségveté­sének tárgyalására tér át, majd a bi­zottság a pénzügyi tárcát és üzemeit tárgyalja. Előreláthatólag a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca tárgyalása no­vember 4-én délelőtt és délután, az iparügyi tárca tárgyalása november 6-én délelőtt, a külügyi tárca, továbbá a miniszterelnökség és közellátási mi­niszter, valamint a kisebb tárcák költségvetésének tárgyalása november 6-én délután és 6-án délelőtt, a pénz­ügyi tárca tárgyalása pedig november 6-án délután fog sorra kerülni. * A Magyar Országos Tudósító je­lenti: A magyar élet pártja felvidéki képviselői csoportja október 29-én a párt helyiségében értekezletet tartott, melyen a felvidéket közelebbről érintő gazdasági és szociális kérdése­ket tárgyaltak. A felvidéki képviselők csoportja foglalkozott Szilassy Béla volt felvidéki államtitkár, majd felvi­déki kormánybiztosnak a magyar élet pártjából történt kilépésével és az Imrédy párthoz való csatlakozásával. A csoport Szilassy politikai állásfog­lalását helytelenítette. fiyényfirfi kivitelben mérsékelt érák. RIVIERA virágüzlet VII­., Eszterházy­ utca 2. Tel 13.0062

Next